Esti monológ

................................
az Örök Női visz
magasba fel.
................Goethe ~ Faust
................Második rész
[Zene: Wolfgang Rihm: Lichtes Spiel]

Goethe: Charlotte von Steinhez

Miért adtad mély tekintetünket,

hogy jövőnket sejtse szüntelen,

   s ne ringasson üdvösségbe minket

földi boldogság, se szerelem?

Miért adtad, végzet, azt az érzést,

mely a furcsa forgatagon át

kémlelőn egymás szemébe néz és

tudja kettőnk igaz viszonyát?

Ó hiszen oly sokezernyi tompa

ember alig ismeri szivét,

céltalan lebeg s a fájdalomba

váratlanul taszitja a lét,

ujjong, ha az égre uj sugárnak,

gyors örömnek hajnalpírja tör,

csak nekünk, szerelmes, árva párnak

tiltott az a kölcsönös gyönyör:

szeretni, de egymást meg nem értve,

látni egymást vágyaink szerint,

menni mindig álmok közt veszélybe,

hol az álmok üdvössége int.

Boldog, kinek álma hiu nemlét!

Boldog, akit sejtelme becsap!

Bizonyitja már nekünk minden jelenlét

a sejtelmet és az álmokat.

Mondd, a végzet mit akar mivélünk?

Mondd, hogy köthetett meg ily nagyon?

Mi már egyszer, tünt időkben, éltünk,

s nővérem voltál vagy asszonyom.

Tudtad lényem mindegyik vonását,

tudtad, hogy peng minden idegem,

tekinteted engem játszva járt át,

kit aligha értett földi szem.

Irányt szabtál féktelen futásra,

mérsékelted a vadlázu vért

és a szétdult szívnek nyugovása

angyali karodban visszatért.

Könnyed bűvölettel megkötötted,

s elfeledte, hogy rohan a perc,

volt-e boldogabb, mint amikor előtted,

lábaidnál, hálásan hevert,

érezte, hogy jobb lett a szemedben,

megdobogni szíveden szivét,

ösztönét ragyogni fényesebben

s csitulni a heves, ifju vért.

Mindez már bizonytalan ködökké,

halk emlékezéssé finomult,

fájdalom a jelen és örökké

valóság a szívünkben a mult.

Fél lelkünk maradt, úgy összeforrtunk.

Félhomály csak delelő napunk.

De akárhogy kínoz is a sorsunk,

már mi nem változhatunk.

Anne-Sophie Mutter

Mély sprituális összefüggés van Gubajdulina és Bach között – mondta Anne Sophie-Mutter, amikor 2008-ban Gubajdulina neki ajánlott hegedűversenyét (In tempus praesens –London Symphony Orchestra, dir: Valery Gergiev) bemutatta. A mai zenét elutasító zenehallgató, ezeket az összefüggéseket nem hallja meg.

De Mutter programjaiban azóta is,  mindig szerepelnek kortárs művek.

Currier.......................................................Rihm

A most megjelent Anne-Sophie Mutter lemez három zeneszerző új műveit tartalmazza. Egy rövid Penderecki mű (hegedű-bőgő), két Rihm opusz, az egyik zenekari, lényegében hegedűverseny (Lichtes Spiel), a másik – Dyade – hegedűre és bőgőre készült a kitünő Roman Patkoló közreműködésével. S harmadiknak egy mifelénk ismeretlen zeneszerző, az amerikai  Sebastian Currier Time Machines című hegedűversenye. Valamennyit Mutter adja elő, mindegyik világpremier.

Itt egy részletet hallgathatnak Wolfgang Rihm Dyade-jéből, valamint Currier szerzeményének negyedik tételét (Overlapping Time). Mindkét kompozíciót a zeneszerzők Mutternek írták.

A legkevesebb eszközzel...


Rádióműsor


[Periszkóp Rádió]

Ülök egy szobában... Felveszem a beszédhangomat, s aztán újra lejátszom a szobában... Ezt a műveletet korántsem tekintem egy fizikai tény demonstrálásának... (Alvin Lucier) – Képzeld el, ha ez egy szép napon, képzeld, ha egy napon, egy szép napon ez: megszűnik, képzeld – Jézus szerelméért törölj meg minket – ott lenni állkapcsok nélkül fogatlan, ahol a veszteség gyönyöre megcsökik, együtt a nyereség aligha csekélyebb gyönyörével (Samuel Beckett)

