Per Nørgård


Az idén nyolcvanéves dán zeneszerző sem tartozik azok közé, akiket a hazai előadók, rádiók, televíziók – egyszóval közszolgálati szerveződések – gyakorta műsorra tűznének. Mi több, sejteni vélem: még a zene iránt érdeklődő nagyérdemű sem rohan utána. Pedig Nørgård azok közé a kortárs zeneszerzők közé tartozik, akiket érdemes megismerni. Már csak azért is, mert munkássága igen sokrétű, ugyanakkor még a mai zenétől eléggé el nem ítélhető módon idegenkedő hallgatók számára is befogadható. Nørgård egyébként - mint annyian a huszadik század komponistái - Nadia Boulanger tanítványa volt.

Mindezt azért írom, mert tavaly megjelent lemezén három szerzeményét hallgathatjuk: két hegedűversenyt és egy zenekari művet, amelyben játszik ugyan zongoraművész,   mégsem zongoraverseny, minthogy a zongora a többi hangszer közé simulva, azokkal teljesen azonos funkciót tölt be, vagyis nem szólóhangszer.
A hegedűversenyek szólistája Peter Herresthal. A Spaces of Time zongoristája Ida Mo, a zenekar a Stavanger Symphony Orchestra, vezényel Rolf Gupta.
Az alábbiakban a Borderlines (határvonalak, átmenetek) című 2. hegedüverseny és a Spaces of Time részleteit idézem, valamint (egy másik lemezről) Gert Mortensen bravúros ütős szólójából, az I Chingből hallhatunk egy keveset.