ása, a hang Yvonne Mintoné]Wagner halotti maszkja illetve a maszk alapján készült óriás szoborfej is fontos szerepet kap.
A merész megoldások és holdbéli tájak sorjázása. A nyitányt például bábjáték kíséri...
Ugyanakkor érezhető, hogy mekkorát fejlődött a technika (hangfelvétel) negyed évszázad alatt. Ez persze semmit sem ront a művön, inkább annak bizonyítéka, hogy mennyire kényeztetettek vagyunk...
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Érdekes és izgalmas itt - és éppen itt, Wagner utolsó művének különleges életrekeltése kapcsán - idézni Theodor W. Adorno Wagner monográfiájának második fejezetéből (Gesztus), különösen azért, mert Adorno maga Thomas Mannra és Nietzschére hivatkozik Wagner megítélésében (mind Thomas Mann, mind Nietzsche ugyanis - egyébként joggal-okkal -ambivalens volt Wagnert illetően, ám ebben önismeretük jellegének is lehetett szerepe!):
Érdemes volna szemügyre venni, hogy miféle hulladék-, törmelék- és szemétrakásokon emelkedik a magasba sok jelentékeny művész műve, s habár ők maguk valahogy ki tudtak kecmeregni belőlük, alkatuk bizonyos vonásait azért mégis ezek határozzák meg. Schubertben van valami a kocsmai muzsikusból, Chopin a „szalon" nehezen megfogható alakját képviseli, Schumann olyan, mint egy olajnyomat, Brahms zenetanárra emlékeztet; alkotóképességük a paródia közvetlen szomszédságában állta ki a próbát, nagyságuk pedig abban áll, hogy némi távolság azért elválasztotta őket azoktól a modellektől, amelyekből egyúttal kollektív energiákat merítettek.Wagner esetében nem könnyű ilyen modellt találni. Ám az általános felháborodás, amelyet Thomas Mann szavai keltettek, amikor Wagner nevével kapcsolatban a „dilettáns" szót emlegette, azt mutatja, hogy érzékeny pontra tapintott rá. „Érdemes elgondolkozni viszonyán az egyes művészetekhez, amelyekből Gesamtkunstwerk-jét teremtette; van benne valami feltűnően dilettáns jelleg, amit Nietzsche is kimond ájtatosan Wagner-rajongó Negyedik korszerűtlen elmélkedésében, Wagner gyermek- és ifjúkoráról szólva. »Ifjúsága egy sokoldalú dilettánsé, akiből mintha nem akarna lenni semmi. Nem szorítja korlátok közé valamely szigorú, öröklött, családi, művészi gyakorlat. Festészet, költészet, színjátszás, muzsika éppoly közel kerül hozzá, mint a tudományos neveltetés és életpálya; aki felületesen nézi, azt hihetné, Wagner a dilettantizmusra született.« - Valóban, nemcsak felületesen, hanem szenvedélyesen és hódolattal nézve is csak azt mondhatjuk - a félreértés veszélyét is vállalva -, hogy Wagner művészete a legnagyobb akaraterővel és intelligenciával óriásivá növesztett, zsenialitásba hajló dilettantizmus. Már maga a művészetek egyesítésének ötlete is valamiképpen dilettáns elgondolás, és föltétlenül megrekedt volna a dilettantizmusban, ha Wagner a legnagyobb erőfeszítéssel nem hajtja valamennyit határtalan kifejező zsenijének uralma alá. Művészetszemléletében van valami kétes; amilyen fonákul hangzik: Wagner néhol hadilábon áll a múzsákkal"
Meglehet, hogy ez a mérce általánosabb jelentőségű is lehet?... - Akár ennek a furcsa-különleges filmnek a megértésében is?
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
……………………..
fönn az ágon
a madarad mit dalolt?
Mondd, ennek mi vétke volt?
Csak szárnyalt a légben, boldogan
keresve párját, mely reá várt,
a tiszta tónak áldott vizén.
Ez nem hatott meg?
Te vad fiú,
madár néked csak nyílhegyre jó?
Nékünk szent volt: mit ér neked most?
Nézd csak, nézd, itt döfted át,
még vérzik a seb, nézd, csügged a szárnya,
a hószín tollán vérpiros folt,
a szeme megtört,
látod, hogy néz?
Érzed már vétkedet, te gyermek?
(Parsifal eltakarja a szemét.)
Szólj hát, a bűnödet
belátod-é?
Hogy vetemedhettél rá?
PARSIFAL
Nem tudtam, hogy bűn.
***************************
KUNDRY
(szomorúan)
Jót sose tettem,
csak nyugtot lelne,
csak nyugtot, ó, a fáradt.
Álmot! Csak föl ne keltene senki!
Nem! Nincs nyugtom.
Szörnyen félek.
Nincs menekvés! Itt az idő!
Álmot, álmot nekem.
*******************************
GURNEMANZ
Fiam,
ez itt a térré vált idő.
**************************
GURNEMANZ
… annyit megjegyezz,
máskor a hattyúkat békibe hadd,
ha vad kell, csak ludat keress!
**************************
KUNDRY
(Erőlködik, hogy szavát visszanyerje.)
Ah! Ah!
Sűrű éj... téboly... Óh, düh...
ah, iszony... csönd, csönd....
kába csönd... Halál!
**************************
KUNDRY
Míg nem ért fájdalom,
a vigasz üdve sem érte még lelkedet.
*****************************
KUNDRY
Belátás a bűnt is jóra váltja,
meglátás vet fényt a balgaságra!
No comments:
Post a Comment