~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Szövegek:
1. Alvin Lucier: Ülök egy szobában
2. Klaus Schöning: Ryoanji
3. John Cage – Morton Feldman: Radió-happeningek

4. Samuel Beckett: Képzeld
5. Enueg II
6. Dieppe/3-4
7. Ha jót szól
8. Léprecsal embert
9. A légy
10. Arènes de Lutèce

11. Patti Smith: Gloria
~~~~~~~~~~~~~~~~~
Zenék:
1. Alvin Lucier: I am sitting in a room
2. Kylie Minogue: Can’t Get You Out Of My Head
3. DJ Food: Raiding The 20th Century
4. Alvin Lucier: Opera with Objects
5. Nothing Is Real

6. John Cage: The Wonderful Widow of Eighteen Springs
7. In a Landscape
8. Imaginary Landscapes No. 4.
9. The Seasons/Fall
10. Ryoanji

11. Björn Nilsson: CXLI Greetings to La Monte Young
12. Jeney Zoltán: KATO NK 300; July 22, 1979, 10:30 a.m. – Liptó Street, Budapest
13. Sorrel Hayes: Celebration of NO
14. Mauricio Kagel: ... nach einer Lektüre von Orwell
15. Robert HP Platz: Andere Räume
16. Hans Otte: Voicings
~~~~~~~~~~~~~~~~~~

A műsor [ 49:57 perc] ITT hallgatható. (A listán meg kell keresni az A legkevesebb.mp3 jelzetet és arra kell klikkelni!)

Joyce – zeneszerzők műveiben…

James Joyce (1882-1941)

Luciano Berio (1925-2003) olasz zeneszerző több művét Joyce ihlette:

A Kamarazene - Chamber Music.  Ez Joyce Kamarazene című ciklusának Ég alján, föld fölött; Hallom zaját nyögő vizeknek (a zenemű címe a vers egyetlen szavára utal: Monotone); és Májusi szél, ki lobogva kezdetű verseinek szövegére készült. (A versek olvashatók: James Joyce – Költemények, Orpheus, 1999. valamint kétnyelvű kiadás: James Joyce - Kamarazene, Európa Könyvkiadó, 1958.)
A lemezen a Monotone-t is

Cathy Berberian (1925-1983) énekli. És ő énekli az Epifanie című művet is, amely Proust, Machado, Sanguineti, Simon és Brecht szövegek társaságában több Joyce részletet is idéz.

Ez a mű az olasz Stradivarius lemezkiadónál jelent meg.


Ommagio a Joyce – ebből rádiókompozíció is készült.

Outis – opera. Modern Odüsszeusz feldolgozás, az Outis cím annyit jelent, hogy Senki. Modern utalásai között – gyilkosság, száműzetés, népirtás - Joyce asszociációk is fellelhetők. Az 1999-es előadás felvételét, amelyen a tapsokat még fogadhatta szerző,  a Mezzo tévé csatornán lehetett megnézni.

 ~~~~~~~~~~~~~~~~~

Pierre Boulez (*1925) francia zeneszerző két művével kapcsolatban Joyce ihlető hatásáról beszél:

A három zongoraszonáta közül a harmadikat említi (Astrée-Auvidis lemezen) és a Répons-t (a cím a gregorián énekek responzórium formájára – cantus responsorius – utal. - Deutsche Grammophon sorozat - 20/21) Boulez a harmadik zongoraszonátájáról szóló Szonáta, mit akarsz tőlem? (Sonate, que me veux-tu? megjelent: Meditations no. 7. 1964.) című írásában említi: gondolkodását Joyce és Mallarmé mélyen befolyásolta.

~~~~~~~~~~~~~~~~~  

John Cage (1912-1992) amerikai zeneszerző
talán legfontosabb „embere” volt Joyce. Számos un. mezosztihont írt (versforma, amely középen kötött). Sok olyat amelynek belsejében függőlegesen éppen Joyce nevét olvashatjuk. Híres Roaratorio (Orditórium) című rádiójátéka például így fejeződik be:


........Just a whisk...............................Jaj, baj


........Of..............................................Oh


....pitY ..................................... .búlegYintés


.....a Cloud ........................................Csepp felhő


..in pEace and silence .............békébEn és csendben


(John Cage: Roaratorio)........(John Cage: Orditórium)
(Mode Records, 1992.)


