Könyvek ~ mostanában…

˙
1. Tony Judt: A háború után

˙
Nem azért írta, hogy mindenki egyetértsen vele. Vitatkozni lehet, valószínűleg – míg élt – el is várta. A könyv nagy tanulsága: milyen keveset tudunk; még kevesebbet gondolkozunk azon, ami a világháború óta történt. (Nem mintha a megelőző korszak – főként mifelénk – igazán tisztába lenne rakva!). Egy szabad, független, kötetlen és szuverén gondolkodás nagyszerű termékét adja a két jókora kötet.
˙

Ami a magyar olvasó számára tanulságos: ne higgyük, hogy a világ közepe vagyunk. Európa egészében néhány történelmi pillanatot leszámítva alig vagyunk említésre méltók.

˙

(Nagyon nagy kár, hogy a kötetekhez nem készítettek név- és tárgymutatót!)

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

2. Irvin D. Yalom: A Schopenhauer-terápia.

˙
Egy "háromszög" története. A főhős, aki halálosan beteg pszichiáter, egyetlen évnyi életet jósolnak neki, találkozik korábbi páciensével, akit évekkel korábban nem sikerült pszichés problémáiból kiszabadítania. Igen ám, de a korábbi páciens közben találkozott a schopenhaueri filozófiával, s túljutott válságos állapotán. S most ő válik terapeutává. Izgalmas beszélgetések, viszonylatok birtokába jutunk, miközben a pszichiáter író egy filozófiai rendszerbe is beavat.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
3. Verena Kast: Álmok
A svájci pszichiáternek nem az első könyve magyarul. Érdekessége, hogy számtalan valódi álmot mutat be az „álomgazdák” közlései szerint, s azokról gondolkodik el.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
4. Takeshi Kitano: Fiú

˙
Három elbeszélést olvashatunk a könyvben. A szövegek maiak, a problémák általánosak és ugyanakkor mégis ott bujkál a japán életfelfogás a sorok között. – Takeshi Kitano jelentős filmrendező, festő, író és tévé-showman –vagyis a modern világ minden színterén jelen kíván lenni – s mindezt tehetséggel!

Alkotmánybíróság

(Újsághír: Az Alkotmánybíróság nyilvános teljes ülé­sen hirdeti ki a kétmillió feletti állami végkielégítések megadózásának eltörlését.)

˙
Ha az Alkotmánybíróság bármely hozzá benyujtott ügyben egyhangúan szavaz, s eszerint a hozzá került ügy alkotmányt sért; s ha erre a kormányt adó párt (pártszövetség?) frakciója alkotmánymódosítást kezdeményez, hogy anullálja az Alkotmánybiróság határozatát,
˙
akkor
˙
az Alkotmánybíróságnak vagy a végsőkig harcolnia kell határozatának érvényéért vagy egyhangúan vissza kell adnia a megbízatását.
˙
Az eset példa értékű. A lemondás is az lenne!

Két Ady ihlette opusz...
˙
(avagy meditáció-töredék arról, hogy mi a művészet)

˙

Mindkettő Ady fényképe alapján született...

˙

Az első Melocco Miklós kődarabja.

˙

A második Babocsay Lajos színes szitája.

˙

Tessék megfigyelni: az előbbi - a Meloccoé - gyatra dilettantizmus; az utóbbi - a Babocsayé - : művészet. Az eredet azonos!

Buddha

˙

bölcsesség, nyugalom, derűs szomorúság, irónia, megvilágosultság és csönd...

˙

Erre volna szükség. Ez hiányzik mai életünkből, amelybe "felkent" degradáltak nap mint nap beleordítanak...

˙

Szakály ~ Osskó "opusz"

˙

Szakály István - Osskó Judit: Segítsetek! Segítsetek! Segítsetek!

˙

Már megint bekapcsoltam a királyi tévét (m1)!

˙

24 perces kisfilm az 1956-os októberi napokról. Az ötlet banális: régi dokumentumfelvételeket átúsztatnak a mai képsorokba és viszont. Szükségeltetik: néhány dokumentumfilmrészlet, egy bármely kamerával felvett új anyag és egy bármilyen számítógépes video szerkesztő program (például: Vegas)...

˙

Ezek megvoltak.

˙

Szükségeltetik még valamelyes képzelőerő, valamelyes talentum és szempont nélküli objektvitás. Ez a három hiányzik a "műből". Pedig ettől lesz valamely igyekezet "ütőssé"!

˙

Így azután a leggyengébb szocreál propagandafilm látványát, "koncepcióját" láthattuk ~ gyalázatosan rossz szövegek kíséretében.

˙

Bizony nem könnyű a jó dokumentumfilm készítése - gondolom. Rosszat meg akárki csinálhat...

