Wednesday, June 30, 2010


Parlament ~ 2010
˙
Ma reggel egy megválasztott képviselő felszólalt. Kijelentette, hogy Magyarországon az istentagadás nem büntetendő, a holokauszt-tagadás viszont igen. ~ A kijelentésre senki nem reagált...
˙
Erre a kijelentésre nehéz is mit mondani, mert sandasága mellett alapvetően ostoba.
˙
Az isten ~ dogma (az istenhit ~ egy dogmába vetett hit; mindenkinek legbensőbb magánügye); a holokauszt ~ történelmi tény.
˙
Az istentagadásért korábban halál is járt, a történelmi tényeket (honfoglalás, államalapítás, tatárjárás, török hódoltság, háborúk, forradalmak stb.) viszont soha senki nem vonta kétségbe.
~~~~~~~~~~~~~~~~
Amikor 1924-ben József Attilát a rendőrségre idézték: az istenkáromlást vetették szemére. A vádirattal kapcsolatban József Attila a Budapesti Kir. Büntető Törvényszék elnökéhez így írt (1924. május 4):
˙
"…a vádirat Lázadó Krisztus c. költeményemet inkriminálja éspedig első sorban annak egész tartalmát. Ha a királyi ügyészség azzal a szemmel olvasta volna a verset, amellyel azt az a publikum nézi, amelynek íródott, megállapította volna, hogy gondolat-menete nem Krisztust, Istent gyalázza, hanem a munkásnak, illetőleg az Embernek Krisztussá szimbolizált alakjában fordul panaszával Istenhez. Ami az egyes inkriminált kifejezéseket illeti, mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy minden költemény mint egész kiván hatni s igy az abból kiragadott részmondatok természetszerűleg elvesztik eredeti értelmüket"
˙
LÁZADÓ KRISZTUS

"- Ó Uramisten, ne légy Te a Jóság!
Ne légy más, mint az Igazságos Úr.
Több kalászt adj, de azért el ne vedd a
Rózsát.

Vagy ne maradj vén Kozmosz-palotádba,
Gyere ki, nézd meg - szolgád mit csinál?
Ronggyá nem mosná élet-subád ember
Átka.

S Neked könnyű vón a tövist letörni.
Tanulhatnál még tőlem is, Uram -
Én töröm s nem lesz vacsorám, csak - föld: egy
Ölnyi.

A telked azért mégis tisztitom csak.
És már egy nagy, sajgó gerinc vagyok -
Sokat görnyedtem, ne kivánd, hogy eztán
Rontsak.

Azért ameddig csak birom, csinálom,
Bár kezemen csalánmart hólyag ül.
S ha vihar jönne, mint a korhadó fa,
Állom.

De add kölcsönbe legalább subádat:
Téged nem ér el átok és eső,
Szép úr-kastélyod van és nagyon gyors a
Lábad.

˙
Ugysem fizetsz meg munkámért eléggé -
Testemnek ágyam is hideg, a Föld
S aranyszavad átváltozott rossz, kongó
Érccé.

S munkámban, Uram, érek annyit, mint Te
Nagy passziódban; és a lelkem is
Részed lesz nemsokára s a legszebb fényt
Hintve:

A szemed lesz, hogy mindent láss meg itten.
Bizony mondom, még nincsen is szemed,
Most nem látsz. Lennél immár igazságos,
Isten!"

Fáradt baromként reszket lelke, teste,
Félmunkát végző társak röhögik
S feszül, mert tudja - reá korábban jön
Este.

Nagy, roskadt lelke igéket emel még
S kilógatja fakult, sápadt szivét,
Mint akasztott ember szederjes, szürke
Nyelvét.

Itt most a Lázadó Krisztus című költeményt Kálmán György előadásában hallgathajuk. A verset József Attila 1923. április 23-án írta. A rendőrségi idézés1924 január 29-én történt. A versmondás felvételét követően Kálmán György levélidézeteket mond el ((1924. január 29.; 1924. június 17.)
˙


Több, mint nyolc évtizeddel később ugyanott tartunk? Igaz: halálbüntetés már akkor sem járt istennel kapcsolatosan...

Tuesday, June 29, 2010

Petőfi Sándor: ANYÁM TYÚKJA

Ej, mi a kő! tyúkanyó, kend
A szobában lakik itt bent?
Lám, csak jó az isten, jót ád,
Hogy fölvitte a kend dolgát!

Itt szaladgál föl és alá,
Még a ládára is fölszáll,
Eszébe jut, kotkodácsol,
S nem verik ki a szobából.

Dehogy verik, dehogy verik!
Mint a galambot etetik,
Válogat a kendermagban,
A kiskirály sem él jobban.

Ezért aztán, tyúkanyó, hát
Jól megbecsűlje kend magát,
Iparkodjék, ne legyen ám
Tojás szűkében az anyám. -

Morzsa kutyánk, hegyezd füled,
Hadd beszélek mostan veled,
Régi cseléd vagy a háznál,
Mindig emberűl szolgáltál,

Ezután is jó légy, Morzsa,
Kedvet ne kapj a tyúkhusra,
Élj a tyúkkal barátságba'...
Anyám egyetlen jószága.

Vác, 1848. február

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Enigmatikus klip, enigmatikus előadás (médiakorlátozás esetére):
˙

Saturday, June 26, 2010


Az ostobaság stációi!..˙
˙
Kaptam az alábbi levelet a Zrt.-től:
˙
"2010. június 1-jétől változott a „sárga csekkes fizetések" teljesítése
˙
Az eddig érvényes jogszabályok szerint a „sárga csekkes befizetés" - a Magyar Posta pénztáránál történő befizetéssel - teljesítettnek volt tekinthető. Jogszabályi változás miatt 2010. június elsejétől azonban ez a fajta fizetési megbízás azon a napon teljesül, amikor a pénz a kedvezményezett (pl. a szolgáltató) számláján megjelenik.
˙


Társaságunk az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület ajánlása szerint megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a csekken a befizetés határnapját tüntessük fel, nem pedig a pénz beérkezésének határidejét. Az átmenet időszakában pedig a megszokott időben feladott, de az új rendszer szerint már késedelmes befizetés miatt Társaságunk nem alkalmaz késedelmi kamatot.
