Áltavoz vagy áltaVoz

Latin Amerika-i zeneszerzők csoportja. 2003-ban alakult Bostonban. Tagjai Észak-Amerikában és Európában élnek.

Az itt idézett lemez egyes részletei korábban már megjelentek, ez a lemez 2014-ben készült.

                                                        Vonósnégyesek

Az előadó a Jack Vonósnégyes.




A szerzők:

Felipe Lara

                                                 

José Luis Hurtado

Mauricio Pauly

Jorge Villavicencio Grossmann 




Első hallásra úgy tetszik, mintha ezek a zenék egyformák lenének. Alapos hallgatás során felfedezhetők a jellegzetességek, a különbségek. A minimalista zenének nem nevezhető, ám mégis minimális eszközökkel komponált művek esetében érdemes fáradságot áldozni, hogy birtokába juthassunk annak a meditatív állapotnak, ami viszont valóban közös a négy zeneszerzőben.

Brel  -  Barbara  -  Béjart

Ezt így kell csinálni. Brel-nek talán a legnagyobb sanzonja (Ne me quitte pas) és Barbara.  

És akkor jön Béjart és ezekre a sanzonokra koreográfiát készít és táncoló zsenikkel színpadra teszi (amit Gil Roman tud, az szinte hihetetlen - Béjart halála óta ő vezeti az együttest).

Hogy a koreográfia nagyszerű, azt mondani sem kell. Számomra a legnagyobb ötlet az, hogy a férfi énekét nő táncolja, a nő énekét férfi. Végreis a szerelemről van szó. 

Ne hagyj el - könyörgi Brel, s a táncosnő mozdulatokkal válaszol.

Tényleg nem lehet mást mondani: ezt így kell csinálni...

A teljes műsor megnézhető: ITT  

Százéves átlag

avagy egy zenekedvelő blog

Meglepődtem, amikor a Klubrádió szept 3-i Felütés című műsorának félóráját hallgattam. Félóráját mondom, mert ez eltért a szokványostól. Nem zenészek beszéltek a kortárs zenéről, hanem zenehallgatók. Nem tudtam - örülök, hogy megtudtam -, két zenekedvelő, zenét hallgató kortárszenei blogot szerkeszt, ír.(Lásd ITT) A kortárs zene művelőit is kevésszer hallgathatjuk, magam egykori rádiós tapasztalok alapján mondhatom, hogy nem kis ellenállást kellett leküzdeni egy-egy kortárszenei műsor megszólaltatásáért. S ami fontos: ott szakemberek, tanult zenészek álltak ellent.

Ezért örülök tehát annak, hogy az ismeretlen hallgató - ki tudja hányan lehetnek egyáltalán - hivatott tolmácsait (Lesi Zoltán és Molnár Illés) ismerhettem meg.

A Jeney opusz címét kölcsönző blog (Százéves átlag) szigorúbb profilú az enyémnél, mert én más dolgokkal, olykor a közélet ügyeivel is foglalkozom - immár nyolc éve.

Külön örülök, hogy a Százéves átlag meg is szólaltaja a műveket. Már rádiós időmben is bosszantott, hogy a dolgokról még csak esett szó, a dolgok azonban ritkán szólaltak meg. Így volt az a zenei és irodalmi műsorok terén egyaránt. Történetek tucatjait idézhetném ennek bizonyítására.

A Felütés műsorában elhangzottakkal egy ponton vitatkoznék, s ez éppen Arvo Pärt. A kortárs zene megismerésekor valósággal csodáltam. Azután egyszercsak hátra arcot csinált, művei számomra egyre inkább azt az érzetet keltették, hogy ezt a zenét már megírták. Ez például sohasem jutott eszembe a műsorban szintén idézett Morton Feldman zenéjét illetően.

Ámde persze sebaj. Maradjunk ott, hogy örömet szerzett a műsor, s örültem a blog alkotóinak. 

A rádióműsor meghallgatható: ITT

Üzenet az iskolamestereknek

A most elkészült tankönyvek személeti, gondolati alakító szövegeit a rémülten elkeseredett  értelem sokat idézi mostanság. A szöveg - nagyrészt - a kreténség, a tudatlanság, a gazemberség és a politikai kalandorság elegye.
Intelmeinek "bámulatos" csokra imígyen szól (tessék csak rákattintani!):

Minek is minősíteni. Magáért beszél.