IN OUR TIME
˙
Kaptam egy levelet...
˙
(Adakozásra szólít, mint Tisztelt Magyar Polgárt, név nélkül.)
˙
A levél aláírói:
˙










És akkor most mindenki kapott. És sokszor van leírva! Aláírva. Milliószor? Kétmilliószor? Tízmillószor? Biztos, ami biztos. Hogy tudjuk! Tudjuk! ~ Csak hát kevesen vagyunk és fogyunk is. Milyen fennkölt lehet milliárdos nagyságrendben küldeni ilyet. Mert olyan is van - biztosan.
˙
Csak egy gondolat bánt engemet... most hogy a magánnyugdíjpénztárak pénzét ideiglenesen
(véglegesen?) einstandolták!....
˙
Délután hallgatok egy rádióműsort. Három - jogilag értelmezhetetlen - parányi idézet:
˙

˙
Arra utaló következtetést tudtam levonni:
˙
Le style c'est l'homme même (A stílus: maga az ember - Buffon pontos megállapítása szerint)
˙
Akkor most hogyan is van ez?
˙
Olyan konkrét dokumentum, amely ’fogást’ jelentene Gyurcsány Ferencen, jelenleg nem áll rendelkezésükre. Megállapításukra logikai következtetések alapján jutottak - meséli a főinkvizitor a sajtótájékoztatón. "Őkelme" tehát egyelőre vétlen. Ennyi erőfeszítés, sok-sok év szakadatlan erőlködése (legutóbb még a vörösiszapba is bemártották - nem sikerült) nyomán nincsen bizonyiték. Most keresik.
˙
Hát nem őrület, ami körülvesz bennünket. Vajon tudják? Vajon tudjuk?

Válasz (némileg rezignált)

˙

egy tipikus, de valódi levélre...

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Szinte bizonyosnak gondolom, hogy nem tudom meggyőzni arról, hogy Kurtág stb. nem macskajajgatás. Mást nem mondhatok: ne hallgassa! Van olyan, amit szívesen hallgat, nem?

Érveim:

1. Minden zene macskajajgatás - nézőpont kérdése. Az ember kitalálta ezt a képtelenséget, aztán vitatkozik rajta a Neander-völgy óta.

2. A mai zene annyiban más, hogy nem ismerik. Egy afrikai népzene csodálatos dolog - megint mások szerint állatias kaffogás.

3. A macskajajgatás is zene! Az ambient hangok nagyon izgalmas dolgok. Még a zaj is zene - megintcsak nézőpont (vagy talán "hallópont") kérdése.

4. A zene: nem szórakozás. A zene - úgy gondolom - különös fáradozás az absztrakciók felfogására. Az ismert és melodikusabb zenék alkalmasabbak a szórakoztatásra, ettől aztán a közönség leszokott a gondolkodásról.

5. Hogyan is mondja Hamlet? -

˙
Több dolgok vannak földön és egen,
Horatio, mintsem bölcselmetek
Álmodni képes.

6. A magam részéről jó barátságban vagyok Kurtág zenéjével. És Bach zenéjével is éppúgy! Ugyanis - akár hiszi, akár nem - nagyon szorosan összefüggenek. (Sokszor hallani egy koncerten belül a két komponistát!) Hogy ezt felfogjuk: fáradság; szabad, laza, kötetlen fáradozás kérdése.

De végülis az ember életének nem feltétlen célja, hogy mindent megértsen! Ki ezt, ki azt...

Ne kínozza magát. Olyat hallgasson, amit szívesen hall.

Mindenfélék itten!...

˙
Sok mindenféle dolgok történnek itt, mifelénk - mostanában. A stupiditás orgiája lenne ez esetleg? Persze lehet, hogy csak én vagyok öregesen retardált, nem értem meg a dolgokat, háborgok, holott minden a javamra van itten. De hát mégis hiába iszom áhitattal a minden értelmet magába záró, s onnan ki nem engedő, amúgyis snájdig, ebadta kamaszember (a miniszterelnöki szóvivőre gondolok!) szavait – hát nem értem.
˙

De másutt meg – például az irodalom meg zene terén – állítólag egészen jól tájékozódom, s hitem szerint megfelelő színvonalon megértem ottan a dolgokat. Akkor tehát hülye azért nem vagyok (ez a reklám helye: Mediamarkt!)… Vagy csak gondolom? Mert ki veszi észre a saját hülyeségét? Ahogy közéletünkben mostanában körülnézek, hát azt látom: jószerint senki.

