Könyvek ~ mostanában…

˙
1. Tony Judt: A háború után

˙
Nem azért írta, hogy mindenki egyetértsen vele. Vitatkozni lehet, valószínűleg – míg élt – el is várta. A könyv nagy tanulsága: milyen keveset tudunk; még kevesebbet gondolkozunk azon, ami a világháború óta történt. (Nem mintha a megelőző korszak – főként mifelénk – igazán tisztába lenne rakva!). Egy szabad, független, kötetlen és szuverén gondolkodás nagyszerű termékét adja a két jókora kötet.
˙

Ami a magyar olvasó számára tanulságos: ne higgyük, hogy a világ közepe vagyunk. Európa egészében néhány történelmi pillanatot leszámítva alig vagyunk említésre méltók.

˙

(Nagyon nagy kár, hogy a kötetekhez nem készítettek név- és tárgymutatót!)

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

2. Irvin D. Yalom: A Schopenhauer-terápia.

˙
Egy "háromszög" története. A főhős, aki halálosan beteg pszichiáter, egyetlen évnyi életet jósolnak neki, találkozik korábbi páciensével, akit évekkel korábban nem sikerült pszichés problémáiból kiszabadítania. Igen ám, de a korábbi páciens közben találkozott a schopenhaueri filozófiával, s túljutott válságos állapotán. S most ő válik terapeutává. Izgalmas beszélgetések, viszonylatok birtokába jutunk, miközben a pszichiáter író egy filozófiai rendszerbe is beavat.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
3. Verena Kast: Álmok
A svájci pszichiáternek nem az első könyve magyarul. Érdekessége, hogy számtalan valódi álmot mutat be az „álomgazdák” közlései szerint, s azokról gondolkodik el.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
4. Takeshi Kitano: Fiú

˙
Három elbeszélést olvashatunk a könyvben. A szövegek maiak, a problémák általánosak és ugyanakkor mégis ott bujkál a japán életfelfogás a sorok között. – Takeshi Kitano jelentős filmrendező, festő, író és tévé-showman –vagyis a modern világ minden színterén jelen kíván lenni – s mindezt tehetséggel!