Holokauszt emléknap!

József Attila ~ április 11.

˙

Költészet napja

Kertész leszek, fát nevelek,

kelő nappal én is kelek,

nem törődök semmi mással,

csak a beojtott virággal.

Minden beojtott virágom

kedvesem lesz virágáron,

ha csalán lesz, azt se bánom,

igaz lesz majd a virágom.

Tejet iszok és pipázok,

jóhíremre jól vigyázok,

nem ér engem veszedelem,

magamat is elültetem.

Kell ez nagyon, igen nagyon,

napkeleten, napnyugaton -

ha már elpusztul a világ,

legyen a sírjára virág.

Martin Matalon

barátom a zenében hívta fel a figyelmemet Matalonra. Nem ismertem, s most, hogy meghallgathattam az egyik lemezét, ismét arra jutottam, hogy mennyi kitünő dolog van, amihez a szerencsés véletlen juttat hozzá! Köszönet érte...

Pedig a szerzőnek már féltucat lemezét említi a honlapja, korát tekintve sem kezdő - mégis ismeretlen mifelénk, a véletlen szerencsének köszönhető a megismerése.

Hallgassuk a 2006-ban klarinétra és elekronikára komponált szerzeményét:

Bob Wilson

Shakespeare 66. szonettjének pantomim-szerű víziója.

Egyszerűen tökéletes!... [Berliner Ensemble, 2009]

Az április 23-i rádiószínpadon (Sanyi és Aranka Színház) sok minden mellett látható lesz ennek egy parányit rövidített verziója (a vers az eredeti német helyett magyarul lesz hallgatható). De érdemes többször is megnézni.

A szonett:

Fáradt vagyok, ringass el, ó, halál:

Az Érdem itt koldusnak született

És hitvány Semmiségre pompa vár

És árulás sújt minden szent hitet

És Becsületet rút gyanú aláz

És szűz Erényt a gaz tiporni kész

És Tökéletest korcs utód gyaláz

És Érc-erőt ront béna vezetés

És Észre láncot doktor Balga vet

És Hatalom előtt néma a Szó

És Egyszerű kap Együgyű nevet

És Rossz-kapitány rabja lett a Jó.

Fáradt vagyok; jobb volna sírba mennem:

Meghalnék, csak ne hagynám el szerelmem!

Michael Nyman

egy zeneszerző "arcai"

Nyman önálló művein kívül számos filmzenét komponált (egyebek között Peter Greenaway filmjeihez).

Egyik legizgalmasabb - látszólag ismert stílusától eltérő - műve az Out of the Ruins, amelyet az 1988-as örmény földrengés első évfordulójára irt. A művet örmény helyszínen (Ecsmiadzin templom) helybeli zenészekkel és kórussal vették föl 1989-ben.

