Dorrance Stalvey

Vajon ki ismeri, pedig tíz éve, hogy meghalt (a megemlékező tanulmányt lásd: ITT)?

1990-ben Los Angelesben az Arditti Vonósnégyes Kurtág György és Conlon Nancarrow egy-egy opusza mellett Stalvey Vonósnégyesét is bemutatta.

Stalvey itt hallgatható Vonósnégyese az Arditti Quartet lemezén szerepel három  kaliforniai zeneszerző társaságában (California Composers)

"Képzeld..."

Beckett "foltok"

A szöveg:

Samuel Beckett: Hogy is van ez (részlet)
                           
                            Két vers a Fűzfahangokból

A zene:

Morton Feldman: For Samuel Beckett

Dreams...

 
ˇ
A klip a következőkből készült mix:
ˇ
Szövegek (töredékek):
ˇ
1. Babits Mihály: Álmok kusza kertjeiből
2. George Perec: Laterna obscura ~ 214 álom
3. Samuel Beckett: Semmi-szövegek; Cascando; Elég
4. Franz Kafka: Naplók
ˇ
Zenék (részletek):
ˇ
1. Klangkrieg ~ Es war der schönste Tag in meinem Leben
2. Eötvös Péter: Atlantis
3. SePpuKu ~ Auto Da Fe
4. Robyn Schulkowsky: Hastening Westward
5. Karlheinz Stockhausen: Der kleine Harlekin
6. Noise-Maker's Fifes
7. Ground Zero ~ Conflagration
8. Derek Jarman: Blue
9. Tolling Toggle
10. SPK ~ Zamia Lehmanni

A Rácz-Fáy affér kapcsán

Fáy Miklós

Lehet szeretni, lehet nem szeretni, lehet utálni, lehet "nincsdiplomájázni", lehet "tudekottátolvasnizni" - egyet nem lehet: mocskolódni.

Hol szeretem, hol nem. "Kártevőnek" semmiképpen nem tartom, mégha olykor kíméletlen hatású megállapításai vannak is. Egyszerűen azt írja le, amit gondol. Meglehet: sokszor téved, de számtalan magasan képzett zenei ego tevékenységét élveztem és tettem szóvá sokszor, ugyanis rengeteg képtelen ostobaságot írtak-mondtak.  

Rácz Zoltán "írt" Fáyról. Nem jó a szó: írt -, írásban mocskolódott: ITT 

A konkrét Fáy kritikában meg ráadásul éppen semmi kivetnivaló nem volt, tessék elolvasni: ITT

S mit ad az ég: bekapcsolódott az afférba Fischer Iván is - Rácz Zoltán mellett!: ITT 

Fischer megbocsátja Rácz kocsmai mocskolódást megszégyenítő szövegét, mert - úgymond - a tartalom a lényeg. Most magyarázzam Fischernek, hogy a szöveggel mit szokás kezdeni? 

Rácz Zoltán

Nem kell ragozni: nagy művész. 

Ám ha egy elhagyott külvárosi utcában éjjel találkoznék vele, meggondolnám, hogy átmenjek-e az utca másik oldalára.

Ha azt mondom, hogy Rácz Zoltán nem tud magyarul - ez mentségére szolgálhat. A kocsmai szájhősök sem ismerik a magyar szavak helyértékét. Rácznak ajánlható: olvasson sok Esterházyt.

Szó sincs arról, hogy a művészek, akár a legnagyobbak is az emberi tökéletesség feltétlen példái.

Szó sincs arról, hogy a "műítészek" véleménye, stílusa, álláspontja az emberi tökéletesség feltétlen példája.

Most Rácz Zoltán "rückwärts"-be kapcsolt. Elsősorban magának ártott.  

Itt hallgatható a Fischer Iván által szóvá tett Bolgár interjú a Klubrádióból:

Az egész történet émelyítően undorító. Azért idéztem ide, mert jól jelzi: így élünk!

Enigma...

Még négy perc sincs...

Ki ez?

Pihentagyú hülyéskedés?   

Játék?


Mindenkinek ajánlom az esti tv-hiradók helyett!

Dieter Schnebel

A kísérleti zene egyik igen jelentős képviselője, a nyolcvanöt éves zeneszerző, az evangélikus teológiától, a lelkészi hivatástól indult és jutott el oda,   hogy ma úgy beszélnek róla, mint az egyik "legmeredekebb" komponistáról.

Egyik izgalmas vállalkozása volt, amikor zenét komponált Kilenc Harley Davidsonra, trombitára és szintetizátorra  (hallgatható és megnézhető ITT ).