Kérjük azonban a csekken keresztül fizető Ügyfeleinket, hogy a befizetési határidőt megelőzően legalább két munkanappal szíveskedjenek befizetni távhőszámlájukat. "

˙
És most - ki tudja hányan - egyszóval a Társaság vizsgálja! A lehetőséget! Sikerül-e vajon? A lehetőség!
˙
Az egész persze szomorú. Egyszerűen retardált. Nem veszik észre! Megírják. Vizsgálják! Hátha sikerül... De minden rendben. A Társaság nem büntet a kamattal. Nagyvonalúan. Lelkileg magasan, mentálisan a béka ülepe alatt...
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
A fenti jelenség országosan általánossá válik napjainkban...
˙
Fülke forradalom



Egyszóval a szavazófülkékben forradalmi robbanás történt. Forradalomban sok minden megtörténik (V.ö. Világtörténelem)
˙
˙
Ezen közben az országban soha nem látott árvíz pusztít

˙
Sajátos összefüggés alakul ki az árvíz, a bolgár tengerpart és a labdarúgó világbajnokság között. (Angela Merkel csak néz azóta is...)
˙
(De lássunk csodát: civilmozgalom indult, hogy ne legyen idén tűzijáték, a rá fordítandó költségeket adják a károsultaknak. Magam részéről csak azt sajnálom, hogy ekkora katasztrófa kell ahhoz, hogy az ember egyik legostobább "szertartását" egy évben ne tartsák meg - esetleg; hiszen még a kormány megfontolja!)
˙
Eljött az ideje, hogy a magyarság genetikai állapotát megvizsgálják egy erre alakított bízottság közreműködésével... (Lásd: ITT)
˙
Aki az itt megadott linkre kattint, megtudja mit jelent ezután a három F...


~~~~~~~~~~~~~





Giccsadó is lesz...
˙
Amíg a kerti törpe megadóztatásáról van szó, még csak egyetérthetünk (v.ö. konszenzus). De ezen túl: mi a giccs?
˙
(John Cage amerikai zeneszerző, költő, festő és gondolkodó szerint nem lehet semmit eldönteni a tetszés illetve nem-tetszés alapján.)
˙
Szerencsénkre József Attila OK! (V.ö. ITT)
~~~~~~~~~~
Köztársaságunk elnökjelöltje is OK. Egy magasrangú közember szerint nap, mint nap olvassa az evangéliumot...
~~~~~~~~~~~~
Alkotmány, isten, eskü, szentkorona...
˙
Új alkotmány lesz, noha a mostani alkotmány is új - egy neves alkotmányjogász szerint...
˙
De mégis. Nincsen benne kellő szó istenről (az eskütevések kapcsán világszerte kérdés: isten vagy valami más segélje az eskütevőt).
˙
És valami nagyon fontos! A szentkorona!
˙
Vagy ami legalább ennyire fontos: a szentkorona- tan (lásd: ITT)
˙
E szerint a szentkorona ~ személy!
˙
Itt megakadtam...
˙
"A Szentháromság titkának summája: Az egy Isten szentháromság, Deus unus Trinitas. Minthogy pont ugyanarról az alanyról nem lehet ellenmondás nélkül állítani az egységet és a háromságot, kérdés : Istenben miről kell azt mondani, hogy egy és miről azt, hogy három. A 4. lateráni zsinat tanítása szerint Istenben három a személy avagy magánakvaló (hypostasis), és egy a lényeg, a szubstancia avagy természet. "
(Schütz Antal Pázmány Egyetemén a dogmatika tanára: Dogmatika - A katolikus hitigazságok rendszere, Budapest, A Szent István-Társulat Kiadása, 1937. I. kötet 388. oldal).
˙
Mármost: Ahhoz, hogy a fent idézett dogma számomra elfogadható legyen, arra volna szükség, hogy hitbeli részemmé tegyem. De ez nem elég! Kereszténynek kellene lennem, hiszen rengeteg más - sokkal több hívőt számláló - vallás van a világon, amely hitének részévé nem teszi a fent idézett dogmát. Schütz Antal Dogmatikája még ezen belül is szűkebb, hiszen a katolikus hitigazságokkal foglalkozik, amelyek nem maradéktalanul képezik le a kereszténység egészének hitbéli meggyőződését sem.
˙
A történelem során azok az államok, amelyek ezzel érdemben foglalkoztak, különválasztották az egyházat az államtól, s ezzel a hitbéli kérdéseket minden ember magánügyévé tették, s egyben a hittételeket az állami okmányokból (pl. alkotmány) kizárták.
˙
Továbbá, ha a magyar korona személy és szent (kizárólagos magyar specialitás!), akkor a szentkorona-tan eleve kizárja köréből a másvallásúakat és a nem hívőket. Vagyis nem testesítheti meg a nemzetet. A létező királyságokban a korona az uralkodó jelképe, s az államforma egyik szimbóluma. Hogy köztársaságban mit szimbolizál: nem magyarázható, hiszen a magyar korona jelentése, eredete, funkciója a történelem kutatásának és oktatásának anyaga, tananyag lehet, de semmiképpen sem meghatározó személy. Ha viszont azért neveztetik személynek, hogy az uralkodó hatalmát korlátozza, s az uralkodót a nemzettel azonossá tegye - hát bizony akkor aligha aktuális próbálkozás a szentkorona-tant az alkotmányba emelni!
˙
Legalább ilyen anakronisztikus, ha valaki jelenbeli jelentést ad az aranybullának, pláne a vérszerződésnek. Amint a nem hívő számára a biblia nem szent könyv, hanem olyan olvasmány, amelyből hitbéli gondolkodásról és a hittel összefüggő eseményekről értesülhet. Ha a bibliát kötelezően szentnek tartjuk, akkor a nem hívőket kirekesztjük. Volt idő, amikor ezeket máglyán megégették. A szimbolikus máglya is pusztító.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Ide vonatkozó bejegyzések: ITT; ITT; ITT
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Az oktatásban a buktatás, évismétlés stb. visszavezetése éppen annyi eredménnyel jár majd, mint a tévé képernyőjének sarkába biggyesztett bekarikázott szám. Az meg, hogy a sajtó korlátozásának keretében az internetet is korlátozni gondolja bárki, bizony arról tanúskodik, hogy kevés fogalma, még kevesebb tapasztalata van az internettel kapcsolatban. Az emberiség nagyszerű találmányainak (autó, mororkerékpár, rádió, telefon, tévé, internet stb.) károsító részeivel szemben a tilalom csak vonzóbbá teszi a kártevő tartalmakat. A szakembereknek, a pedagógusoknak azon kellene gondolkodniok, hogy hogyan tehető belülről védetté gyerek-felnőtt egyaránt. Gyanítom, hogy a szellemi jártasság, meg a szabad, a kornak (és itt a kor szörnyűségeivel, például a nemzet bűneivel is számot vető) mindenesetre a közelében járó szemlélet bizonyos vonulatai segithetnek.
˙
A Főtáv fent idézett levele a legszörnyűbb kórságnak a tünete. A kór neve: butaság...
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
S végezetül: Shakespeare... ~ Maradhat?...


Tuesday, June 22, 2010

Póra Andrásné...
˙
Szóba került a népzene...
˙
Póra Andrásné siratója
˙
A felvétel első felében (kb. négy perc ~ képi illusztráció nélkül):
˙
Előadó: Póra Andrásné Tankó Berta
Előadásmód: ének
Műfaj: sirató
Etnikum: magyar
Település:Gyimes
Vármegye:Csík

~~~~~~~~~~~~~~~~~~
A felvétel második felében Jancsó Adrienne előadásában (képek felhasználásával)
˙


˙
A teljes szöveg:
˙
Jaj, lelkëm, jó társom, nëgyvennégybe elesëtt, mëgëtte az az átkozott háború! Jaj, me tizënöt éve, hogy árvo vagyok! Nincsen nekëm sënkim, csak az út fël ës, le ës. Jaj, jere haza, lelkëm, hogy panaszkodjam mëg neked. Mondjam el, hogy anny¬ üdőtől mi panaszom vóna, lelkëm, jó kicsi társom! Jere haza, s a gyermëkeidët gyűtsd ëssze, me ugy el vannak szóródva: Jaj, ëgy hónapba ëccër ha találkoznak, máskor ëgy hónapba se ëccër se! Jaj, András, András, hol van a te sírod? Jaj, hol van a te gyászos sirod? Sose tudom még a kërësztfádot se fëlkeresni. Jaj, idegënbe ëtt mëg a fekete főd! Jaj, idegënbe zárt el ez a fekete föd! Jaj, mit gondoltam rëád zután, s mit vártalak, még a mái napig ës várlak, de sehonnat sem jössz haza. Lelkëm, jó kicsi társam, lelkëm, jó kicsi társam, akit sohase tudok elfelejteni! S hogy búsúlnak a gyermëkeid, gyere haza bár ëccër! Vigyázkodjál mëg a kicsi szëgén hajlékodba, hogy mi lëtt még azután ës belőle! Lelkëm, jó kicsi angyalkám, aki még az aluvásomot ës mëghagatta, s aki még a szuszogásomot ës mëghagatta! Jaj, András, András, jaj, szomoru András, be szomorán mëntél vissza, mikor hazajöttél szabadságra, me te tudtad, sohasë jössz többet haza. Hogy búcsúzódtál a gyermëkeidtő, s ingëmët ës vittél magadval ëgy darabig, s ott letëttél, me má tovább nem mëhettem veled. Jaj, András, András, szomoru András! Jaj, jere haza, s vigasztald mëg a szüvemët, met olyan bánat ért esmég! Met a kicsi fiamnak ës eltörött a karja, de má minnyá három hete, s nem tudok odamenni, met a nyomorúság nem ëngedi, drága kicsi jó társam! Jaj, András, András, jaj, mennyit gondolok rëád, s mennyit látlak álmomba, s be boldog vótam. Rëggel, mikor fëlébredtem, csak a szivem el vót fogyva, me nem vótá mellettem. Jaj, átkozott háború s átkozott ágyugolyó, aki ëgy pillanat alatt elvette az életëdët, drága jó, szomoru kicsi társam! Jaj, hova mënjek, hol kapjalak mëg, met mennyit kerestelek tizënöt esztendőtől, de sehol mëg nem találtalak. Mennyit mëntem mindënfelé, de sehol se vótál!

Sunday, June 20, 2010









Federico Fellini, Francis Ford Coppola ~ és Richard Wagner
˙
Első kérdés: mi köze van e három névnek egymáshoz? Összeköti-e őket - akárcsak alkalmilag egy-egy mű kapcsán - valami?
˙
Wagner zenéjét sokan használják fel mindmáig. Elsősorban azért mert megrendítően kifejező, másrészt mert modern!
˙
Most A Walkürről van szó, azon belül a valaha írt egyik legnagyobb hatású része: a Walkürök lovaglása.
˙
Egy szövegrészlet (piros színű nyomás a motívumokat jelenti!) ~ Mostani témánk szempontjából a lovaglás motívum elsősorban fontos:
˙
III. FELVONÁS

I. JELENET

Walkürök lovaglása

(Lovaglás és Walkür)

˙
(Egy sziklás hegy csúcsa. Jobbról fenyőerdő szegélyezi a színpadot, balról egy barlang bejárata, fölötte a legmagasabb szikla. Hátrafelé teljesen szabad kilátás, magasabb és alacsonyabb csúcsok képezik a hátteret, mely mögött, úgy tűnik mély szakadék van. A bércek fölött felhőket hajt a szél. Gerhilde, Ortlinde, Waltraute és Schwertleite a barlang fölött, a hegy csúcsánál várakozik, teljes fegyverzetben. Gerhilde, magasabban, a háttérben áll, ahonnan sötét felhőt hajt a szél)

GERHILDE Hojotoho! Hojotoho! Hejaha!
Helmwige! Jöjj, no jöjj ide már!

