Dmitrij Sosztakovics ~ Az orr

ˇ

Amikor Sosztakovics 1928-ban - huszonkét éves korában - ezt az operát megírta, az avantgard kifejezés még ismeretlen volt. A zeneszerző Gogol novellájának (olvasható: ITT) szövegéből indult el, nem véletlen, hogy a libretto megírásának oroszlánrészét is ő végezte. Ami az 1833-36-ban írt Gogol novellát illeti, ott szintén egy akkor még nem ismert kifejezés a meghatározó. Abszurd történet a javából!

ˇ

Avantgard és abszurd 1928-ban. Olyan zenével, amelynek az elfogadása csodaszámba ment akkor - és azóta is. Lehet, hogy ez az oka annak, hogy az opera alig ismert, szinte soha nem adják elő.

ˇ

A pétervéri Marinszkij Szinház társulata most olyat tett, ami zene- és hangrögzités-történeti esemény. A legújabb technikával vették fel a kitünő előadást, a megvalósító nevek többnyire világklasszisok. A karmester Valerij Gergijev neve világszerte ismert. A fantasztikus hanggal éneklő basszust - aki a legnagyobb szerepeket énekelte el eddigi pályája során - én Gubajdulina János Passió-jának szólistájaként ismertem meg (a Passió bemutatóját is Gergijev vezényelte Stuttgartban). Gennagyij Bezzubenkov-ról van szó...

ˇ

A Marinszkij Színház kiadásában megjelent lemez hozzáférhető, meghallgatása igen nagy élmény!

ˇ

A felvétel - szerintem - meghaladja a Rozsgyesztvenszkij vezényelte korábbi felvétel színvonalát, azon viszont a szintén Gogol alapján írt befejezetlen Sosztakovics opera (A játékosok vagy A kártyások) világpremierje is meghallgatható.

ˇ

Mindössze néhány másodpercet idézek a prológból. A két mellékelt színpadképből is látható a rendezés szelleme. Tökéletesen megférnek a Gogol-korabeli jelmezek a modern, szinte technikai érzetet keltő színpadképekkel.

ˇ