A kísérleti zene egyik igen jelentős képviselője, a nyolcvanöt éves zeneszerző, az evangélikus teológiától, a lelkészi hivatástól indult és jutott el oda, hogy ma úgy beszélnek róla, mint az egyik "legmeredekebb" komponistáról.
Egyik izgalmas vállalkozása volt, amikor zenét komponált Kilenc Harley Davidsonra, trombitára és szintetizátorra (hallgatható és megnézhető ITT ).
Ez a kompozíció, amelyben a motorok hangja zenévé válik, koncepciójában Stockhausen Helikcopter String Quartet-jére emlékeztet (részlet: ITT ).
A két mű persze sokban különbözik, de mindkettőben közös az, hogy míg a hagyományos zenében szinte sohasem kapnak szerepet a zajok, ezekben a kompozíciókban fontos "alkatrészekké" válnak.
Schnebel vonósnégyesei hagyományosabbak abban az értelemben, hogy ezekben a kvartett négy vonós hangszeren játszik. Ezt azért érdemes itt megemlíteni, mert például a Kronos Vonósnégyes sokszor működik közre zenei performanszokban, ahol sok minden hangkeltő eszköz is szerephez jut.
Itt az Im Raum című vonósnégyes befejező tételét idézem. Az előadó a Quatuor Diotima.
No comments:
Post a Comment