Thursday, August 04, 2011

 Kövér György ~ A tiszaeszlári dráma
(Társadalomtörténeti látószögek)
[Osiris Kiadó, Budapest, 2011.]

A 750 oldalas könyv kiváló példája a mindenre kiterjedő történelmi kutatásnak. Aki a tiszaeszlári vérvád történetét részletesen, okadatolva meg akarja ismerni, annak érdemes átrágnia magát a hatalmas anyagon.

De hogy mi történt voltaképpen? Idézzük a szerzőt:

Aki azzal a reménnyel veszi kézbe ezt a könyvet, hogy most végre megtudja belőle, mi történt valójában Solymosi Eszterrel, azt ki kell ábrándítanom. Az ügy e sorok szerzője számára egyike a se szeri, se száma felderítetlen eseteknek. Ha eddig nem akadt megoldás, ezután már aligha fog. Nem lehet tehát szó perújrafelvételről sem. A Solymosi Eszter megölésével vádolt zsidókat 1883. augusztus 3-án a nyíregyházi bíróság felmentette, s az ítéletet a következő évben a Kúria jogerőre emelte. Ettől azonban a dolog a történelem kutatója számára nem lesz kevésbé érdekes. Sőt!
Egy cselédlány eltűnési ügyénél keresve sem találhatnánk jobb alkalmat arra, hogy a 19. századvégi magyar társadalmat elemi működése közben megmutassuk. Lenn és fenn. Lokálisan és országosan. Hogy az ügy keletkezését, a társadalmi konfliktusok működésének és kezelésének mechanizmusát, a kor embereinek viselkedését kibogozhassuk és megérthessük, elengedhetetlen magával Tiszaeszlárral megismerkednünk.

Annyi bizonyosan kiderül, hogy nem Solymosi Eszter eltűnése és halála volt az ürügye a vérvádnak. De ennek lélektani, társadalmi, szociológiai mérlegelése már nem a történész kutató feladata. Ezért fontos, hogy olyan elemzéseket, írói állásfoglalásokat is megismerjünk, amilyen Eötvös Károly munkája (A nagy per - Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1968), amely a Magyar Elbeszélők sorozatban jelent meg, ámbár Eötvös – mint védő - a per jogi folyamatának fontos részvevője volt. Érdekes Eötvös könyvének alcíme: A nagy per, amely ezer éve folyik, s még sincs vége.

Kiemelten fontos Krúdy Gyula könyve (A tiszaeszlári Solymosi Eszter – Magvető, Budapest, 2003.), különösen legutóbbi, már az eredeti kéziratot teljesen és pontosan követő kiadása. Az író óriási tette, hogy 1931-ben a történethez mindvégig ragaszkodva, elmondja azt a véleményt, amely a magyar közgondolkodásból azóta is hiányzik, a szemléletből, amely viszont minden ízében romlik napjaink politikai manővereinek közepette.

De fontos könyv a pert illetően magának a vizsgálóbírónak az írása (A tiszaeszlári bűnper - Bary József vizsgálóbíró emlékiratai (Magyar Élet Kiadása, Budapest, 1942.) Bary 1915-ben meghalt, s emlékiratait a család csak 1933-ban (Hitler hatalomra jutásának éve!) adta ki első ízben. Nagyon jellemző a család által jegyzett előszó részlete:

A tiszaeszlári pert a mai nemzedék teljesen egyoldalú, ferde, hamis világításban ismeri. Évtizedek óta úgy él a köztudatban, mint egy középkorra emlékeztető boszorkányper, mint az ártatlanul üldözött zsidóság nagy mártiriuma, s az antiszemita gyűlölködés gonosz találmánya.
Mindezt a zsidóság vitte így be a köztudatba, sajtója révén, és főleg Eötvös Károly segítségével, aki a per történetét húsz évvel annak befejezése után ismert háromkötetes munkájában megírta. Eötvös, akiről egyébként is köztudomású, hogy írásműveiben közölt adatai teljesen megbízhatatlanok, ebben a könyvében különösen sok valótlan, költött adatot hordott össze és lépten-nyomon a legkirívóbb ellentmondásokba került, amelyekről még írásművészetének gazdag eszközeivel sem tudja elterelni az olvasó figyelmét.

1937-ben a szélsőségesen antiszemita Erdélyi József megjelenteti a nyilas újságban hirhedt versét (Solymosi Eszter vére), akihez Németh László állt a legközelebb (Bognár László utószava Szabó Lőrinc prózai kötetéhez, amelyet a Magyar Fórum Kiadó Kft. adott ki 1994-ben), s akit Szabó Lőrinc már 1927-ben magasztal.

Ide tartozik még Erdély Miklós Verzió című filmje, a téma legjobb feldolgozása. Egy részlet a filmből:

video

Mindezt együttesen kell megismerni. A torz előítéleteken termő szemlélet mindmáig számos ember gondolkodásában eleven életet él. Éppen ennek helyesbítéséhez járul hozzá Kövér György munkája a laikus olvasó esetében is. Fontos lenne abban a szükséges folyamatban, amely Magyarországot kiemelné az elintézetlenségek mocsarából.

No comments: