Antracit földek
Egy pennsylvaniai kisvárosban, Montgomeryville-ben nőttem fel - írja Julia Wolfe -. Amikor odakerültünk, az út piszkos volt, a házat körülvevő erdők viszont végtelen természeti tereket adtak a játékhoz, télen a korcsolyázáshoz.
A hosszú vidéki úton érhetjük el a főutat, a 309-est. Ha jobbra fordulunk (ezt az utat mindig elkerültük), Philadelphia városába érkezhetünk. De ha a 309-es úton balra fordulunk, akkor a bányavidékre, az antracit világába jutunk. Emlékszem a városok nevére, s noha nagyanyám Scrantonban élt, arrafelé, a mi kis városunktól északra olyan volt, mint a vadnyugat...
Erről a világról szól Julia Wolfe kompozíciója: Anthracite Fields.
Az első tételt (Foundation) idézem, amelyben a kórus azoknak a bányászoknak a nevét sorolja, akik egy bányaszerencsétlenségben meghaltak. De mert rengetegen voltak, csak a John keresztnevűeket, s ez sajátos ritmust és hangzást ad a minimálzenéhez.
A kompozíciót a Bang on a Can együttes adja elő.
No comments:
Post a Comment