Celebek mesélnek...
˙
Vidnyánszky Attila, a debreceni Csokonai Színház igazgatója. terjedelmes irásban lelkendez' Alfred Schnittke művészetéért. Schnittke valóban jelentős művész, nagyszerű polistiliszta - nem érdemli meg a híg-folyós, olcsó lelkendezést. A keresztény misztika és Schnittke kapcsolata meg valószínűleg mindössze annyi, amennyi a keresztény misztikának az életben való létezése, jelenléte.
A 2. szimfóniában valóban felfedezhetni ilyesmit, bár a szimfónia inkább Schnittke Bruckner iránti tiszteletét fejezi ki, s 1977-es Bécsbe érkezéséhez kötődik. "Ködös időben érkeztünk a Szent Flórián templomba, de akkor - mondta Schnittke - Bruckner sírját nem látogathattuk meg. A hidegen ragyogó barokk templomban valahol egy kórus készült az esti misére. A templom üres volt..." Ez az élmény inspirálta Schnittkét, hogy egy későbbi, Rozsgyesztvenszkijtől érkező megrendelésre, szimfóniát komponáljon. A valláshoz való viszonya persze megnyilvánult más műveiben, Faust-operájában is jelen van, de misztikusként beállítani - túlzás, finoman szólva. Éppen Schnittkét, aki már Németországban zenét írt az egykori néma filmekhez (például Pudovkin Szentpétervár végnapjai) vagy például Belgrád felszabadulásának évfordulójára is zenét írt, benne az Internacionálé hangjaival. Egyszóval polistiliszta volt, nem misztikus.
˙
Azt meg végleg nem állhatom, amikor valaki ilyesmit mond: "a múlt század második felének legnagyobb zeneszerzője". Már a rangsor felállítása is atlétikai verseny-illatot áraszt, de ha mindenképpen, kényszeresen rangsorolunk, hát mondjuk említeni kell, hogy futottak még olyasok is, mint Stockhausen, Nono, Berio, Ligeti, Xenakis, Schnebel, Kagel, Gubajdulina, Usztvolszkaja - csak töredékes névsorként mondom, nem Schnittke jelentőségének kisebbítése okán.
˙
Mindazonáltal az Élet egy őrülttel valóban zseniális opera, bár én - zeneszerzőről lévén szó - megemlíteném, hogy a főhős, az idióta, nem énekel, sőt igyekszik leszoktatni az éneklésről befogadó gazdáit. Számomra ez a szimbolika jelentősen aktuálisabb, mint a keresztény misztika. Márpedig Schnittke szándékai e vonatkozásban aligha vitathatók.
~~~~~~~~~~~~~~~
Másik celebünk - Havas Henrik - egy délelőtti mesés műsorában lazán elmondta, hogy nincsenek női zeneszerzők. Ha azt mondja, hogy kevesebben vannak, mint a férfiak, vagy hogy régebben kevesebben voltak, azon még el lehet gondolkozgatni.
˙
Mindenfajta történelmi kortól, jelentől, múlttól függetlenül kapásból ideírom néhány zeneszerző nevét, ők ugyanis nők voltak-vannak:
˙
Alma Mahler, Anna Amalie av Preussen, Anna Amalie av Sachsen-Weimar-Eisenach, Marianne Auenbrugger, Grażyna Bacewicz, Agathe Backer-Grøndahl, Cathy Berberian, Carla Bley, Lili Boulanger, Nadia Boulanger, Francesca Caccini, Jelena Firszova, Szofia Gubajdulina, Dorothée Hahne, Hildegard von Bingen, Élisabeth Jacquet de La Guerre, Johanna Kinkel, Isabella Leonarda, Fanny Mendelssohn, Maria Anna Mozart, Eldbjørg Raknes,Maja Ratkje, Kaija Saariaho, Clara Schumann, Yoko Shimomura, Synne Skouen, Ethel Smyth, Barbara Strozzi, Maria Szymanowska, Galina Usztvolskaja, Pauline Viardot, Anne-Marie Ørbeck, Betsy Jolas, Hajdu Júlia, Sándor Emma, Szőnyi Erzsébet.
˙
A névsor korántsem teljes, a minősítést nem kedvelem (lásd fent!), de azért talán érdemes gondolkodni is!