(Walkürkiáltás)

HELMWIGE (hangja a háttérből)
Hojotoho! Hojotoho! Hejaha!


(Villámfénynél látszik egy lovagló Walkür alakja, nyergében egy Walkür
megölt harcost hoz.)
˙

(Walkür és Lovaglás)
˙
GERHILDE WALTRAUTE SCHWERTLEITE Hejaha! Hejaha!
˙
(A felleg a lovagló Walkürrel eltűnik a fenyőerdőben)

˙
ORTLINDE (a fenyvesbe kiált)
A lovadat kösd, ahol az én lovam áll, legeljen együtt barna meg szürke.

(Walkür)

WALTRAUTE Ki az, akit hoztál?
˙
HELMWIGE (a fenyvesből kilépve) Sintolt, a Hegeling!

˙

SCHWERTLEITE Akkor a szürkét kösd inkább arrébb,
Ortlinde nyergén volt Wittig az Irming!

˙
GERHILDE (lejjebb jön) Mert gyűlölte egymást Sintolt és Wittig!

˙
(Lovaglás és Walkürkiáltás)
˙
(Walkür)
˙
ORTLINDE Hejaha! A két ló tombol is már!

(A fenyvesbe szalad, a Walkürök nevetnek)
˙

GERHILDE Verekszik mint az ember, a ló is!

HELMWIGE (a fenyvesbe kiált)
Nyugton szürke, kössetek békét.

(Walkürkiáltás)
˙
WALTRAUTE (a csúcsról)
Hojoho! Siegrune jöjj, hol késlekedsz már?

˙
(Lovaglás)
˙
SIEGRUNE (hangja távolból) Munka volt! Itt a többi is mind? (Siegrune megérkezik lován)

˙
(Lovaglás)
˙

ROSSWEISSE GRIMGERDE Hojotoho! Hojotoho!

(Walkürkiáltás Lovaglás Walkür)

WALTRAUTE Grimgerde és Rossweisse Ott jönnek is már!

˙
(Egy felhőben, melyet villám világít meg, megjelenik Rossweisse és Grimgerde, lovon, mindegyik egy holt vitézzel a nyergében.)

HELMWIGE
ORTLINDE SIEGRUNE Hahó! Csak jöjjenek! Rossweisse, Grimgerde!

˙
(A felleg eltűnik a fenyvesben. Általános üdvözlő kiáltások.)

(Walkürkiáltás Lovaglás)

GERHILDE Most hadd legelésszen a fáradt mén!

ORTLINDE Ám akik harcos hősöket hoztak, álljanak messze egymástól ott!

(Lovaglás)
˙

...és így tovább...

Most hallgassuk meg ennek a részletnek szcenírozott előadását:



Hogyan használja ezt a zenét Fellini (8 és 1/2) és hogyan Coppola (Apokalipszis Most)? Fontos itt szólni arról, hogy ugyan a mellékelt szövegrészlet, s a felvétel énekhangjai erősen bizonyítják Wagner összteljesítményének erejét, mégis - meggyőződésem szerint - a zene erőteljesebb, s különösen a lovaglás motívum hatásának eredményeként, a zene fölülírja a szöveget, vagyis a zene erőteljesebb a szövegnél, mégha a Wagner szakemberek ezt az állítást bizonyára szentségtörésnek tartják is.

Mindazonáltal szinte biztosan felteszem, hogy ez indokolja, hogy Coppola éppen ezt a zenét használja (ráadásul nem is kísérő zeneként, hanem a történés integráns részeként: a helikopteren láthatóan bekapcsolják a zenét a magnetofonon), s ezzel a zenével indítja Fellini a 8 és 1/2 szanatóriumi jelenetét, szinte magát a filmet. A főhős (Mastroianni - Guido) rogyadozása éppen erre a zenére (hogy azután, a fehérruhás lány, a vágy megjelenésekor minden hang elnémuljon!), számomra analóg azzal a pusztulással, amit Coppola helikopterei jelentenek. Coppola elkeseredettsége rokon a Felliniével, s ezt - legalábbis számomra - éppen Wagner zenéje teszi világossá.

(Valami hasonlót megpendít írásában Csont -Wilheim - András is a Filmvilág korábbi számában: "A Nyolc és fél gyógyfürdőbeli felvonulása, itt A Walkürök lovaglása a kísérőzene. Az öreg hölgyek rozzant teste kiáltó ellentétben áll a szilaj germán életigenléssel, de ez sok, kevesebb több lenne – mindamellett érdekes, hogy jóval Coppola előtt (Apokalipszis most) belovagoltak a filmvászonra Wagner páncélos keblű lovas leánykái."

Mégis biztos vagyok abban, hogy Fellini és Coppola Wagner választása egyaránt telitalálat, mégha Fellini hirtelenül más zenébe vált is át!

Magam részéről megpróbáltam egybejátszani a két film említett jeleneteit, ráadásul Fellini kritikusának pusztító szövege és viselkedése még megtetézi a mondottakat, vagyis a helikopterek szörnyű nyomai az esztéták képtelenségeinek nyomán is felfedezhetők.


Friday, June 18, 2010

Megbeszéljük
˙
Klubrádió 2010. június 18-án
˙
Műsorvezető Mélykuti Ilona
˙
A Klubrádió honlapja szerint:
˙
"Újságíró, kommunikációs szakember
Rádiós-televíziós szerkesztő-műsorvezető
1999-ig a Magyar Rádióban kulturális, közéleti és politikai műsorokban szerkesztő, riporter. (168 Óra, Gondolatjel, Láttuk-hallottuk, Kossuth klub, 16 Óra, Péntektől péntekig, Fültanú, Mélypont, Gyorsfénykép a kultúráról)
1992-2003 Nap-kelte állandó műsorvezető
2003-2004 MTV Heti menü kulturális magazin főszerkesztő
2000 NLP. Rendszerelvű kommunikáció – master plus fokozat, kommunikációs tréningek politikusoknak, üzletembereknek
2002–től Alice Csoport tanácsadó Kft. - stratégiai tervező, ügyvezető
Kommunikációs és marketing stratégiák, etikus üzleti megoldások"

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Szót kérek az inkriminált beszélgetés kapcsán. De mindenekelőtt hallgassuk meg a kifogásolt részt:
˙

Mármost mi az én bajom?