Ám jó tudni, amit a Pink Floyd üzent az Egy tégla a falban című számában - hogy végülis hova vezetnek az ilyen gazgondolatok. Engem különösen a fent idézett mondatok infernális tudatlansága rendít meg. Ez juttatta eszembe a régen hallott sorokat, dallamokat...

Nincs szükségünk oktatásra 
Nincs szükségünk agykontrollra 
Se sötét gúnyra a tanteremben 
Tanárok, hagyjátok békén a gyerekeket! 
Hé! Tanárok! Hagyjátok békén a gyerekeket! 
Végül is ez is csak egy tégla a Falban. 
Végül is te is csak egy tégla vagy a Falban. 

És a videó: ITT

Simone de Beauvoir

(Rádióműsor)

1988 januárjában (26  éve!) készítettem ezt a műsort. 

Amint az a műsoraimban szokásos volt, a címadó név csak ürügy volt rá, hogy hetet-havat összehordjak. A nagyhatású irónő és filozófus munkái, élete kiváncsivá tett. Kispolgári gondolkodás szerint Beauvoir az egyik legzűrösebb, valósággal erkölcstelen életű embere volt a huszadik századnak. Kispolgári megközelítésben!... Fura módon a szabadság olykor vitára ingerlő eredményeket is hozhat, ám a tehetség feledteti a bajokat.

Beauvoir nagyon sokat tudott az életről és.. a halálról (ha ez utóbbiról egyáltalán tudni lehet valamit is). Szövegei mellé a rokon gondolatok közül válogattam, közéjük pedig zenéket tettem.

Az idézett szerzők: 

Beauvoir (A kor hatalma; Minden ember halandó; Mandarinok; A körülmények hatalma; Könnyű halál) - 
W. Whitman  (Amint itt írok ülve) - Maynard (A szép öreg hölgy) - Th. Mann (A megtévesztett) - Esterházy Péter (A szív segédigéi) - Kassák Lajos (Anyám nevére) - Camus (Közöny) - Pinter (Régi idők) - Canetti (A túlélő) - Déry Tibor (A napok hordaléka) - Pilinszky János (Egy lírikus naplójából I.)

A zenék:

Stravinsky (Oedipus rex; Tavaszi áldozat) - Gaucem Faidit (Song) - Mozart (B-dur szerenád K 185.) - Webber (Starlight Express) - Respighi (Róma fenyői) - Wagner (Trisztán és Izolda) - Debussy (Images III.) - Orff (Carmina Burana) - Haydn (d-moll szimfónia) - Verdi (Requiem)

A műsor meghallgatható: ITT

A 20. század botránya

(Rádióműsor)

A cím Pilinszky Jánostól származik. Ezzel a szóval jelölte meg a holokausztot. A műsorban szól is erről.

A műsor Pilinszky János verseiből és szövegeiből épül fel, s ezek a szövegek Abba Kovner Kelő éjszaka az éjszaka után című versével keverednek.

Abba Kovner 1918-ban született Szevasztopolban. A világháborúban Litvániában az egyesült partizánszervezet parancsnoka volt. 1946-ban a mai Izrael megalakulása előtt két évvel telepedett le az országban. 1987-ben halt meg.

A műsort kísérő zene Mary Jeanne van Appledorn kompozíciója, amelyet Kovner versére írt.

 A műsor meghallgatható: ITT  

A teljes zene meghallgatható: ITT

Lou Salomé

(Rádióműsor)

"Te vagy a mindig új, a mindig fiatal, az örök cél, s nekem csupán egyetlen, mindent magába foglaló beteljesülés létezik: Feléd haladni" - (Rainer Maria Rilke)

Lou Salomé (1861-1937) orosz származású német irónő, esszéista. Barátság fűzte Nietzschéhez, Hauptmannhoz, Wedekindhez, Schnitzlerhez, később Freud és Adler tanitványa. Rilke szerelme, akivel a költő kétszer utazott Oroszországba. - Salomé varázsa alól szinte egyetlen férfi sem tudta kivonni magát. Hihetetlenül éles elme, szuverén szellem, csupa életkedv, fölényesen szabad, a maga törvé­nyei szerint élő, s ráadásul vonzó asszony. - A műsor elsősorban Salomé hatását és szellemét idézi fel.

Szövegek (kattintással nagyitható!)

Meghallgatható: ITT

Maya Beiser

Azt hiszem, nem túlzás, ha azt mondom, hogy Maya Beiser egyike a ma élő legnagyobb csellistáknak.