Részletesen Nymanról: ITT

~~~~~~~~~~~~

Itt és most egy 2009-es koncertfelvétel részlete (Time Lapse) és az Out of the Ruins részlete hallgatható:

Samuel Beckett

˙

imagine si ceci

un jour ceci

un beau jour

imagine

si un jour

un beau jour ceci

cessait

imagine

Sarah Leonard ~ soprano

NEITHER [Music: Morton Feldman]

to and fro in shadow from inner to outer shadow---

from impenetrable self to impenetrable unself by way of neither ---

as between two lit refuges whose doors once neared gently close, once away turned from gently part again -- beckoned back and forth and turned away ---

heedless of the way, intent on the one gleam or the other ---

unheard footfalls only sound ---

till at last halt for good, absent for good from self and other ---

then no sound ---

then gently light unfading on that unheeded neither ---

unspeakable home

[Samuel Beckett]

Jancsó Miklós és Tarr Béla

szomorú és abszurd jelenünk ~ ezúttal éppen a magyar film vonatkozásában.

Interjú.

Megnézhető az alábbi linken: ITT

A szisztéma hullafoltjai

Az abszurditások korát éljük.

Vészjósló korszak.

Ami engem illet: sok mindenhez és sok mindent nem értek. Azt látom, hogy a szakemberek – közgazdászok, műszaki emberek, orvosok – egy része, mármint az a része, amelyik a hatalom kedvében járt még nemrég, óvatosan, a politika és a szakma között szlalomozva, mindenesetre a szakmai szempontokat hozza előtérbe egyre inkább. S ezek tele vannak kétségekkel, ellenérzésekkel, olykor tiltakozással. A bomlás első jelei. Hogy talán egyszer majd végeszakad az irracionális szemléletnek, hatalmi kéjelgésnek és így tovább.

Hogy mindent szétvernek, az látható. Olykor hihetetlen cinizmussal. A Trafó például nyilvánvalóan csípte a szemüket. Ilyesmire annyit költeni, amikor az nem kell a politikának! Akkor ajánljuk fel két meglehetősen megnyomorított művésznek, akik majd vissazautasítják a lehetőséget, hiszen nem az ő terepük a Trafó. Vagy – ezt majd meglátjuk – beállnak a sortba, s ballagnak az anullálódás irányába. Azután a holokauszt múzeum… Itt természetesen a zsidó szervezetekkel való kooperáció a kitűzött cél, mindenesetre a múzeum vezetőjét és kurátorait gyorsan lecserélik, a pénzt elteszik valahová, de ami lényegibb talán: beleszólnak a múzeum kiállításába, az ugyanis nem szorgalmazza a Horthy-rendszer rehabilitálását, mi több újra megvalósítását. [Vö. ITT ]

Akárhová nyúlok, akárhová nézek: az avittság, az ostobaság, a szervilizmus ótvara. A minap meghallgattam egy MR1 Kossuth Rádió műsort. Néha belehallgatok egy-egy műsorba,; magvallom azonban, hogy információk keresésére a Klubrádiót használom, amely a téjékoztatás igénye terén lépést tart a világgal. Stiláris értelemben is.

Ha a Magyar Rádió adásait olykor bekapcsolom, elképedve hallom, hogy egykori munkahelyem, egykori tevékenységem színhelye pókhálóval és ostobasággal benőtt viskó a rádiózás (internet stb.) világában.

Mint mondtam tehát a minap meghallgattam egy műsort. Mentés másként a címe. Gondoltam a számítógépről kölcsönzött cím mögött mégiscsak valami mai dolog lappang. Ámulatba estem. Nem azon, hogy miről szólt a műsor (egy hangászati stílus eseményeit látogatták meg, s az izgalmas témából kerekítettek egy ugyancsak unalmas félórát), hanem a két műsorvezető indításán. A mű-kedélyeskedés és spontánság látszatát keltő kretén vonaglás valóságos fájdalmat okozott. Nem részletezem tovább.

Íme a műsor eleje, az indítás. Sapienti sat - ahogy a régiek mondották.

John Adams

˙
Doctor Atomic
˙

Adams igen nagy életművében több jelentős opera is megtalálható. Köztük a különös El Niño. Jézus története József szemszögéből.

˙
Előszeretettel nyúl politikai témákhoz, a modern politikai opera egyik megteremtője.

˙

1987-ben operát komponált Nixon kínai útjáról [Nixon Kínában], 1991-ben a hirhedt hajórablásról, s a túszul ejtett Leon Klinghoffer haláláról, 2005-ben mutatták be az atombomba egyik megteremtőjéről, Oppenheimerről komponált operáját. A Doctor Atomic-ot.
