"...oszt jónapot" ~ napjainkban
˙
hogyan függenek össze a dolgok!... avagy: látszólagosan eklektikus gondolatok a dolgokról...
˙
a) Repedezik a "korszerű" egyház - papok dolgai kerülnek napvilágra szinte hetenként. Bíborosok távoznak mea culpázva...
˙
S aztán jön Húsvét ünnepe, a feltámadás napja, s a pápa, a tévedhetetlen, Urbi et Orbi ~ egy szót sem szól az egyházat alapjaiban rengető, bizonnyal legnagyobb katasztrófájáról. Marad a feltámadás, jelszavakká silányul az ünnep; de lám: milliók és milliók várják az áldást a nagy téren és szerte a világban, mit számít egynémely papok pedofíliája? Egy két helyen - ahol netán túlságosan felerősödik a felháborodók lármája - áthelyezik a szentéletűeket; amúgy az egyház belső ügye, a penitenciáról majd saját elszámolásban rendelkeznek, ha egyáltalán...
˙
Így a nagyvilágban...
˙
b) Saját portánkon meg éppen?
˙
Számon tarthatják, mit telefonoztam
s mikor miért, kinek.
Aktákba irják, miről álmodoztam
s azt is, ki érti meg.
És nem sejthetem, mikor lesz elég ok
előkotorni azt a kartotékot,
mely jogom sérti meg.

˙
Egy - úgymond - demokratikus választás előtt minden bizonnyal a legnagyobb katasztrófa. De van recept:
˙
„Szombaton és vasárnap [ az ún. kampánycsendben] a talpon maradt összes kerületben az én hangomon megy a szavazásra való felhívás, amiért majd engem elmarasztal az Országos Választási Bizottság, a jogászok meg megvédenek oszt jónapot".

˙

Minderről a nemzet legnagyobb szégyenei közé sorolható, hirhedt "info" tudósítja a közönséget, a hivatalos sajtó szinte hallgat...

˙

Apropó, info!...
˙

c) a holokauszt-tagadást büntethetővé alakító törvény árnyékában az info tagadja a holokausztot. S nem történik sehol, semmi...

˙

Vagy mégis?

˙

Az egyik ismert holokauszt-kutató történészünk vitába szál az orgánum nevenincs történészével, sorra idézi, hivatkozza a dokumentumokat, amire a válasz lényege: nem, nem és nem! Nem történt, nem úgy történt stb.

˙

Nem, jóhiszemű barátaim! Nem vitatkozhatunk az irracionalitás berkeivel! Gyerekkoromban hallottam gyakorta, hogy nyilas ujságba az ember még időjárás-jelentést sem ír. Akkor hogyan kerülhet sor efféle naív hitű "vita" kezdeményezésére?

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

d) most olvasom, hogy az egyik legjelentősebb mai regényünk íróját plágiummal gyanúsítják, mert - úgymond - átvett szövegeket másoktól, s azokat a maga alkotta kontextusba helyezte. Hogyan van ez mainapság, az internet, a posztmodern szövegfelfogás stb. világában?

˙

S éppen most derül ki mindez a kampánycsend előtt szinte órákkal?

˙

Az ostobaság lenyomatai, amin most rágódhatnak az eszteták, nem is gondolva rá, hogy mióta világ a világ mindig felhasználták az alkotók egymás műveit.

˙

Vagy én is plagizáltam itten, hiszen átvettem és fontos aktuális kontextusba helyeztem némi szövegeket innen-onnan!...

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Csak néhány példa a legutóbbi napok-hetek történetéből... A közösen tragikus bennük nem is az, hogy megtörténnek, hanem hogy megtörténhetnek. Újra és újra megtörténhetnek! A társadalmak, a tömegek, az egyedek vevők az ostoba őrületekre. Igényük van rájuk. Frusztráltak!...