Új lemezén - Uncovered - azt is bizonyítja, hogy az úgynevezett  könnyebb műfajokban is otthon érzi magát. Itt ennek a műfajnak legjobb darabjait szabta magára. Hármat idézek az alábbi összeállításban:

1. Louisiana Blues (Muddy Waters)

2. Kashmir (Led Zeppelin)

3. Little Wing (Jimmy Hendricks)

Utána Usztvolszkaja Tíz prelűdjéből hallgathatunk néhányat és végül egy csipetnyit

Tan Dun Máté Passiójából, amelynek cselló szólóját 2000-ben, a stuttgarti ősbemutatón Maya Beiser játszotta.  

Steve Reich Cello Counterpointját én azon a lemezen ismertem meg, amelyet Reich a hetvenötödik születésnapomra dedikált.

Ezt a művet Maya Beiser előadásában a YouTube-on lehet megnézni-hallgatni: ITT   

Betsy Jolas

Jelentős francia zeneszerző, akinek érezhető hatása volt és van a kortárs francia és amerikai zenére.

Irodalommal foglalkozó szülők gyermeke, később kapcsolatba került szinte valamennyi kortárs komponistával. Zenéje sokrétű, számos szólista előszeretettel adja elő szóló hangszerekre írt műveit.

Az alábbiakban egy "egyveleget" állítottam össze néhány művéből.

Jézus

[Rádióműsor]

Az egykori Nevek ürügyén sorozatból.

A felhasznált szövegek:

Pilinszky János: Introitusz - Blok: Dolor ante lucem - Szentkuthy Miklós: A megszabadított Jeruzsálem - Lukács Evangyéliuma 4/3-12. - Máté Evangyéliuma 15/22-28 - Merezskovszkij: A Messiás - Bulgakov: A Mester és Margarita - Mrożek:Próféták - Flaubert: Három mese/Heródiás -Anatole France: Judea helytartója - Karinthy Frigyes: Barabbás - Pilinszky János: Szabadesés - Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek - Luther jegyzete

A zenék:

Bach: Karácsonyi oratórium; Magnificat; h-moll mise  - Ph. E. Bach: Jézus feltámadása és mennybemenetele - Couperin: Kolostori mise - Beethoven: Krisztus az Olajfák hegyén - Britten: Lacrimae - Byrd: Mise öt hangra - Blacher: A nagy inkvizitor - Haydn: A Megváltó hét szava s keresztfán

Továbbá: effektek, tömegzajok, zenei töredékekből készített montázsok

Meghallgatható: ITT

Káin, hol vagy?

[Rádióműsor]

A műsor 1983-ban készült. Harmincegy éve...

Azokban az időkben a műsor témája a szőnyeg alatt hevert. Nem sok szó esett róla. Krúdy Gyula könyvét (a tiszeszlári perről)  kurtítva adták ki - és így tovább.

Ma - harmincegy év múltán -, azt látjuk, hogy az egykor szőnyeg alá sepert problémák életre kelnek, nap mint nap találkozunk velük, fenyegetnek, mi több hatalmi elnézésben részesülnek.

Az elintézetlenségek mocsarában dagonyázunk!

A műsor meghallgatható: ITT

Ernst Jandl

[rádióműsor]

Jandl művészete nehezen besorolható. Valahol az abszurd táján helyezkedik el, ugyanakkor valamiféle formai kötöttsége is van. Mondanivalója olykor brutális, de mindenképpen humánus.

Magyarországon is járt, előadóművészként is ismert volt. A műsorban maga is szerepel.

A könnyebb követhetőség érdekében mellékelem itt a szövegek és a felhasznált zenék listájának eredeti kéziratát. (A képek kattintással nagyíthatók!)

A műsor meghallgatható: ITT

Galina Usztvolszkaja

Még a kortárs zene ismerői, kedvelői között is alig ismert - legalábbis mifelénk - az orosz Usztvolszkaja, pedig igazán nagy komponista. Igaz, nagyon sok rövid időtartamú műve van, ám a kompozíció időtartama (v.ö. Anton Webern) semmit nem jelent.

Azért jutott eszembe, mert a YouTube-on megtaláltam egy művének koncertfelvételét. Az igazán kedvelt Dies irae-ről van szó. Lemezen szoktam hallgatni ezt a háromrészes kompozíciót. Amit a kitűnő karmester, zongoraművész és  zeneszerző, a holland Reinbert de Leeuw vezetésével

 a Schönberg Ensemble ad elő. 