˙
1. Nem szeretem a "mindentudó" biztonsággal rendelkező, a betelefonáló hallgatót csak itt-ott szóhoz engedő műsorvezetőket.
˙
2. Nem szeretem, ha a műsorvezető - egy interaktív műsorban - megszabja, hogy miről beszéljen a betelefonáló hallgató és miről ne.
˙
3. Különösen nagy baj ez akkor, amikor a hallgató sok ember véleményét kifejező mondatokat próbál elmondani. Szakmai hiba, ha időhiányra hivatkozva akár (Bolgár György ilyenkor másnapi felhívást helyez kilátásba!) nem kérdezi tovább a jelentkezőt, hanem kedélyeskedésbe csap át, olykor nevetgél azon, hogy a betelefonáló ragaszkodik ahhoz, hogy elmondja, amiért telefonált.
˙
4. Elképesztő arroganciának tartom, ha azt ajánlja egy ujságíró a hallgatónak, hogy ne olvassa-hallgassa az őt idegesítő műsorokat, szövegeket. "Ez a védekezés?" - kérdezte a kedvesen naív hallgató, s kérdem én is!
˙
5. Értetlenül hallgatom, amikor a műsorvezető-újságíró közli, hogy ő sem olvassa az őt idegesítő dolgokat.
˙
6. Amikor a hallgató egy jövendő jelentkezését bejelenti, a műsorvezető hallhatóan fanyalog.
˙
Nem, ezt nem illik és nem szabad csinálni, de nem is praktikus, mert a magamfajta hallgató nagyon figyel, hogy mi is az, amit a betelefonáló hallgatóba beléfojt. És attól aztán szomorúvá válok.
˙
Mert számomra - kapcsolódva a betelefonáló hallgató mondottaihoz - elsősorban nem az a szomorú, hogy teszik, amit tesznek, hanem az, hogy tehetik!

Tuesday, June 15, 2010




Újsághír:
˙
"Orbán Viktor megkegyelmezett József Attilának

A tévénézők százezrei füle hallatára előadott tréfás monológját kénytelen vagyok (mondja az újságcikk írója) szó szerint idézni:
˙
József Attila jó helyen van szerintem... Nem? Ha már írt egy rendes verset a Dunáról... Akkor mégis jó helyen van ott. Jár neki, hogy nézze... Ahogy elúszik a dinnyehéj. "
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
"...fecseg a felszin, hallgat a mély."
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Végülis József Attila most melyik kategóriába kap majd besorolást a három "F" szerint? Finanszírozandó - gondolom -, ha a végrehajtó hatalom első számú embere ilyen toleráns: "ha már írt egy rendes verset a Dunáról... Jár neki, hogy nézze...". Csak nem lehet felejthető, pláne felejtendő - nem beszélve arról, hogy tűrhető, netán tiltandó!?
˙
Nos hát, József Attila (szobra) ezúttal - a "tréfás monológ" tanúsága szerint - megúszta...?!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
"Ha már írt egy rendes verset..."
˙
József Attila: A Dunánál

1

A rakodópart alsó kövén ültem,
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.
Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.
Mintha szivemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.

Mint az izmok, ha dolgozik az ember,
reszel, kalapál, vályogot vet, ás,
úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el
minden hullám és minden mozdulás.
S mint édesanyám, ringatott, mesélt
s mosta a város minden szennyesét.

És elkezdett az eső cseperészni,
de mintha mindegy volna, el is állt.
És mégis, mint aki barlangból nézi
a hosszú esőt - néztem a határt:
egykedvü, örök eső módra hullt,
szintelenül, mi tarka volt, a mult.

A Duna csak folyt. És mint a termékeny,
másra gondoló anyának ölén
a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen
és nevetgéltek a habok felém.
Az idő árján úgy remegtek ők,
mint sírköves, dülöngő temetők.

2

Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve
nézem, amit meglátok hirtelen.
Egy pillanat s kész az idő egésze,
mit száz ezer ős szemlélget velem.

Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak,
öltek, öleltek, tették, ami kell.
S ők látják azt, az anyagba leszálltak,
mit én nem látok, ha vallani kell.

Tudunk egymásról, mint öröm és bánat.
Enyém a mult és övék a jelen.
Verset irunk - ők fogják ceruzámat
s én érzem őket és emlékezem.

3

Anyám kún volt, az apám félig székely,
félig román, vagy tán egészen az.
Anyám szájából édes volt az étel,
apám szájából szép volt az igaz.
Mikor mozdulok, ők ölelik egymást.
Elszomorodom néha emiatt -
ez az elmulás. Ebből vagyok. "Meglásd,
ha majd nem leszünk!..." - megszólítanak.

Megszólítanak, mert ők én vagyok már;
gyenge létemre így vagyok erős,
ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál,
mert az őssejtig vagyok minden ős -
az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik:
apám- s anyámmá válok boldogon,
s apám, anyám maga is ketté oszlik
s én lelkes Eggyé így szaporodom!

A világ vagyok - minden, ami volt, van:
a sok nemzedék, mely egymásra tör.
A honfoglalók győznek velem holtan
s a meghódoltak kínja meggyötör.
Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa -
török, tatár, tót, román kavarog
e szívben, mely e multnak már adósa
szelíd jövővel - mai magyarok!

...Én dolgozni akarok. Elegendő
harc, hogy a multat be kell vallani.
A Dunának, mely mult, jelen s jövendő,
egymást ölelik lágy hullámai.
A harcot, amelyet őseink vivtak,
békévé oldja az emlékezés
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés.

1936. jún.
˙

Monday, June 14, 2010


György Péter
˙
azt mondja, hogy az új "média-mischung" (v.ö. katyvasz) teljesen értelmetlen, mégha az is a politikai célja, hogy erős kézben tartott, központosított média álljon a hatalom rendelkezésére.