A kitünően rendezett operafelvétel elejéről idézek néhány percet:

˙

Bródy János
˙
A Klubrádióban hallgattam egy beszélgetést Bródy Jánossal. Szép volt, őszinte volt. Sajnos ilyesmit máshol már alig hallani.
˙
Mindent egybevetve azzal zártam: milyen egyszerű dolog jó embernek lenni.
˙
A műsor végén egy dalt hallottunk. Bródy János és Koncz Zsuzsa énekelt. [Így is lehet!]
˙
Szabadnak születtél

Itt születtél ezen a tájon, itt ringatott az édesanyád
Itt indultál el az útra, s itt jártad ki az iskolát
Itt élnek a barátaid és itt találtad meg szerelmedet
A nagyvilágon e kívül nincs máshol helyed

Itt fogadtad szívedbe az Írást és a Gondolatot
Itt eszméltél magadra, és itt volt mindig az otthonod
S most itt mondják neked elvakult sötét lelkű ostobák
Keress magadnak máshol hazát

Ne törődj vele, hogy mit mondanak
Az vagy, akinek tartod magad
Még akkor is, ha szembe fúj a szél

Ne törődj vele, hogy mit mondanak
Az vagy, akinek tartod magad
Ne feledd el, hogy szabadnak születtél

Ne hagyd, hogy lelked mérgezzék a hazug előítéletek
Ne hagyd, hogy korlátok közé szorítsák szabad szellemed
Ha Kölcsey és Vörösmarty nyelvén szól az éneked
A nagyvilágon e kívül nincs máshol helyed

Tudom, hogy nehéz elfeledni mindazt, amit nem lehet
De ne add fel a szíved mélyén élő szép reményeket
Kárpátok gyűrűjéből szállj fel szabad madár
Érted is szól a harang már

Ne törődj vele, hogy mit mondanak
Az vagy, akinek tartod magad
Még akkor is, ha szembe fúj a szél
Ne törődj vele, hogy mit mondanak
Az vagy, akinek tartod magad
Ne feledd el, hogy szabadnak születtél

Sose feledd, hogy szabadnak születtél

˙

Volt egyszer egy háború...

˙

Volt egy egykor híres zsebóra.

.

Van... az emlékezés

˙

Thomas Bernhard: In Silva Salus
ˇ
King: Though yet of Hamlet our dear brother's death
the memory be green, and that is us befitted...
ˇ
Apámról faggatom
a halálfejet az erdőn...
Apám...
mint holttest lóg a hold
két fatető között, hogy
megcsaljon. . . Íme
a hátgerinc, melyen át szél fütyül. ..
Apám, megölted
a szívemet. .. két lábszár csizma nélkül,
egy rozsdás derékszíjcsat
tükröződik a tóban...
Két lépéssel odébb
szétrágott lapockád darabja. . .
Hogy halljam hát meg a bokrok közül,
mit válaszolsz,
hol annyi hang szól ?
Apámról faggatom
a halálfejet az erdőn...

Ákos

˙

megint - revival?

˙

Mert szólni kell mindenért; el kell mondani, amit tudunk.! Hogy más is, mindenki tudja! Mert ez az életünk! Mert érzékelhető, hogy mindaz, ami nem illeszthető ehhez a képhez, "felejtendő" lesz (hogy aktuális kultúrfőnökünk szép kifejezését használjam)! Mert az, ami más: végveszélyben van!

˙

Ezzel az arccal találkozhatni mostanában minden hengerplakátfelületen. A bosszú népe című, gyűlöletre buzdító, félelmetes asszociációkat előhívó, mindent egybemosó, primitív szövegdarab szerzője!

˙

Meghökkentő a hasonlatosság egy régi fotóval ( Cserny Józsefet ábrázolja), amely - többek között - az egyik Ákos készítette klip része.

˙

Érdekes!

˙

Cesare Lombroso ~ netán mondott valami mégis megfontolandót?

˙

Similis simili gaudet ~ mondták a régi rómaiak.

˙

Vö.: ITT

Pozsgay – politikai szélkakasunk…

˙ A napokban imígyen szóla a közszolgálati televízió kiegyensúlyozott műsorában, reggel:

˙ „Magyarország most állíthatja helyre alkotmányosságának ezeréves kontinuitását, amelyet az 1944-es német, majd a szovjet megszállás miatt szüneteltettek.”

˙ No mármost. Hogyan is állunk ezzel? Tény, hogy Magyarországot 1944. március 19-én megszállták a németek. Tény, hogy a hitleri Németország utolsó csatlósaként a háború gyászos és iszonyú elvesztésének következtében következett a szovjet megszállás.

˙ Pozsgay tehát azt fejtegeti, hogy az 1944. március 19-ét megelőző idők folytonosságát kell mostan nekünk alkotmányosan helyreállítanunk.

˙ Mármost: mivel vállal az ország ebben az esetben kontinuitást?

