Heiner Müller

ˇ

legrövidebb drámája két hangra:

ˇ

Szívdarab

ˇ

A szöveg alá ritmusos zenét tettem: Richie Hawtin (Plastikman) Countain című munkájának részlete.

ˇ

Az ötlet - a darab "színrevitele" - másnak is eszébe jutott. Egy változat megnézhető: ITT.

Ez a változat az abszurdot elegyíti a naturalizmussal. Nekem kissé konkrét!... Erénye, hogy pontosan ragaszkodik a szöveghez.

ˇ

Egy másik változat ( ITT) animációval kísérli meg a darab előadását. Az ötlet jó. Csakhogy kiegészül a frappírozó szöveg! Egy rendező, feltehetően az előadás megvalósítója, rendezi a rajzfigurákat, instrukciókat fogalmaz meg, s a végső szavakat univerzális érvényűvé emeli: mindannyiunk szíve téglából van...

ˇ

A megoldás szellemes, jobb az előbb említettnél. Nézetem szerint azonban mindkét változat túl sokat ad hozzá az eredeti, banálisan rövid, végülis abszurd szöveghez.

ˇ

Én arra törekedtem, hogy minél kevesebb hatás jelenjék meg a szövegen kívül. Egy szívdobogás szerű elektronikus effekt-zene és néhány valódi szívműtétről készült képsor - kiegészítve a szöveg és a zene alkotóinak képével. Az igazat megvallva valószínüleg még ez is sok. Színpadon más megoldás kínálkozik. Ott két mozdulatlan ember ül, elmondja szöveget és képletes mozdulatokat tesz. A klip kétségtelenül más, viszont ára van: valamennyire megosztja a figyelmet...

ˇ