Politika!...
ˇ
A jószemű fotós szellemes ötletét idézem itt...
ˇ
Itt tartunk! Beavatkozunk, anélkül, hogy beavatkoznánk. Békét hirdetünk, ahelyett, hogy megteremtenénk.
ˇ
No jó, ez csak naivitás. Csakhogy a politika a naivitásra alapoz. Esze ágában sincs, hogy elhiggye azt, amit mond, kizárólag az a célja, hogy elhiggyék, amit mond... Aztán a hatalom fertőzte politikus [a hatalom: kórokozó - mondta egy öreg barátom -, s aki nem immunis vele szemben, az beleszédül (más híján a feleségét veri)], szóval a hatalom fertőzte politikus egyszerre mégiscsak elhiszi, amit mond, hogy ő a messiás, a kegyosztó, a megoldó, maga az úristen. Mindez a betegség kategóriájába sorolható, nagyon veszélyes betegség. Az ember - szerencsétlen mutáció; ha még a hatalom is megfertőzi: hát tragikomikus figurává válik.
ˇ
És most jön az én mániám: az ízlés - meg az arányérzék!
ˇ
"Pistike jut az eszembe, aki megkérdezi a tanárnőt: tanárnő, mért kell nekem dolgozatot írni; azért, mert ha pofára osztályzok nagyon rosszul jársz!"
ˇ
Az idézett mondat egy ismert politikus szájából hangzott el a minap, s ez önmagában is felidézi a patinás francia mondást: Le style est l'homme même - a stílus az ember maga (Buffon). De ami még elszomorítóbb, a "magas szellemiségű" ízléstelenséget nagy nevetés és hosszú taps követte - a szónok látható megelégedésére.
ˇ
Riasztó jövőképet felvázoló mondat. Sokkal többet nem is tudtunk meg, s ez lényegében érdektelen volna, ha ez a stílus nem találna befogadásra, ha ezt a performanszt a hallgatóság (a társadalom) igen nagy része nem fogadná üdvrivallgással.
ˇ
Csakhogy úgy fogadja... De -
ˇ
NÉZZÜNK BIZAKODVA A JÖVŐBE!
ˇ
Körülbelüli száztíz-száztizenöt év múlva, egy szép nyári napon, soron kívül megkondítják majd az ország összes harangjait. Sokan rá se hederítenek, pedig az a csengés-bongás nagy változások hírnöke lesz!
Addigra Visegrádon újjáépül az egykori királyi palota, sosem látott pompával, óriási termekkel, függőkertekkel. Az avatási ünnepségen - azt jelzi majd a harangkongás - néhány aggastyánnak könnybe lábad a szeme. Valóban, az lesz az a perc, az a nagy és régen esedékes perc, amikor véget ér az ezeréves pechszéria.
Visegrád akkor már nem ennek a csöpp kis országnak lesz a székhelye, hanem a Dunai Magyar Köztársaságnak, melynek négy vagy öt tenger mossa partjait. „Dunainak" azért fogják hívni a köztársaságot, nehogy összekeverjék egy másikkal, az Alsórajnai Magyar Köztársasággal. Ez utóbbit akkor se magyarok lakják majd, hanem kopott öltözékű, elnyűtt alsó-rajnaiak, akik csak kabalából vették föl a magyar nevet.
Le se lehet írni, milyen jó dolog lesz akkor magyarnak lenni! Elég talán annyit mondani, hogy a „magyar" szó - potom száztizenöt év alatt - igévé változik, mely addigra minden élő nyelvbe felszívódik, méghozzá kellemes jelentéstartalommal.
„Magyarni" franciául például annyit tesz majd: magamat jól leszopni. Spanyolul: utcán pénzt találni, érte lehajolni; katalán nyelvjárásban: „Könnyedén hajolgatok, amióta kínzó derékzsábámból kigyógyultam." És ha valaki Londonban így szól: I am going magyarni (vagyis szó szerint: megyek magyarni), ez azt jelenti: „Ahhoz az isteni nőhöz, akit ott látsz, most odamegyek, megszólítom, belekarolok, hazaviszem és... (Itt egy csúnya szó következik.)
Más példa: „Én magyarok, te magyarsz, ő magyarik" (mert ikes lesz az ige) hét civilizált nyelven (norvégül, görögül, bolgárul, baszk nyelven stb.) azt jelenti majd: „Ropogós kacsasültet eszem (eszel, eszik), idei uborkasalátával, miközben Yehudi Menuhin a »Csak egy kislány«-t húzza a fülembe."
Továbbá: „Anyuka, mehetek magyarni? - Magyarhatsz!" - lettül azt jelenti, hogy egy kisfiú elkéredzkedik moziba, s az édesanyja, némi habozás után, elengedi, pedig a filmet csak tizennyolc éven felüliek látogathatják.
De hagyjuk a külföldet! Itthon is sok mindent másként hívnak majd. Például a „vanília" helyett, mely idegen szó, a „háború" megy át a köztudatba, minthogy régi jelentését amúgy is elvesztette. A visegrádi cukrászdában tehát a fagylaltospult fölött ez lesz kiírva:
Eper
Puncs
Háború
Csokoládé
Így fogunk élni. Addig, ezt a pár évet, ki kell bírni.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Fantázia a tökéletes megoldáshoz [©kövér-művek] :
ˇ