˙ Maradjunk csak a huszadik századnál. Azért ne felejtsük: megelőzőleg is voltak alkotmányozáshoz való “finomságok”: tessék csak Ady publicisztikát vagy Mikszáthot olvasni. De most csak a huszadik század első felében tallózzunk!

˙ Volt ugye a Horthy-rendszer (szokták mondani hogy három millió koldus országa). Jó, előtte elvesztettünk egy másik háborút, meg volt némi tanácsos diktatúra, meg kurzus (olyan “orgoványos”-különítményes), aztán hitleréket jócskán megelőzve jött a numerus clausus (V.ö. ITT meg ITT ), olyan magyaros-prohászkás, aztán lapátos munkaszolgálatosokat vittek Ukrajna hómezeire megfagyni, egyébként a doni hadsereggel karöltve, meg hát délvidéken is volt némi ez-meg-az, de azt jóval megelőzően hoztak néhány zsidótörvényt egyházi áldással – hát hadd ne soroljam tovább

˙

És ezzel akar Pozsgay, mint alkotmányozó entitás, folytonosságot?

Meghalt Ranschburg Jenő

˙
Vannak emberek – élők és halottak egyaránt –, akik örömet okoznak. Akiknek örülök, hogy léteznek-léteztek. Sokuknak képét ágyammal szemben azért tettem a falra, hogy felébredéskor ők jussanak az eszembe.

˙
Hiány van belőlük!

˙

Az élet-embereim – valahogy így mondta Thomas Bernhard…

˙
Akkor hát - egy interjú utolsó perce:

˙

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Szomorú utóirat.
˙

A Heti Válasz elnevezésű hetilap ezzel a szövegdarabbal adta hírül Ranschburg Jenő halálát:

˙
„Váratlan halálhír: Meghalt Gyurcsány bizalmasa"

˙
A szerkesztő – Somogyi Marcell nevezetű – ugyan bocsánatot kért az alávaló tettért, de nem vonta le a következtetést, továbbra is szerkeszt – a következő ormótlanságig, noha maga is elismerte: “egy textusnak kontextusa is van, ezért elismerem: sértő szándékot mutathat, ha a politikai vonzalom - ami egy ismert emberről szóló cikkben bármikor megemlíthető - a halál kapcsán kerül elő és jelenik meg a címben”.

˙
Tartozom Ranschburg Jenőnek az alábbiakkal:

˙
Végre véget kellene vetni annak, hogy embereket aszerint aposztrofáljunk, hogy kivel, mikor, mennyit vannak együtt, kivel rokonszenveznek és kivel kevésbé. Végreis talán azt kellene észrevenni: mit és hogyan csináltak, hogyan éltek. Hogy mely érdemek jegyében éltek...

˙
Másfelől pedig talán véget kellene vetni annak, hogy abban, ha valaki éppen Gyurcsány Ferenccel van-volt bizalmas viszonyban, bármi kivetnivaló lenne!

˙
Ranschburg Jenő meghalt.

˙
Mi – emberek - pedig itt vagyunk, élünk: nagyon nem mindegy hogyan ~ üzenem megbecsülés helyett a fent említett szerkesztő szintén-embernek…

William Blake: Részvét

˙
(festmény, 1795. ~ London, Tate Gallery)

˙
Barátosném hozta szóba a festményt.

˙

Kiderült, hogy sok helyen Pietà címen közlik, beszélnek róla. A festmény azonban Blake egyik Shakespeare illusztrációja, nincs köze a Pietà-hoz, viszont az angol Pity az eredeti cím. Ha megkeressük az illusztrált Shakespeare részletet, kiderül: Blake nem is gondolhatott a Pietà-ra.

˙
Idézem a részletet:

˙
Shakespeare: Macbeth; 1. felvonás 7. szín

˙
And pity, like a naked new-born babe,
Striding the blast, or heaven's cherubin, hors'd
Upon the sightless couriers of the air,
Shall blow the horrid deed in every eye,
That tears shall drown the wind.—I have nospur
To prick the sides of my intent, but only
Vaulting ambition, which o'er-leaps itself,
And falls on the other.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

˙
Szabó Lőrinc fordításában:

˙
S a részvét, mint viharon vágtató
Csupasz gyermek, vagy mint a láthatatlan
Levegő hátán egy égi kerub,
Mindenkinek szemébe kürtöli
A gaztettet, hogy könnybe fúl a szél.
S a tervemet se sarkantyúzza más,
Mint a becsvágy, amely túl nagyot ugrik
S átbukik a nyergen.

Kocsis Zoltánnak ~ megbecsülés helyett !

Cogito, ergo timeo. Timeo quia sum. Ego nihil timeo quia nihil sum: Gondolkodom, tehát félek. Félek, minthogy vagyok. Semmitől sem félek, minthogy semmi vagyok.
~~~~~~~~~~
Spinoza ~ Politikai tanulmány