A rádiójáték alcíme: Ír cirkusz a Finnegan ébredése nyomán. Cage ebben a hang-”feature”-ben egy végtelennek tetsző, sok ír népzenei anyagot is feldolgozó hangmontázs alá mondta el Írás másodjára a Finnegan ébredése alapján című még 1976 és 79 között készült írását (végig James Joyce nevére!) E munkájában Cage a Joyce által kreált szavakat is használja, érthető hát, hogy a maga idején megütközést keltett a rádió értetlen szerkesztőiben („hosszú és unalmas” – mondták… „Igaz – válaszolt Cage -, és mi a probléma?”). Aztán elnyerte az egyik legrangosabb rádiós-díjat (Carl Sczuka-Díj, 1979).

Érdekes előadás a Joëlle Léandre (*1951) francia bőgőművésznőé,

aki hangszerét ezúttal ütőalkalmatosságként használja.
Két férfi előadóról is tudok:

Anthony De Mare (*1958) amerikai zongorista, aki a zongora fedelén dobolva énekel, és Paul Hillier (*1949) amerikai énekes és karmester, az egykori Hilliard együttes vezetője, ma a Theatre of Voices együttest vezeti. Az ő előadását is a zongora fedelén vert ritmus kíséri.

james joyce, marcel duchamp, erik satie: an alphabet címen Cage nagyszabású rádió-performansz keretében tisztelgett a 20. század három nagy művésze előtt. Mindhárman nagy hatással voltak Cage munkásságára. A Wergo lemezkiadó Ars Acustica sorozatában megjelent dupla lemezen a mű angolul és németül is elhangzik. Joyce szerepében mindkét változatban Cage játszik, de a szereplők között találjuk többek között Jerome Rothenberget, Malcolm Goldsteint, Klaus Schöninget, Gerhard Rühmöt, Mauricio Kagelt, Hans Ottét. Hagyományos értelemben véve nem zenemű ez, ám cage-i felfogás szerint a próza és zene közötti kategorikus különbségtétel értelmetlen. Ez magyarázza, hogy a felsorolt szereplők – de a többiek is – zenészek és költők.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Bernd Alois Zimmermann (1918-1970) német zeneszerző
Rekviem egy fiatal költőért (Requiem für einen jungen Dichter ~ A Sony és a WERGO is kiadta két különböző felvételét) című nagyszabású műve lényegében a 20. század tablóját próbálja megrajzolni. A performanszban irodalmi, liturgikus és politikai szövegek, idézetek, hangképek keverednek. A hagyományos rekviem keveredik a szerző látomásával, azzal, ahogyan korát megítéli. Terjedelmes részletek szólalnak meg Joyce műveiből. Az Ulysses-ből Molly Bloom monológját hallhatjuk és a Finnegan ébredését is idézi.

„Miért a múltak?”
Rádióműsor
[Periszkóp Rádió]

