Robert Wilson  ~  1914

Budapestre jött a történelmi revü.

Száz éve tört ki az első világháború...

Nagyon érdemes Wilsonra figyelni. Van, aki azt mondja, hogy „minden rendezése” egyforma. Valóban, első megközelítésre lehet ilyen érzete valakinek, ám akkor mit kezdjünk például Bach-hal, aki szintén „egyforma”, vagy Philip Glass-szal, akit egykori  "kedvenc" kritikus munkatársam egyenesen kitiltott a rádióból. Szóval Wilson mindent tud, de nem a könnyen összehozható műfajok terén. Bármit megcsinál, rögtön ráismerek, mégsem egyforma a termés. Wilson gondolkodása a világról megbízható. Látásmódja – és most mellőzném az esztétikai okoskodást – korrekt.

Akárcsak a Black Riderben, itt is azzal kezdődik, hogy Wilson bemutatja a szereplőket.

Karl Kraus: Az emberiség végnapjai

Jaroslav Hašek: Švejk

Ebből a két könyvből áll össze a szöveg. De ha valaki úgy ül be a színházba, hogy bármelyik mű dramatizált előadását láthatja, csalódni fog.

A revü az emberi hülyeségről szól. Arról, hogy lelkesedik a háborúért, amelyben tönkremegy, elpusztul, megnyomorodik. Ezt az ívet mutatja be a darab. S azzal a tanulsággal, hogy mindez semmit sem jelent, mert az ember újra meg újra harcba száll, háborúzik. Szinte törvénye ez az embernek. A hülyeség. Eleinte kuncogunk, aztán elkomolyodunk, épp hogy csak megtartjuk a magunk iránt érzett jóindulatot.

Olvassák el a tudósitásokat: mindig ugyanaz a történet - mondja Wilson

Ami lenyűgözö, az a kivitel, a színpadi kép. Van, hogy mozdulatlan árnyképeket látunk a fénylő hátsó fal előtt. S egyszerre az árnykép megmozdul. 

Fantasztikus, hogy micsoda mozgást tudnak Wilson színészei. A fények, a fénydiszletek pillanatonként változnak, egyetlen hiba nélkül. Szavakkal lehetetlen megjeleníteni az egészet, a leírás csak ront a látvány egyedülálló értékén.

Talán a végefelé betűzött József Attila vers zavart egy kicsit (nyilván az előadás egyetlen magyar szereplője - Eszenyi Enikő - iránti gesztus), mégis kilógott a szövegfolyamból.

Egy csipetnyi:

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 

Engedtessék meg, hogy felháborodjam azon, amit másnap a rádióban hallok. Íme: a videokritika: