„Minko”

˙
Ez itt egy rövidítés. Egy adleri fogalom, a Minderwertigkeitskomplex, a Minderwertigkeitsgefühl (kisebrendűségi komplexus, -érzés) rövidítése (angolul: inferiority complex).

˙

Minko!

˙
Tanulmányozása ajánlott lenne mainapság a hangadóknak. Őszintén, befelé fordulva.

˙
Csakhogy erre nincsen lehetőség. Akkor hát mi a teendő?

˙
Mindenütt, mindenkor beszélni, összejönni, gondolkodni. Elmondani a véleményt. Vállalni a kirekesztés kockázatát.

˙
De személyes vitába szállni elszállt bértollnokokkal, győzködni szennyfórumokat, hogy „tévednek”, vitatkozni gyűlöletzsák papokkal, hogy hol lakik a jóisten?!

˙
No, ezt nem! Róluk kell beszélni. Velük soha!

˙
Mert a kisebbrendűség, a tehetségtelenség, a sohanemelég hataloméhség kalodájában vergődnek. Egy tönkrement embert talán gyógyítani lehet. Ám egy „fogyatékossági érzés” kényszerében, rabságában vergődő ember önmagától aligha megmenthető. De akikre fenekedik, akiket gyűlöl, akiket akár megöl, ha úgy hozza a történelem, nos azoknak újra meg újra el kell mondani, hogy lássák: kik a fenekedők, mi a bajuk, micsoda rettenetes és szánalmas kielégítetlenségbe hajszolja őket a minko.

˙
Itt állunk már félig eltűnve, elidegenedve önmagunktól; egyetlen mentségünk, még ha kitépjük lelkünkből mindazt, ami asszimilált és európai, s leszünk kicsinyek és parasztok, akár műveletlenek is, de legalább szellemben fajtiszták, sűrűen és mélyen magyarok. Egy őrült … látomása ez, de már-már egy egész nemzedéket elfog ez a …pszichózis. S alapja, mint a legtöbb pszichózisnak: a fogyatékossági érzés.

˙
[Babits Mihály: Pajzzsal és dárdával]

~~~~~~~~~~~~~~~
Őrzők, vigyázzatok a strázsán,
Az Élet él és élni akar,
Nem azért adott annyi szépet,
Hogy átvádoljanak most rajta
Véres s ostoba feneségek.
Oly szomorú embernek lenni
S szörnyüek az állat-hős igék
S a csillag-szóró éjszakák
Ma sem engedik feledtetni
Az ember Szépbe-szőtt hitét
S akik még vagytok, őrzőn, árván,
Őrzők: vigyázzatok a strázsán.

˙
[Ady Endre: Intés az őrzőkhöz]