… hogyan kell
megszervezni egy társadalmat,
……………….
hogy zsarnokuralommá ne fajuljon
s a polgárok békéje és szabadsága
sértetlen maradjon?

Non ridere, non lugere neque detestari, sed intelligere - nem kinevetni, nem is siránkozni, sem gyűlölni, hanem megérteni.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~

˙
Tóth Imre: Zsidónak lenni Auschwitz után ~ Pont Kiadó, 2001.

A zsidók, felfogásom szerint, nem képeznek sem egy egységes területet elfoglaló, sem egy egységes nyelvet beszélő, vagy egyetlen egy társadalmi osztályból álló népet, még kevésbé egy fajt. Számomra az izraelita felekezeti hozzátartozás sem meghatározó erejű. És mégis, világosan megkülönböztetett emberi közösséget alkottak mindig, és alkotnak ma is, melynek tapintható egysége nem hogy nem áll szemben az emberi nem egységével, de hatalmas sokféleségén belül sokkal inkább az emberi nem egységének közege és előmozdítója volt mindenütt, ahol laknak, illetve laktak. Valójában társadalomtörténeti státuszuk páratlan és rendhagyó, erre a történelemben fellépett egyetlen más emberi közösség viselt dolgai sem rímelnek. És mégis létezik egy fogalom, mely jellegüket pontosan megjelöli: a mediáció, a közvetítés fogalma.
…………………….
Kétségtelen, hogy a közvetítés sajátos rátermettség, képesség, hajlam kérdése.