˙
Ugyanakkor azt is mondja, hogy például a Kossuth Rádió (pontosabban MR1Kossuth Rádió!) a leghallgatottabb média ma Mgyarországon...
˙
Másfelől viszont az internetet nem lehet korlátozni, vagyis az egész erős kéz inkább tragikomikus, mint komolyan vehető ötlet.
˙
Persze valóban nagyon sokan ma már az interneten tájékozódnak, de azért még többen a médiákra szorulnak rá, akármilyen pocsékok is azok. Ráadásul a nézettség-hallgatottság mérése általában nem tűnik differenciáltnak. Azonkívül az internet sem egyértelmű "megváltás", hiszen jelentősen több marhaság és gazemberség fér bele, mint az egész egyéb, hagyományos médiákba.
˙
Akkor hát!?
˙
Engem a médiákból elsősorban a kultúra érdekel mert ezt tartom legfőbb feladatuknak, s ha csak ezt nézem, akkor a dolog tragikus. Akkor is az, ha a nézettség-hallgatottság vonatkozásában a kultúra java nagyobbat bukik, mint némely párt a választásokon. Az úgynevezett értéket mindig kevesebben preferálják, mint a laza szórakozást, a horrort és hát - valljuk meg - a "jófajta" manipulációt.
˙
Ugyanis az egész izgatottságban erről van szó. Ha egy manipulációs akció nem sikerül (s erre mostanában van példa), akkor marad az erős kéz magában. De informálásra hosszú távon ez valószínüleg kevés, sőt - hogy úgy mondjam - bajt okozhat.
˙
Az egésznek az az eredménye, hogy a progresszió máris láthatóan és tapasztalhatóan az internetre szorul, arra a médiumra, ahol az ostobaság és gazemberség is bőséges helyet kap. Mert az interneten a helyet az ott szereplők nem kapják, hanem van nekik helyük, bármennyi rémálom veszi is körül őket.
˙
Vagyis: akinek némi átérzési készsége, szemlélete, politikai és egyéb műveltsége, ráadásul intuíciója is van, az az interneten sokkal többet tudhat meg, mint a médumok teljes hagyományos egészében. (Ez persze - mint már említettem nem jelenti azt, hogy az internet veszélytelen megváltás.)
˙

Alighanem ez az egyik fő oka annak, hogy világszerte (hol itt, hol másutt) azon spekulálnak, hogy miként lehetne az internetet korlátozni. S mindjárt itt az álságos manipuláció: erre azért van szükség, mert az internet veszélyeket rejt magában, s még az is nagy kérdés, hogy az interneten hová lehetne tenni a sárga karikás számot (felhíva az érintettek figyelmét, hogy ez nem nekik való, tehát megnézendő). Éppoly nevetséges ez, mint amikor az interneten bizonyos sikamlós tartalmak megtekintéséhez kattintani kell egy helyre, s ezzel azt valljuk meg, hogy nagykorúak vagyunk... A nagykorú ugyanis sajnálatosan sokszor arról ismerszik, hogy bármilyen marhaságot bevesz.
˙
Tényleg, mikor leszünk végre mentálisan szobatiszták?...
˙
Egyéb szempontok: ITT

Szellemjárás...
˙
avagy: "Kísértet járja be..."
˙

Az egyes szellemi javakról a kormányzat dönti el, hogy támogatandó, tűrhető vagy tiltandó (Aczél - a szerk.), csak ma már nem a három T, hanem a három F logikája működik: az adott művész és adott műalkotás finanszírozandó-e, felejthető-e, felejtendő-e (Szőcs - a szerk.).

Föl kellene térképezni a mai magyar népesség genetikai kapcsolatrendszerét mindazon népekkel, amelyekkel a történelemben vélelmezhetően vérségi kapcsolatba került. Legyen ennek a kutatásnak a neve Julianus barát program. ---
(Szőcs)
˙
Idézetek a



2010. június 14-i, hétfői, Vazul napi számából (Lásd: ITT)
˙
T - F...: Változnak az idők... Változnak a betűk! Van új a Nap alatt?

Friday, June 11, 2010


Örkény István
˙
NÉZZÜNK BIZAKODVA A JÖVŐBE!
ˇ
Körülbelül száztíz-száztizenöt év múlva, egy szép nyári napon, soron kívül megkondítják majd az ország összes harangjait. Sokan rá se hederítenek, pedig az a csengés-bongás nagy változások hírnöke lesz!
Addigra Visegrádon újjáépül az egykori királyi palota, sosem látott pompával, óriási termekkel, függőkertekkel. Az avatási ünnepségen - azt jelzi majd a harangkongás - néhány aggastyánnak könnybe lábad a szeme. Valóban, az lesz az a perc, az a nagy és régen esedékes perc, amikor véget ér az ezeréves pechszéria.
Visegrád akkor már nem ennek a csöpp kis országnak lesz a székhelye, hanem a Dunai Magyar Köztársaságnak, melynek négy vagy öt tenger mossa partjait. „Dunainak" azért fogják hívni a köztársaságot, nehogy összekeverjék egy másikkal, az Alsórajnai Magyar Köztársasággal. Ez utóbbit akkor se magyarok lakják majd, hanem kopott öltözékű, elnyűtt alsórajnaiak, akik csak kabalából vették föl a magyar nevet.
Le se lehet írni, milyen jó dolog lesz akkor magyarnak lenni! Elég talán annyit mondani, hogy a „magyar" szó - potom száztizenöt év alatt - igévé változik, mely addigra minden élő nyelvbe felszívódik, méghozzá kellemes jelentéstartalommal.
„Magyarni" franciául például annyit tesz majd: magamat jól leszopni. Spanyolul: utcán pénzt találni, érte lehajolni; katalán nyelvjárásban: „Könnyedén hajolgatok, amióta kínzó derékzsábámból kigyógyultam." És ha valaki Londonban így szól: I am going magyarni (vagyis szó szerint: megyek magyarni), ez azt jelenti: „Ahhoz az isteni nőhöz, akit ott látsz, most odamegyek, megszólítom, belekarolok, hazaviszem és... (Itt egy csúnya szó következik.)