[Előzetes megjegyzés: Amikor a Magyar Rádióban körülbelül száz műsort készítettem a Nevek ürügyén sorozatban, a sorozatcím után mindig egy név szerepelt. Szóvá tették, hogy miért foglalkozom zeneszerzőkkel is, amikor a Művészeti (irodalmi) szerkesztőségen dolgoztam. Mondták ezt akkor, amikor a nevek többségét más műsorban a zenei szerkesztők meg sem említették. Azt a stratégiát választottam, hogy a nevek helyett a műsorból vett idézettel adtam címet az új sorozatnak. Ráadásul még egyszer megcsináltam az ugyanazokra a nevekre épülő műsorokat. Ilyenformán jót tettek végülis velem. Sok részlet egyébként is ismétlődik a műsorokban. Az új változatok megmutatják azt a fejlődést, amelyen az idők során végigtapogatóztam. Az újabb verziókban több szerephez jut a zene, sőt általában egyenrangúvá válik a szöveggel.
Ezeken a műsorokon végeztem kisebb változtatásokat. A műsorok most a Periszkóp Rádió archívumában találhatók.]
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Mint jóindulatú és művelt ember feltételezem, hogy mindenkiben megvan a hit, mert különben hogyan is lehetne ,továbbhaladásról’ beszélni. (Søren Kierkegaard) - … ha minden nap … egyazon dolgot újra meg újra elvégzünk,… akkor megváltozik a világ! (Andrej Tarkovszkij) - Miért nő a fű, hogyha majd leszárad? Miért szárad le, hogyha újra nő? (Babits Mihály) - Aki a világgal viaskodik, a világ legyőzése által válik naggyá, és aki önmagával viaskodik, az önmaga legyőzése által; aki azonban Istennel viaskodik…? – (Kierkegaard)
~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Szövegek:
1. Søren Kierkegaard: Félelem és reszketés
2. Søren Kierkegaard: Vagy – vagy
3. Tarkovszkij: Áldozat
4. Thomas Mann: József és testvérei
5. Euripidész: Iphigeneia Auliszban
6. József Attila: Szabad ötletek jegyzéke
7. József Attila: Anyám meghalt…
8. Ingmar Bergman: Tükör által homályosan
9. Biblia
~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Zenék:
1. Kurtág György: Abraham – Versetto
2. Thierry de Mey: Landscape I.
3. Steve Reich: The Cave
4. Steve Reich: Drumming
5. Steve Reich: Tehillim
6. Richie Hawtin: Hypokondriak
7. Ari Ben-Shabetai: Elegie
8. Arvo Pärt: Mein Weg hat Gipfel und Wennentäler
9. Arvo Pärt: De Profundis
10.Johann Sebastian Bach: Messe h-moll
11. Alexander Knaifel: Psalm 51 (50)
12. Pierre Boulez: Rituel
13. Gregorio Paniagua: Musique de la Grèce Antique - Anakrousis
~~~~~~~~~~~~~~~~
A műsor [ 49:53 perc]  ITT hallgatható. (A listán meg kell keresni a Miert a multak.mp3 jelzetet és arra kell klikkelni!)

„Ahol tudomány van”


Rádióműsor


[Periszkóp Rádió]


Mert lesnek ránk a holtak, ők a holtak mibennünk, ébredjetek, alvóim, kiáltom felétek, bogozzátok szét a lét hálóit!… Az élve meghalás az igazi halál. Ó lelkek, égjetek éltetekben, égjetek most, hogy békétek legyen majd örökké, hogy legyen meg, amit áhítotok. Ó lelkek, áradjatok belé mindenbe, ne csúszhasson át ujjaitok közt egyetlen csomó sem - Charles Olson
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Szövegek:
1. A Talmud könyvei
2. Biblia
3. Ludwig Wittgenstein: Filozófiai vizsgálódások
4. Scheiber Sándor: Válogatott beszédek
(Kol Nidré-beszéd, 1976. október 2.)
5. Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz
6. Charles Olson: Mert lesnek ránk a holtak
7. Charles Olson: Maximus dalai
8. William Carlos Williams: A zenekar
~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Zenék:
1. Steve Reich: You Are (Variations)
2. Steve Reich: Tehillim
3. Steve Reich : Different Trains
4. Steve Reich : Music for 18 Musicians (Coldcut remix)
5. John Cage: Works of Calder/I.
6. Sofia Gubaidulina: Am Rande des Abgrunds
7. El Mule Rakhamin (Shalom Katz előadása)
Historical Recording, Prague, 1945.

Ima, zenéje tradicionális, szerző ismeretlen
~~~~~~~~~~~~~~~~
A műsor [ 49:56 perc]  ITT hallgatható. (A listán meg kell keresni az Ahol tudomany.mp3 jelzetet és arra kell klikkelni!)

Meredith Monk

Book of Days (1984)

Film, zene, tánc...
[CD-n is!]





Egy falat robbantanak...
S a robbanás után egy középkori utca nyílik föl.
A megkülönböztetett zsidók utcája tűnik elő, a fehér körrel (sárga csillag!) jelöltek tánca, "moralitása" és szimbolikája játszódik le előttünk - egy kislány (Toby Newman) víziója nyomán.
A több, mint negyedszázados opusz mindmáig naprakészen aktuális. Semmi nem változott? A modern világ falai mögött ugyanazok az előítéletek élnek mindmáig?
A megkülönböztetés, a kirekesztés, az intolerancia.
A másság elutasítása, annak megismerése helyett.

Meredith Monkról nagyszerű portrét készített 1983-ban Peter Greenaway (megnézhető ITT)

Egy "metszet-montázst" készítettem Monk filmjéből:

A teljes film [74:30 perc]   ITT  megnézhető. (A listán meg kell keresni a  MonkMeredithBookofDays jelzetet és arra kell klikkelni!)

Fellini-fantázia
Amarcord-töredék

Zene. Nino Rota

Mark-Anthony Turnage

Anna Nicole
opera
Két felvonás, 16 jelenet

Alapját valós személy adja (bár Turnage hangsúlyozza, hogy csak a keret valódi, a történet fikció).