Az egyes számú kompozíció a Dona nobis pacem, a második az itt idézett Dies irae, a harmadik a Benedictus qui venit.

A koncerten a Dies irae-t Reinbert de Leeuw zongorán adja elő nyolc bőgős és egy ütőhangszeres muzsikus közreműködésével.

A zenemű erőteljessége, nyomatéka, kompakt előadása a nagyszámú hangszerrel és énekessel, óriási apparátussal előadott rekviemek hatására emlékeztet (pl. Verdi!). Más nyelvi világ természetesen, a zene más felfogása és megszólalása, ám a mögöttes tartalomban rokonságot érzek.

Usztvolszkaja kapcsán másutt már sok minden eszembejutott zenei gondolkodásunk és egynémely "zeneértőnk" megnyilvánulásairól. (Lásd: ITT)

Ha nyugodtan átadjuk magunkat némi fáradságnak, figyelemnek, akkor nagyszerű dolgok birtokába kerülhetünk.  

Dies irae:  ITT 

Areski & Brigitte ~ avagy Párizs "másként"?

1983-ban a francia rádió vendégeként Párizsban voltam. A vendéglátás nagyvonalú volt, s különösen az növelte a napok értékét, hogy karácsony és szilveszter is beleesett a látogatásba.

Érkezésemkor a repülőtéren udvariasan betessékeltek egy helyiségbe, ahol rengeteg arab tartózkodott. Néhány perc múlva visszakaptam az útlevelemet és elnézést kértek. Fogalmam sem volt, mi történt.

Néhány nap múlva megismerkedtem Areski Belkacemmel, az arab származású nagyszerű francia énekessel. Bemutatkozásomkor rákérdezett a származásomra. KORÁNyi? - mondogatta. Megértettem a repülőtéri kalandot...

Akkor rádióműsort is készítettem. A színházi és koncertfelvételeket egy akkoriban jónak mondott magnón készítettem. Hogyan hangoznék ez egy mai felvételen? Sajnos néhány helyen nem engedték a felvételt.Volt, hogy a ruhatárban kellett hagynom a magnót. Ezért a műsor inkább a könnyedebb műfajok felé hajlott, holott jó színházi előadásokat is láttam.

Ennyi maradt abból az 1983-as látogatásból.

Harmincegy éve... A műsor több szereplője régen meghalt...Másként hangoznék ma. Más lenne. De azért érdekes emlék.

Egy Areski-Brigitte felvétel a YouTube-on: ITT      

A teljes rádióműsor meghallgatható: ITT

MORTimer SHUMAN

Ki emlékszik rá - ha egyáltalán valaha ismerte?

Huszonhárom éve halott...

Hallgatható nézhető - egyik legismertebb száma (klikk a címre!)

Érdekes klezmer és zsidó liturgikus hangzások:

"Brooklyn by the Sea"

"Kőben is lehet hazudni"

Harmincegy éve  (1983) készült műsor. 

(Akkoriban készítettem műsorokat valamely más műsorok kapcsán, mintegy "asszociative")

Messze van attól, ahogy a rádióműsort később elképzeltem.

Korrekten egymás után rakva szólalnak meg a szövegek, közöttük zene.Minden jó minőségű...  

Csak nem rádióműsor!  Pódium előadás, amelyet két leszúrt mikrofon rögzített. Ma már nagyon másként csinálnám.

A tartalma azonban mégis érdekes, s mint a jó szövegekre mondani szoktuk: tökéletesen aktuális. A zenék mind jó zenék.

Hát akkor?

Ha valakinek van egy üres órája, reményem szerint nem jár rosszul.

Érdekes részlete a műsornak egy beszélgetés a néhai Goldschmidt Dénes pszichiáter barátommal...

Meghallgatható: ITT

Kurtág György -

az összes vonósnégyesre írt mű

A Neos kiadó és az Athena Vonósnégyes mifelénk minden valószínűség szerint ismeretlen. 

Mindenesetre ez az első lemez, amely Kurtág összes vonónégyesre írt kompozícióját tartalmazza.

Az itt idézett mű: 6 Moments musicaux op. 44 for string quartet (2005)

Itzhak Perlman - dzsessz felvételeiből

A múlt évszázad hatvanas éveiből...

Scott Joplin szerzeményeit Perlman írta át. 

                                                          Zongorán André Previn játszik