Ez a kompozíció, amelyben a motorok hangja zenévé válik, koncepciójában Stockhausen Helikcopter String Quartet-jére emlékeztet (részlet:  ITT ). 

A két mű persze sokban különbözik, de mindkettőben közös az, hogy míg a hagyományos zenében szinte sohasem kapnak szerepet a zajok, ezekben a kompozíciókban fontos "alkatrészekké" válnak.

Schnebel vonósnégyesei hagyományosabbak abban az értelemben, hogy ezekben a  kvartett négy vonós hangszeren játszik. Ezt azért érdemes itt megemlíteni, mert például a Kronos Vonósnégyes sokszor működik közre zenei performanszokban, ahol sok minden hangkeltő eszköz is szerephez jut.

Itt az Im Raum című vonósnégyes befejező tételét idézem. Az előadó a Quatuor Diotima.

Jó az, 

1. ha levelet kap az ember
2. ha képeslapot kap
3. ha a kép jó érzést kelt
4. ha ennek révén egy új nevet lehet megismerni
5. ha a képeslap hátoldalán nagyon kedvenc szövegidézet van

és mindenekelőtt:

Jó az, ha ezt egy jóbarát küldi, hogy eszébe jutottam...

Itt a képeslap:

és itt a hátoldal:

És ha már Philip Glass, hát nézzünk meg néhány variációt Chuck Close-tól, akinek a nevét most ismertem meg. 

Adódik a játék, hogy egy Glass című zenét tegyek a képsor alá, Dary John Mizelle elektronikus kompozícióját 1976-ból...

És készen van a klip:

Steven Michael Miller

(Lásd még: ITT )

Miller halála után gyűjteményes CD és DVD kiadvány jelent meg.
A zeneszerző - súlyos betegen - arra kérte barátait, hogy zenéjéből adjanak ki egy válogatást a halála után. Így született meg az a gyűjtemény, amelynek első lemeze a szerző zenei munkájának első lemeze volt. Ezután öt lemezen a szerző munkásságának keresztmetszetét állították össze, A hetedik lemez egy DVD, amelyen négy kisfilm (klip?) nézhető. A nyolcadik lemezen a komponista barátok Miller emlékére írt szerzeményei hallgathatók

A videó kisfilmek nézése közben nehezen dönthető el, hogy képi vagy zenei alkotásról van-e szó. A filmek készítője - Michael J. Saul (honlapját lásd:  ITT) - elmondása szerint ő Miller zenéjének ihlető hatására készítette az itt látható filmjeit.

A DVD-n szereplő első film a Morning Dance. Gyerekkori emlékek sejlenek itt fel, az első szerelem és a szépség elvesztésének siratása ez az opusz.

Miller zenéje - Terra Incognita - eredetileg nem a filmhez készült. Saul  és Miller részleteket használt a zenéből.  A teljes zene meghallgatható: ITT

Graham Reynolds

Milyen zene ez?

Polistiliszta? Minimál? - mondanám, ha "komolykodnék". 

Mindenesetre érdekes. Vagy nem? Egyik tételnél az ember felkapja a fejét: milyen érdekes; máskor meg mintha ujromantika lenne. 

Két lemezről válogattam. Az egyik teljes egészében Reynolds-zene, a Difference Engine-ből három tételt idézek.

A másik lemez válogatás a  Chiaroscuro trió előadásaiból. Ezen a lemezen hallgatható Reynolds vokális kompozíciója.

Lewis Carroll abszurd versének a megzenésítése. 
Mindössze néhány perc. Kétségtelenül izgalmas ötlet egy olyan szöveg feldolgozása, amely tulajdonképpen maga is zenei hangzású.

Az eredeti szöveg Reynolds jegyzetével (kattintással nagyítható!):

Carrol versét Weöres Sándor "fordította", pontosabban magyarította:

                     SZAJKÓHUKKY

        Volt egy brillős, a csuszbugó

      

        Gimbelt és gált távlengibe,

     

        Minden mimicre purrogó,

     

       Mómája ingibe   

      

      „Vigyázz, jön Szajkóhukk, fiam! 

        

       Foga maró, karma fúró!

       

       Ügyelj, Csapcsip madár zuhan 

       

       S a brunkós Bromboló!"

      
      Markában nyüszto penge reng,  

      
      Elrágdos minden manxomot.

     A tamtam-fánál megpihent,

    Mély gondjába rogyott.

    
    Állt fergető eszmék körén,

     S jött Szajkóhukk, nézése láng,

     Nagy káka-törzsek erdején  

     Bugyborékolva ráng.

    

     Bal, jobb! Bal, jobb! és át meg át

     Nyüszto penge nyekdes, nyikol,

     Fejét veszi, máris viszi,

     S eldiadalogol.

   
   „Szajkóhukk már nem él, fiam?

    
    Karomba, lándzsás pöszöröm!

    
    Dicsdús nap, ó! Jahé! Jahó!"

    
    Csuklorkant az öröm.

   

    Volt egy brillős, a csuszbugó

   
    Gimbelt és gált távlengibe,

   
    Minden mimicre purrogó,

   
    Mómája ingibe.

Steven Michael Miller

1965 ~ 2014

A fiatalon, súlyos betegségben elhúnyt amerikai zeneszerzőt mifelénk kevesen ismerik. Magam a ClassicsOnline-on találtam rá.
Jáván, Borneon, Balin - legutóbb Singapore-ban dolgozott, gyűjtött zenét és tanított.

A kevéssé figyelő hallgató azt hiheti, hogy ez a zene teljesen egyforma, monoton, változatlan. Pedig rengeteg színe, hangja van. Azután a suling szóló (ez egy bambuszfuvola) mutatja, hogy az elektronika megfér, mi több kiegészül a népi hangzásokkal.

Amikor Miller már súlyos beteg volt, azt kérte barátaitól, hogy állítsanak össze egy gyűjteményt a munkáiból. Ennek a végakaratának nyomán jelent meg idén márciusban a hét CD-t és egy DVD-t magába foglaló gyűjtemény. 

Az első lemez - Miller kívánságának megfelelően - az első megjelent lemeze, a többi válogatás. Egy DVD-n több rövid filmhez komponált zenéje hallható a filmek kíséretében (erre még később visszatérek), az utolsó lemezen pedig a zeneszerző barátok Miller emlékére komponált opuszai hallgathatók.

Itt két szerzeményt idézek az első lemezéről, majd egy harmadikat, az említett suling szólóval.

Sebastian Fagerlund

Még mielőtt a finn zeneszerzőről tennék említést, felhívom az érdeklődők figyelmét arra, hogy a ClassicsOnline megújult (lásd a site-ot: ITT )

Ezentúl a szemnek is jó látványt nyújtó, és egyszerűen kezelhető site-ról nemcsak letölteni lehet, hanem a teljes hangtár kitünő minőségben hallgatható, az előfizetés  körülbelül annyiba kerül havonta, mint két mozijegy.


Itt találtam a mifelénk ismeretlen finn zeneszerző több lemezére. Kettőről vettem részleteket. Az első egy hegedűverseny, a második egy ütőhangszeres opusz.

Szofija Gubajdulina

Hommage à Marina Tsvetayeva

Cvetajeva öt versére írt ciklus - azaz csak négyre, mert egy dalban (Interlude) Gubajdulina részleteket vett Cvetajeva idézett verseiből, s így mintegy költőtársnak szegődött.

Sajnos magyar fordításban a Gubajdulina által megzenésített versek közül csak egyet - Baka István fordítását - találtam

 

 





Az előadók: Marianne Lund (szoprán); Anette Simonsen (alt); Kim Glies Nandfred (tenor); Jørgen Ditlevsen (basszus) - valamint a Dán Nemzeti Kórus, Stefan Parkman vezényletével. 

A teljes kompozíció:

Őze Lajos

Egy valamikori interjú

A nyolcvanas években a rádióban szombatonként délelőtt egy-egy rádiójáték hangzott el. Néhány alkalommal ezekhez a rádiójátékokhoz, azokat követően műsorokat készítettem. 

Assszociációk, gondolatok voltak ezek. Szövegeket válogattam, amelyek az elhangzott hangjátékok kapcsán eszembe jutottak

1982-ben Varga Géza rendezésében volt hallgatható Vészi Endre rádiójátéka Sufni címmel. Egy öregember sorsáról, gondjairól, életéről, napjairól szólt. 

A főszereplő Őze Lajos volt. 

Ekkor készítettem ezt az interjút.

Fernando Pessoa

[rádióműsor]

Akinek van ötven perc szabad ideje - jól jár ezzel a műsorral. A szövegek újra meg újra ránk mutogatnak. Az asszociációk bennünk is ébrednek, akárcsak Pessoában. Hogy azután igaza van-e a portugál költőnek? Lehet próbálkozni, lehet vitatni, lehet elutasítani. Aligha sikerül.

Sosem tudtam megérteni, hogy s miképp lehet szomorúnak látni egy alkonyt - írta Pessoa -. Hacsak azért nem, mert az alkony nem virradat. De hogyha alkony, hogy s miképp is lehetne virradat? - Mindig berzenkedtem attól, hogy megétsenek...

