Cage ~ hatodik


Öt Cage ütős lemez volt a birtokomban. Az Amadinda ütőegyüttes ezzel Cage összes űtős szerzeményét lemezre vette – gondoltam.

S ekkor tudtam meg - barátomtól a zenében -, hogy van egy hatodik lemez is. Valahogy elkerülte a figyelmemet. Pedig izgalmas dolgok vannak rajta.
Ha valaki meghallgatja ezeket a szerzeményeket, akkor ehhez lélekben, de főként mentálisan készüljön elő. Ha ezt nem teszi, akkor azt hiszi majd, hogy semmi sem történt.
A kísérő füzetben a Haikai kapcsán (amely cím természetesen a haiku versformára utal) ezt írja Wilheim András: „a haiku vers… sorainak megfelelően tizenhét eseményből áll.. Ám ezeket az eseményeket olykor hang, olykor szünet fejezi ki – a hallgató nem tudja az egyes eseményeket biztonsággal számlálni”. Nos itt esik bele a szakember a saját vermébe. Mert ugyan tökéletesen igaza van a fentiekben – ha például arról van szó, hogy valakik előadják a művet. De ha a hallgatót arra bíztatjuk, hogy számlálgasson, akkor számára a lényeg bizony szertefoszlik.

„Minekünk csend kell – írta Cage az Előadás a semmiről című írásában –, vannak csendek”. Bizony a 4’33” szerzője aligha szorul magyarázatra a csendről. A zene ugyanis hangokból és csendekből áll. Az előbb említett opusz csak csendekből. Lehet-e, hogy akkor ez nem mű? Tessék csak megpróbálni hosszan – mondjuk négy perc és harminchárom másodpercen át – csendben maradni. Nem történik ekkor semmi? Ha így lenne, akkor nagyon nagy bajban lennénk. Tehát a folyamatos hangokat elfogadjuk zenének, a folyamatos csendeket viszont nem. A csendeket olykor nehezebb megérteni, mint a hangokat! Amikor a Harvard egyetemen Cage egyik szerzeményével (Ryoanji) kapcsolatban valaki megkérdezte, hogy mekkora a kottában több helyen előírt „hosszú csend” – Cage így válaszolt: „pontosan akkora - hosszú”…
Hát most sok csend és sok hang következik. A csendet a hétköznapokban semminek tartjuk, a most teljes terjedelmében  idézett Haikai-ban a csend a zene fontos alkotó része.
A fény-árnyék jelenségek Cage filmjéből valók, a festmény illusztráció Cage műve.
A művet az Amadinda ütőegyüttes [Rácz Zoltán, Bojtos Károly, Holló Aurél, Váczi László] adja elő. Az együttes itt kiegészül Ittzés Gergellyel, H. Magyar Kornéllal és Tömösközi Lászlóval.