˙

Alapkompetenciája: intelligere, megérteni-tudás, empátia, a mindkét fél, a barát és az ellenfél szempontjaiba való beleélni tudás, az azonosság és a másság egyidejű megértése, az önmagammal és a másik személlyel való azonosulás képessége.

~~~~~~~~~~

[Vö.: ITT ]

Muszorgszkij ~ Egy kiállítás képei

˙

Kedvenc lemezboltomban szerencsésen sikerült megkapnom az opusz felvételét Vladimir Ashkenazy előadásában. A lemezen előbb Ashkenazy játssza el az eredeti zongoraművet, majd Ashkenazy hangszerelésében hallgatható Muszorgszkij műve. Érdekes a CD retro kivitelezése.

˙

A felvétel azért érdekes, mert a művet eredeti formájában is ritkán hallani, zenekari változatai közül pedig a Ravelé a legismertebb.

˙

Az alábbiakban egy kis ízelítőt állítottam össze . A promenád és az első kép (A gnóm) változatai.

˙

1. Ashkenazy adja elő az eredeti zongoradarabot.

˙

2. A Philharmonia Zenekar Ashkenazy vezényletével, Ashkenazy hangszerelésében adja elő a művet. A felvétel 1983-ban készült.

˙

3. A Philadelphia Zenekar adja elő Lucien Cailliet hangszerelésében, Ormándy Jenő vezényletével a zenekari változatot. A felvétel 1937-ben készült.

˙

4. Szvjatoszlav Richter adja elő az eredeti zongoraművet. A felvétel technikailag meglehetősen gyenge (Szófiában készült koncertfelvétel, 1958-ból), de többek szerint a mű minden idők talán legtökéletesebb előadása.

˙

5. A zenekari változatot Ravel hangszerelésében Claudio Abbado vezényletével a Londoni Filharmonikus Zenekar adja elő. A felvétel 1981-ben készült.

˙

Lesz majd ilyen is!...

Sertés mentalitás – a kolbásztöltés hegemóniája…
˙

Mint a budapesti XI. kerületnek majdnem negyven éve lakója, különös örömmel figyeltem az elmúlt évek során, hogy a Bartók Béla útnak a Gellért szálló és a Móricz Zsigmond tér közötti részét koncepciózusan kultúr-útvonallá kivánja tenni az önkormányzat. Sorra nyíltak a kávézók, a könyvesboltok, a galériák. Az élelmiszer -„vonal” is inkább a csemegék, különlegességek felé orientálódott.

˙

Aztán hosszú idegesítő huzavona után megnyílt a patinás Hadik kávéház… Tervezték, hogy az egykori Hadik laktanyából netán szállodát csinálnak.

˙

Faltól falig rekonstruálták az utcát, a Bartók Béla utat.

˙

[Lásd még: ITT meg ITT .]

˙
S mit nem látok most? A tönkrement, bezárt, galériás és bookline szolgáltatást is ellátó könyvesbolt helyén rövidesen megnyílik az ország első mangalica típusú sertésboltja.

˙
Nincs mit magyarázni! Ez az irányvonal, ez lesz a kulturális, város-szépítési koncepciókból.

˙

Végülis zabálni muszáj, nem?

Blogszínpad
˙
A rádiószínpadon képek, hangok, szövegek váltakoznak. A szövegeket "élőben" mondom el, a színpadon egy széken ülve. Ezt rekonstruáltam egy szobában. A technikai lehetőségek gyengék voltak, hiszen környezeti zajok, számítógép surrogás stb. is belekerültek az amatőr kamerával készült felvételekbe. Ráadásul hiányzott a színház aurája, a színpadról ugyan nem látható, mégis érzékelhető kevés számú néző jelenléte.
˙
A rekonstrukció talán mégis megteremti az eredeti est impresszióját, a szövegek tartalmi értékeit.
˙
Ezért gondoltam az est ilyen formájú felidézését.
˙
Korányi Tamás Rádiószínpada
˙
2011. február 25-én, pénteken, este 7 órakor
˙
a Sanyi és Aranka Színházban
˙
[IX. Mátyás utca 9.]
˙
Aludtam ~ felébredtem...
˙
Jim Jarmusch, Franz Kafka, Polcz Alaine, Mészöly Miklós, Arthur Schopenhauer, Karafiáth Orsolya és Szép Ernő szövegei
˙
Áskell Másson, John Cage és Johann Sebastian Bach zenéi
˙
továbbá Jarmusch film-részletek, Hans van Manen koreográfiáinak és Evelyn Glennie ütős koncertjének részletei
~~~~~~~~~~~~~~~
1. rész
˙

˙
2. rész
˙

˙3. rész
˙

4. rész

˙

5. rész