A szövegeket Helyey László mondja el.

~~~~~~~~~~~~~~~~~ 

A szövegek:

Valamennyit Pessoa írta

Istenben; A kétségek könyve; Az éj még; Pacal - portói módra; Milyen szép; Ez az ősi szorongás; Trafik; Az ember oktalan állat; Nagyok a pusztaságok; Kálvária; Mindennapos felfedezésem; Ha már; Sosem tudom; Egy esős nap; Te misztikus; Tengeri óda; Az egyenlőségről; A soha-el-nem-utazás előestéjén; Látszólag új; Portugál tenger; Lemondás.

A zenék:

Luigi Nono:  Ricorda cosa hanno fatto
Miles Davis:  Ascenseur pour l'échafaud
Steve Reich: Drumming; Three Movements
T. I. Lundquist: Sisu
Philip Glass: Glassworks
J. S. Bach: Das Wohltemperierte Klavier
Lars Gunnar Bodin: For Jon
Merzbow - Bondage Performance
Stephan Micus: The Garden of Mirrors
Francis Poulenc: Sonata
John Cage: Ryoanji; Dream

A műsor hallgatható: ITT

 Karay Ilona

[rádióműsor]

Csodagyerek, sőt, valódi nagy költőnő, ámbár tizennegyedik életévét alig betöltve, meghalt. A szenvedély, szomorúság, kétségbeesés, halálvágy ilyen erejű és nevű hangjára nem is tudok más példát, mint némelyik Beethoven-szonátát, a zeneszerző középső, patetikus korszakából. S ez a forró halál-nosztalgia nem is szorult volna a korai öngyilkosság hitelesítő pecsétjére, a költőnő nyugodtan élhetett volna ötven vagy száz esztendeig, tragikuma akkor is ugyanolyan erejű és valóságú lenne, mint így az otrombán pontos igazolással.

Karay Ilonka 1866 decemberében Aradon született; apját, Karay Nándor pénzügyi tisztviselőt előbb Aradra, aztán Pécsre helyezték; Ilonka Pécsett nevelkedett, apácák elemi-iskolájában tanult - s apja forgópisztolyával szívenlőtte magát 1881. február 7-ikén. Az öngyilkosság oka elég világos: a szülők válása, az anya elköltözése, a hatvanhároméves apa másodvirágzása egy ifjú Patzák Annával.

Persze romantikus oka szintén volt az önkéntes halálnak: korai, ábrándos, titkolt szerelem. Egy idősebb férfi, akinek isteni tökéletességéről Ilona három-esztendei versterméséből minduntalan értesülünk: "fehér anygyal", "az emberek boldogítója"

Weöres Sándor
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~  

A műsor Karay Ilona írásainak töredékeiből készült. A videóhoz feltettem néhány hasonmás kéziratot. 
 A szövegek:

Karay Ilona: Napló; Anyámnak; A halál ajándéka; Nyugodt vagyok; Óhajom; Szeretteim; Hozzá; Szívem; Vágy; Margitnak; Marikának
valamint Fáylné, Weöres Sándor, Karay Lajos és Várady Ferenc írásai

A zenék:

Chopin: f-moll zongoraverseny; g-moll trió; e-moll zongoraverseny; ;  e-moll keringő; e-moll preludium
Beethoven: Pathétique
Monteverdi: Un concert spirituel
Vivaldi: Concerto No. 2. g-moll

Március 19-e van...

A Szabadság téren felállították azt az "emlékművet", amely azt hirdeti, hogy Magyarország függetlensége 1944. március 19-én szűnt meg, ami azután következett, az a német megszállók műve. Előtte a magyar közhatalom legitim volt.

Javaslatom: emlékezzünk a numerus clausus atyjára,  Prohászka Ottokárra (lásd: ITT )  --  Emlékezzünk Horthy Miklós hatalomba lépésére (Orgovány, Siófok stb.), majd negyedszázados országlására a zsidótörvényekkel, s azzal, hogy március 19-én is ő maradt a hatalom csúcsán. --  Emlékezzünk a csendőrségre, amely a németeket is meglepő készséggel végezte a zsidók bevagonírozását Auschwitz felé. És meddig lehetne sorolni!...

Mindennek állít emléket a budapesti emlékmű, amely másodszor is meggyilkolja a halálba hurcolt áldozatokat!

Faragó Béla ~ Ianus Pannonius

Búcsú Váradtól

Valamikor a múlt század kilencvenes éveiben készítettem egy műsort Ianus Pannoniusról (A teljes műsor meghallgatható:  ITT )

A Búcsú Váradtól című verset Faragó Béla opuszával kombináltam.

Hogy Faragó Béla kompozícióját miért nem hallani sehol, soha - azóta sem tudom megmagyarázni. Pedig fontos mű!

A műsorban a verset Vajda László és Papp Zoltán mondta el.

Ez a részlet hallgatható itt.

Faragó Béla teljes kompozíciója meghallgatható: ITT

"Mondd el egy vonalnak, hogy mi az a gömb!"

Videó klip

Töredékekből kialakul egy gömb, amelynek nincsen meghatározott tartalma, de a válogatás mégis valamiféle egységet mutat.

Sok évvel ezelőtt olvastam a budai Dunapart felső támkövén - valahol a Rudas fürdő környékén - ennek a klipnek a címét. Azóta is kérdésem maradt: vajon a vonal, a vonalak felismerik-e, megértik-e, hogy mi a gömb tartalma,értelme.

A klip alkorészei, töredékei:

A szövegek:

1.Volker Harlan: Mi a művészet? - Műhelybeszélgetés                                                  Beuysszal

2. Einstein-Freud: Háború, de miért?

3. Jakov Katz: Az előítélettől a tömeggyilkosságig

4. Iszak Aszimov: Jó Földünk meghal

5. Antonin Artaud: A kagyló és a lelkész

6. Samuel Beckett: Eleutheria

7. Samuel Beckett: Enueg II.

8. Szerb Antal: Naplójegyzetek

9. Thomas Bernhard: In hora mortis

