Milyen zene ez?
Polistiliszta? Minimál? - mondanám, ha "komolykodnék".
Mindenesetre érdekes. Vagy nem? Egyik tételnél az ember felkapja a fejét: milyen érdekes; máskor meg mintha ujromantika lenne.
Két lemezről válogattam. Az egyik teljes egészében Reynolds-zene, a Difference Engine-ből három tételt idézek.
A másik lemez válogatás a Chiaroscuro trió előadásaiból. Ezen a lemezen hallgatható Reynolds vokális kompozíciója.
Lewis Carroll abszurd versének a megzenésítése.
Mindössze néhány perc. Kétségtelenül izgalmas ötlet egy olyan szöveg feldolgozása, amely tulajdonképpen maga is zenei hangzású.
Az eredeti szöveg Reynolds jegyzetével (kattintással nagyítható!):
Carrol versét Weöres Sándor "fordította", pontosabban magyarította:
SZAJKÓHUKKY
Volt egy brillős, a csuszbugó
Gimbelt és gált távlengibe,
Minden mimicre purrogó,
Mómája ingibe
„Vigyázz, jön Szajkóhukk,
fiam!
Foga maró, karma fúró!
Ügyelj, Csapcsip madár zuhan
S a brunkós Bromboló!"
Markában nyüszto penge reng,
Elrágdos minden manxomot.
A tamtam-fánál megpihent,
Mély gondjába rogyott.
Állt fergető eszmék körén,
S jött
Szajkóhukk, nézése láng,
Nagy káka-törzsek
erdején
Bugyborékolva
ráng.
Bal, jobb! Bal, jobb! és át meg át
Nyüszto penge nyekdes, nyikol,
Fejét veszi, máris viszi,
S
eldiadalogol.
„Szajkóhukk már nem él, fiam?
Karomba, lándzsás pöszöröm!
Dicsdús nap, ó! Jahé! Jahó!"
Csuklorkant az öröm.
Volt egy brillős, a csuszbugó
Gimbelt és gált távlengibe,
Minden mimicre purrogó,
Mómája ingibe.
No comments:
Post a Comment