˙
Akkor most mi van? Lehetséges, hogy engem nem tájékoztatnak rendesen, a manipulálásnak meg elég jól ellenállok, manipulálásgátlóm van, beépített! Vagy ők sem tudják mit kellene mondani az ebadta szóvivőnek, ezért ráveszik, hogy mindenféle stupid dolgokat mondjon szelíd, szemérmes mosollyal kamaszarcán? Vicces keserűségben élünk. Mondhatnám elkeserítőnek is, de ez távol áll tőlem, annyira pesszimista dolog ez, kérném!

˙

Néhány aranyos dolog jön mostan.

˙
Mert hát azt tudjuk már, hogy a szolid nyugdíjgyűjtögetők pénzét hatalmasaink „kölcsönvették” (hogy miért mondják rablásnak, ha valaki egy bankból pénzt hoz el csak úgy, mondjuk álarcban, símaszkban – nem tudom ezt kérem). Meg a már nyugdíjjal megáldottak most kapnak majd emelést visszamenőleg – egy picit. De hát legyünk szerények. Meg fizessenek a multik, meg a távszolgáltatók, kábellovagok, tévé-guruk! A műsor annyira jó úgyis, hogy mindenki sorbanáll majd a pénztáraknál. Végreis a zemberek szívesen fizetnek emelt díjakat már most is hülye játékokra a tévében, meg jósokra, gyógyászokra. Akkor most mi a baj, hogy megsarcolják egy paránykát a gazdag szolgáltatókat meg minden… A zemberek majd kárpótolják őket szelíd-szolíd fillérkéikkel (hol van már ez is: tegye el fiam azt a negyven fillért, az a magáé!)
˙

Most meg azt olvasom: lehet, hogy megszűntetik az art mozi hálózatot. Tényleg, minek is vannak?! Kicsik, koszosak, régi ócskaságokat játszanak (Fellini, Bergman, Kubrick, Kuroszava, Mihalkov, Tarkovszkij és a követőik – jaj, de rémes). Ottvannak a plázamozik. Ott még külön tartója is van a csipsznek, meg a kólának; a hangerő, a technika meg lehetővé teszi, hogy zörögjünk a zacskóval. Különben is az alternatív (más néven független) színházakat máris teljesen függetlenítették a pénztől – minek is fogyasztják a nemzeti összefogás villanyát, hőenergiáját stb.? Inkább csak tűrjük-tiltjuk – bocsánat felejtjük vagy felejtendjük az opuszokat. Különben is meg kell állapítani, hogy genetikailag magyarok vagyunk vagy nem vagyunk magyarok – az isten lovába, ne lacafacázzunk már! Hadd jöjjön a Julianus projekt!
˙

Most olvasom: minek megóvni a zsidónegyedet Budapesten? Már megint a zsidók! Nem elégszenek meg, hogy volt idő, amikor a zsidónegyedbe szállásolták (igaz szerény ellátással) őket, most még a demokráciában is kell nekik a negyed! Vannak, akik azt mondogatják, hogy kivásárolják az egész várost. Nemcsak a negyedet!

˙
Itt van ez a Ráday Mihály is. Hát ért ez az ember valamit is a kor szavából? Csupa penészes régiségekről beszél már évek óta, hogy az unokáink majd még a végén nem látják. Na és! Olyan sokra vagyunk, hogy mi látjuk? Egy-egy régi lepukkant műemléket az üvegirodaházak tövében? Hát szép dolog ezt forszírozni?

˙

Meg minek az a sok üzlet a Rákóczi úton, a Kossuth Lajos utcában meg az Andrássy uton? Meg másutt. Úgyis privatizálták az össze nyilvános vécét, hát hova menjen az ember. A bezárt üzletek kihasználatlan bejárati beugrójában jót lehet …, s ez a környezet levegőjét is hungarikummá teszi.
˙
Ott van a Bartók Béla út. Ott mindenféle kávéházakat, kultúrboltokat, könyves-micsodákat forszírozott az a gyanús polgármester. Tudta ezt a kerület, s még idejében leállította. Most majd – reméljük – ez is besorol a fent említett nagyhírű pesti utcák orrfacsaró kultúrájába.
˙

Azt mondja a mindentudó Habsburg intézetes történész, hogy itten bizalomhiány van, az a baj! Bizony mondom néktek feleim, hiszen látjátok valamennyi szümtükhel.

˙

Mert van itt a szent város polgármestere (alias meggyespite?). Hát nincs az a magasságos, hogy kimenjen az irodából. Pedig már nem is mester. Csak egyszerű meggyes. Inkább hagyja, hogy felszentelt irodájából helytörténeti múzeumot csináljanak. Mit is tagadjuk: bizalomhiány miatt szenved - Habsburg-igazgató Úr! Izomból dolgozik a meggyespite. Nem tudom magozott-e, mert nem mindegy!