Anna Nicole Smith amerikai modell, színész- és énekesnő, negyven viharos évet élt, kábítószer túladagolás volt halálának oka.
Az opera azonban valóban nem az egyéni történetre teszi a hangsúlyt, hanem a sztárok, celebek kíméletlen életvitelére, s arra légkörre, arra a kegyetlen show-businessre, ami a celebek életét kilúgozza, s végülis akár  elpusztítja.
Zeneileg Turnage korábbi operáihoz (például a Greek) hasonlóan eklektikus. Klasszikus részletek keverednek dzsesszes, sőt popzenei  elemekkel, ami persze a témával adekvát.

Az operát az angol Királyi Operaház mutatta be 2011. február 17-én. Az operaház zenekarát és kórusát Antonio Pappano vezényelte, a címszerepet a kitünő Eva-Maria Westbroek alakította.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Az itt látható-hallható keresztmetszet a nyitánynak, Anna Nicole belépőjének és az opera utolsó perceinek részleteiből áll.

„A járható híd csak a fényből épül”

Rádióműsor
[Periszkóp Rádió]

Csak ,szavakat’ mondhatsz. Ez nem jelent semmit. Egy szót kell mondanod vagy egy másikat. Ezt a szót vagy azt a szót. – De nem akarom mondani ezt a szót vagy azt a szót. Mindet mondanám. Minden szót. Szavakat. (Paul Auster) – Mi is a szó? – Hiábavaló. (Samuel Beckett) – Halál? vagy élet?... – látni akarok! a járható híd csak a fényből épül! (Somlyó Zoltán)
~~~~~~~~~~~~~~~~
A szövegek:
Christian Wolz: „El Castata”
Paul Auster: Elveszve és megtalálva
Deborah Artman: Elvesztett tárgyak
Samuel Beckett: Mi is a szó?
Berthold Schneider: A mosolygó hulla
Ady Endre: Vízió a lápon
Karinthy Frigyes: A költő
Somlyó Zoltán: Vers a költészetről
~~~~~~~~~~~~~~
A zenék:
Christian Wolz: „El Castata”
Michael Mantler: Hide and Seek
Michael Gordon-David Lang-Julia Wolfe: Lost Objects
M. Mantler: Folly Seeing All This
Andrea Molino: The Smiling Carcass
Szemző Tibor: Деца – Fëmijët – Children
~~~~~~~~~~~~~~~~
A műsor [ 50:12 perc] ITT hallgatható. (A listán meg kell keresni a Jarhato hid.mp3 jelzetet és arra kell klikkelni!)

Teizo Matsumura
[1929 ~ 2007]
japán zeneszerző lemeze a Naxos gondozásában.

Az RTÉ National Symphony Orchestra (a legjelentősebb ír zenekar) adja elő, Takuo Yuasa vezényletével.

Matsumura zenéje egybeötvözi az európai hatásokat az ázsiai hagyományokkal.
A lemezen két szimfóniája (a második tulajdonképpen zongoraverseny) és egy kamarazenekarra írt műve kapott helyet.
A To the Night of Gethsemane - a komponista utolsó szerzeménye - Giotto freskójának a Judás csókjának hatására készült.
Itt meghallgatható ez az utolsó kompozíció.

Dante és az MKB (bank)
A cím nem poén, ritka jelenséget takar. Az MKB Professzori Klubja a Világgazdasággal karöltve eszmei és gazdasági hátteret adott egy kitünő eseményhez.

Az itt bemutatott hangoskömyv rövidesen kapható lesz, ám a látvány nem volt akármi. Egy parányi világ teljes részletességgel épült meg egy asztalon, a teljes dantei történetet kísérve. A színész ennek a "liliputi" világnak a közepén ülve mondta el az ugyancsak nehéz szöveget - kitűnően.

Nagyot alakítottak az operatőrök. Ugyanis nagyméretű kivetítőkön összejátszották a színésszel a díszletet, s így emberi méretűvé nagyobbítódott a "terepasztal". Nagyszerű munka.
Viszont: csak egyetlenegyszer adták elő. A díszlet előreláthatóan múzeumba kerül. Vajon miért? Hiszen az előadás költségei többszöri előadás esetén relatíve csökkennek.
Ennek a megítélése és kibogozása már nem az én kompetenciám. Mindenesetre örültem az eseménynek és annak, hogy részese lehettem. A színész a kitűnő Kolovratnik Krisztián, a rendező Lukáts Andor volt.
A helyszín: a Lurdy Ház...
Az alábbiakban megpróbálok impressziót kelteni a látványról, amit Gyöngyössy Zoltán fuvolajátéka kísér (az előadás során ezek a részletek az egyes énekeket vezették be).