Más példa: „Én magyarok, te magyarsz, ő magyarik" (mert ikes lesz az ige) hét civilizált nyelven (norvégül, görögül, bolgárul, baszk nyelven stb.) azt jelenti majd: „Ropogós kacsasültet eszem (eszel, eszik), idei uborkasalátával, miközben Yehudi Menuhin a »Csak egy kislány«-t húzza a fülembe."
Továbbá: „Anyuka, mehetek magyarni? - Magyarhatsz!" - lettül azt jelenti, hogy egy kisfiú elkéredzkedik moziba, s az édesanyja, némi habozás után, elengedi, pedig a filmet csak tizennyolc éven felüliek látogathatják.
De hagyjuk a külföldet! Itthon is sok mindent másként hívnak majd. Például a „vanília" helyett, mely idegen szó, a „háború" megy át a köztudatba, minthogy régi jelentését amúgy is elvesztette. A visegrádi cukrászdában tehát a fagylaltospult fölött ez lesz kiírva:
Eper
Puncs
Háború
Csokoládé
Így fogunk élni. Addig, ezt a pár évet, ki kell bírni.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Esterházy Péter
˙
A füstölt tarja radikalitása
˙
Édes Kornél, maga annyira magyar, hogy az egész világot magyarnak tekinti, magyarán (figyelem! szójáték! - talán ritkán nekem is szabad) mindenütt otthon érzi magát; itt élned s halnod kell, motyogja mindenütt. Nem figyelmeztetésül mondom, inkább csupán úgy, mintha váratlanul fölsóhajtanék, jé, de szép az idő!, hogy majd meglesz ennek a kozmikus magyarságnak a böjtje, és eljő az idő, amikor két marokkal fog vágyni (figyelem! képzavar!) az idegenség hűvös, tiszta érzésére, arra, hogy ne legyen ennyi köze mindahhoz, ami közt él. Természetesen nem megfontolásra javaslom mindezt, maga megy, amerre megy.
Inkább beszámolok az új kocsonyaötletemről. Mit szólna, ha füstölt tarja - el ne tépje most a levelet---
˙
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
És akkor Szőcs Géza... - kultúrális államtitkár, költő
˙
Mottó: egy interjú részlet (Index; 2010 június 11)
˙
Index: Bejelentette, hogy szeretné elindítani a Julianus barát programot (kiemelés tőlem), ami a magyarság eredetét genetikailag kutatná. „Egy néhány fős genetikai kutatócsoportnak föl kellene térképeznie a mai magyar népesség genetikai kapcsolatrendszerét mindazon népekkel, amelyekkel a történelemben vélelmezhetően (vagy csak egyesek vélekedése szerint) vérségi kapcsolatba került.” Nem tart a támadásoktól?
˙
Szőcs: Én az igazságtól nem félek. Amitől félek, vagy inkább bosszant és idegesít, az az, amikor intellektuális energiákat pazarolnak értelmetlen vitákra, és ütköztetnek olyan nézeteket, amelyeknek csak névleges közük van a valósághoz, jelen esetben a múlt idejű valósághoz. Egyébként magam is kíváncsi vagyok, hogy a finnugor elmélet hogyan állja ki a genetikai összevetés próbáját, és úgy gondolom, a kíváncsiság az egész emberi civilizációt és kultúrát meghatározó és mozgató erő. Nem szabad a kíváncsiság jogát elvitatni magunktól vagy másoktól.

Index: Egy ilyen tudományos alapvetés esetében valóban a kulturális minisztérium feladata lenne, hogy új kutatási irányt jelöljön ki?

Szőcs: Ez inkább az Akadémia feladata volna. Ám a kulturális diskurzusokban jelennek meg folyamatosan a délibábos viták, a sületlenségek. A kevésbé képzett emberek fantáziáját ez megragadja, és végső fokon a nemzeti identitásukban okoz zavart. Mert oda jutnak el, hogy nem is magyar vagyok, hanem ez vagy az. Ezeknek szeretnék véget vetni.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
És Szőcs Géza versei közül:
˙
lásd: ITT

Thursday, June 10, 2010


Edoardo Sanguineti
˙
még egyszer ~ nem ok és alap nélkül...
˙
Lásd még: ITT
˙

A HÁBORÚ BALLADÁJA

hol vannak a vikingek és az aztékok,
s a Cro-Magnon-i férfiak és nők?
hol vannak a régi és új atlantisziak,
a Nagy Kapu s a Legyőzhetetlen Sereg,
a Száli Törvény és a Szibillák Könyvei,
Kis Pippin és Rettegett Iván?
minden darabokra hullt apránként
az idő rugalmas állkapcsai közt:
ha nem indítunk háborút valamiért,
a bajt egy másik háborúval orvosoljuk:

hol vannak a Hármasok és a Négyesek,
a Belle Epoque és a Vasgárdák?
hol van Tom Mix és Tom Pouce,
az Égi Birodalom, a zeppelinek, a New Deal,
az Orient Expressz, az elektrrosokk, a szituacionizmus,
a twist, az 0. A. S., a gombafejek?
minden darabokra hullt apránként
a történelem jól megtömött hasában:
ha nem indítunk háborút valamiért,
a bajt egy másik háborúval orvosoljuk:
˙
ó, hol vagytok, disznó- és rózsaháborúk,
megelőző és betetőző háborúk?
ó, hol vagytok szent és hideg háborúk,
harmincéves és százéves háborúk,
hatnaposak és héthetesek,
ti nagy, végtelen villámháborúk?
minden darabokra hullt apránként
a semmi semmijének semmijében:
ha nem kötünk békét valamiért,
egy másik béke hoz majd háborút:

hercegek, elnökök, hatalmas fölszentelt jelesek,
kik illetlen műemlékeket nem véletlen emeltek,
hadat a háborúknak érdemes csak üzenni,
csak még a végső harcot kell levezényelni:

Szokratész...
˙
...a legnagyobb "civil" az ókori görögök között...
˙
...a ma (remélhetően) készülődő civilekhez...