~~~~~~~~~~~~~~~~~

A zenék:

1. Richie Hawtin - Plastikman: Contain; Consume

2. Mauricio Kagel: Nah und Fern; Trio

3. Thomas Adès: Living Toys

4. Betsy Jolas: Episode huitième

5. Iannis Xenakis: Rebonds

6. Pintér Gyula: ...madarak rejtett mosolya...

7. Karlheinz Stockhausen: Samstag aus Licht

Joszif  Brodszkij 

(1940-1996)

(Minthogy Brodszkij neve nálunk alig ismert, noha egy-két kötete magyarul is megjelent, a szokásosnál több anyagot vettem át különböző forrásokból.  Rajzai is voltak, ezekkel illusztrálom a szöveget.)

Gyerekként túlélte a leningrádi  blokád, és az azt követő szörnyű éhezés, életveszély, az apátlanság és nyomor éveit.

Még tizenhat éves sem volt, otthagyta az általános iskolát, és elment marós ipari tanulónak. Ez összefüggött mind iskolai problémáival, mind a család siralmas anyagi helyzetével. Az ipariskola nem tartott sokáig. Szeretett volna orvos is lenni, de ez sem sikerült.  

A legkülönbözőbb munkahelyeken dolgozott, még geológiai expedíciókon is. Közben angolul és lengyelül is tanult.

Műfordításból élt szerény körülmények között. Közveszélyes munkakerülés vádjával letartóztatták, koncepciós perbe fogták, ötévi kényszermunkára ítélték. 

Költőtársai (köztük Ahmatova, Pausztovszkij) és a nemzetközi közvélemény tiltakozására másfél év után visszatérhetett Leningrádba. 1972-ben emigrált az Egyesült Államokba  Angol nyelven is verselt. Egyetemi tanár, vendégprofesszor, költő.

1987-ben elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. A 20. századi orosz líra egyik legnagyobb alakja, az orosz költői nyelv megújítója.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ 

Az itt meghallgatható rádióműsorban felhasznált 

szövegek:

Brodszkij: Post aetatem nostram; Miért téved Milan Kundera Dosztojevszkijt illetően?; Másfél szoba; Ez voltam; Dombok közt; Audenből; Elégia John Donne-ért; Levél Brezsnyevhez; Beszéd a Nobel-díj átvételekor; Utánunk, természetese, nem vízözön; Majdnem elégia

Valamint: Anna Ahmatova: Északi elégiák; Lawrence Pitkethly: Az őrjítő tér; Adam Michnik: Találkozás Brodszkijjal; Frida Vigdorova: Jegyzőkönyv Brodszkij peréről

A zenék:

Colin Matthews: Broken Symmetry; Leo Ornstein: Suicide in an Airplain; Turcsanyinov: Kerubin; Kol Nidré; Moszkvai éjszakák; Stockhausen: Hymnen; Henry Cowell: Pulse; Roger Cochini: Fényhallás; Schnittke: In memoriam; Usztvolszkaja: Benedictus qui venit; Na rekah vavilonszkih; Schnittke: Csellóverseny, valamint Szonáta csellóra és zongorára; Gubajdulina: Offertorium; Feldman: Piano

A rádióműsor meghallgatható: ITT