˙
(Platón: Szokratész védőbeszéde - részlet; Haumann Péter tolmácsolásában)
˙

Monday, June 07, 2010





Egy korábbi műsorom szöveganyagát tettem fel egy bejegyzésben (Lásd: ITT ) amelyben megpróbáltam felfejteni Paul Celan utalásait.
˙
Örömömre szolgált, hogy valaki egy kommentben (π) felhívta a figyelmemet Kántás Balázs könyvére: A magába zárt vers –Paul Celan költészete körül. A kötet – noha nem szeretem a „valamikről” szóló írásokat, inkább olvasom a „valamiket” – érdekes fejtegetéseket tartalmaz. Talán a Radnótival való összevetést érzem eltúlzottnak (igaz, Kántás csak hivatkozik az idevonatkozó véleményre); a két költő között jelentős különbséget érzek, megtévesztő, hogy mindkettő összefüggésben volt a holokauszttal. A holokauszt áldozata volt mindkettő, Celan, öngyilkosságával – „megkésetten” – Auschwitzban halt meg, akár Primo Levi és mások. S éppen ez a „megkésettség” választja el tematikailag Radnótitól, aki a jelenvaló élményeket regisztrálta, míg Celan a problematikát az egész emberiségre vetítette ki.
˙
Az olvasmány érdekes gondolatokat és jelentős forrásanyagot fog össze. Számomra mégis a szerző személye volt érdekes. Elolvastam az Öngyulladás című kötetét és ez számomra meggyőzőbb volt a fent említett tanulmánynál.
˙

Egy verset idézek a kötetből:
˙
Vízesés


˙
Mi már
nem szólunk egymáshoz,
nem is nézünk a másikra,
csak hagyjuk, hogy vigyen, sodorjon
valami nyugtalan víz.
˙
Nyomvonalunk mentén sziklák, színek,
vízbe nyúló fűzfák —
szemeink üresen exponáló objektívek,
kattogunk csupán, de már nem rögzítünk.
´
Csak a csónak rángatózása.
˙
Ajakbiggyesztés.
Kivillanó fogsorod, mintha
valamit mondani akarnál.

Tanult barátom jóvoltából hallgathatom az operát (Mittwoch aus Licht - Szerda a Fény operasorozatból)
˙
Stockhausen (1928~2007): Mittwoch aus Licht
˙
Néhány perc az Abschied (Búcsú) elejének szakrális hangulatú elektronikus zenéjéből...
˙


˙
Stockhausennel foglalkozó bejegyzések: 1 ; 2 ; 3

Thursday, June 03, 2010

"Mecenatúra!
˙
“A jobboldali kultúrát frissíteni kell: művekkel, díjakkal, ünnepekkel”
(O.V. ~ Kötcse, 2010)

~~~~~~~~~~~~~~
A legenda szerint Michelangelot arra kényszerítették, hogy a sixtusi kápolna mennyezetének alakjait “öltöztesse fel”, mert azok szemérmetlenek.
˙
Mi igaz a történetből, mi nem, a legenda arra is kitér, hogy Michelangelo egyszer vitába keveredett a pápával. A vita hevében botját a pápára emelte. A poroszlók íziben megragadták, hogy a pincébe hurcolják. Ám II. Gyula pápa – a legenda szerint – azt mondta, hogy pápából az idők során lesz még, ám Michelangeloból csak egy született.
Akár igaz a történet, akár nem – tanulságos. A mecenatúra lényegét mondja ki. Nincsen “ilyen vagy olyan oldali”, ilyen vagy olyan fenekű kultúra, művészet. A nagy művek –felöltöztetve vagy meztelenül – nagy művek maradnak. Az ilyen vagy olyan oldali művek meg méltán elfeledetté válnak.
˙

Így van ez az Altamira-barlang óta….
Jó-e, ha az istent is amortizálják?...
˙
Az amortizálás divatba jött. A politika „éltető eleme” lett az elmúlt néhány év során. És az amortizáció hosszú sorozatban sikeresnek bizonyult.
˙
Mostanság isten nevével esküsznek világi politikusok, az isten nevének felhasználásával hoznak törvényt.

˙
Mire jó ez vajon?...
˙
A katolikus egyház – mit tagadjuk – papjai által bizony amortizálódik. De az egyház malmai lassan őrölnek, s szorosra zárnak, ha szorul a hurok. Úgyhogy ennek a kérdésnek korrigálásával is várhatunk néhány évet-évtizedet-századot akár.

˙
De jó-e az isten amortizálása?

˙
1. Az ateista szempontjából ugyan nincsen hatása, mert nincsen mire hatnia, de ízléstelen, ostoba és korszerűtlen. Hiszen akkor a nem hívő ember, az ateista, isten rendelte büntetéseket várhat, ha a törvényt megszegi.

˙
2. A hívőt elbizonytalanítja. Ilyesmivel foglalkozik az ő legszentebb princípiuma, az isten? Vagy – próbálhatja remélni –nem az isten akaratáról van szó, mindösze hatásvadászok használják a hívő hitének legszentebb argumentumát. Pontosabban fogalmazva, a politika, a törvényhozás felhasználja istent a maga politikai céljaira, holott az isten helye a templom és a hívő ember gondolatvilága. S ezt bizony a világ haladottabb részein kényes határozottsággal tudják, s különválasztják a politika világát és a hit, az egyház világát.

˙
3. Az isten amortizálása értelmetlen. A hívőket megtévesztő politika eszköze. A valóban hívő ember az istent hitbéli dolgának gondolja, s nem nézheti jó szemmel, ha hitének legfőbb tárgyát amortizálják. Ráadásul csapdába kerül, hiszen a politikacsinálók sohasem fogják elismerni, hogy ők amortizálják az istent, sőt ragaszkodnak hozzá, hogy isten a hitviláguk része, s hívő emberként kötik össze a politikát az istennel.

˙
A kör bezárult; több, mint fél évszázaddal lépünk vissza, ha nem szabunk gátat az amortizációnak – több, mint félévszázada (1939) a magyar parlamentben egyházvezetők emberellenes törvények meghozatalában működtek közre.(Lásd: ITT)

˙
Vagyis: ne amortizálják az istent, az istenben hívők hitét, s az ateisták ízlését!