˙
Aztán mást se hallani, mint az alkotmányt. Mert most forradalom van, én is bentvoltam a fülkében, éreztem a forradalom lángját tényleg. Úgyhogy ez a forradalom minimum egy új alkotmányt érdemel. A magam részéről én éppenséggel meglennék nélküle, de a preambulumra pikkem van. Olyasmit hallani, hogy abban bennelesz a szentkorona meg az isten is, mint a történelem ura. Hát nem tudom, de elég gyengén uralkodott - eddig legalábbis. Lehet, hogy ha a preambulumba belekerül, akkor összeszedi magát.

˙
Az isten mindenképpen benne kell valahogy legyen, meg a szentháromság, ami engem azért tesz kiváncsivá, mert sehogysem értem, hogy hogyan van ezzel a dologgal, hogy az egy tulajdonképpen három, a három meg egy. Elég gyenge voltam matematikából, ráadásul pogány vagyok, ami nem pontos kifejezés, mert a pogányok még több istenről beszéltek, nekem pedig egy is sok. Pláne ha ő a történelem ura! Habár lehet, hogy ha ez tényleg így volna, jobban csinálná, mint eddig, amíg nem volt a történelemnek ura és minden jöttment uralkodott szerte.
˙

Egyszóval rettenetesen sok probléma van itten, amit a magam mániáival (zene, irodalom meg ilyesmi) sehogy se tudok megmagyarázni.
˙

Nem tudom, nekem ez az egész gyanús – mondanám Karinthy után szabadon. Amíg szabadon vagyok. Hacsak úgy nem! Ez a szabadság is nehezen átlátható. Amióta csak élek, mindig azt hajtogatták a hatalmasok, hogy most olyan szabadság van, hogy csak na. Én meg folyton bajba kerültem, amikor éppen szabadságosdit csináltam.

.....................................................

˙
Én azért bizakodom! Hadd mondjak el végülis egy pici történetet. Mesének gondolnám, ha nem velem esett volna. Azt mondja kis boltom illetékese, hogy nem vett fel egy fiatalembert eladónak, mert elöl hiányzott a foga. Azt mondja: ez élelmiszerboltban nem fokozza a forgalmat. Azért akkor még ilyen is van? Azért még… Szerintem jobb lesz vigyáznia: baj lesz ebből, ha sokáig üzemelteti ezt az art-élelmiszerboltot!
~~~~~~~~~~
Az ember végre még sincs csupa fábul.
Kegyed nem tudja, mi az asszonánc?
Eriggyen, mert rúgok beléje hátul. –
S megint elölről.
[Karinthy Frigyes: Így irtok ti (Babits: Antik szerelem)
~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Célozni tanulnak a katonák. Nem valami fényesen megy a dolog. A káplár káromkodik, szidja a katonákat. Végre kikapja az egyik kezéből a puskát.
- Nem tudtok ti semmit! Ide nézzetek!
Céloz, lő - nem talál. Egy pillanatra zavarba jön, azután feltalálja magát. Az egyik újonchoz fordul. - így lősz te!
Megint céloz, megint elhibázza.
- így lősz te! - mondja a másiknak.
Végre, kilencedszer talál.
- És így lövök én!
*
A kilencedik lövés még késik. A káplár keze még reszket, de szemei egy árnyalattal már tisztábban látják a célt.
[Karinthy Frigyes]

RTL-Klub és társai… meg ELMŰ és ilyesmi
˙
avagy hogyan találkozik mifelénk ez meg az...
˙

Számomra az elkeseredés és a röhej elegye az, hogy mit művelnek a médiák a fejünk felett. Hogy majd fizetni kell értük!

˙
A magam részéről ezeket a csatornákat csak roppant honorárium birtokában nézném – egy keveset. De ez az én ügyem.

˙
A nagyobb baj az, hogy „csomag-rendszer” van, s így megérhetem, hogy ki kell fizetnem a soha nem nézett és meglehetősen undorító RTL-Klubot és társait azért, hogy esetleg valamelyik más csatornán valami elfogadhatóval találkozzam.

˙
A TARTALOM persze egyik csatornát sem érdekli különösen. Különösen azért nem, mert milliók nézik boldog bódulatban a szemetet. Ami persze csak szerintem szemét – belátom -, de azért mindennek van határa.

˙
De sebaj a tökéletes itélőképességgel megáldott média-cárnő majd rendet csinál. Hogy belegebedünk…

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

De azért az elektromos művek számlája sem "piskóta" - ahogy pestiesen mondani szokták. Mindenesetre talpon legyen, aki megérti. Hogy mi mindenért kell fizetni a villany ürügyén! Talán majd itt is megmagyarázza egy cárnő a dolgokat.

˙

Nehéz nekem ez itten kérem!

Einstand!...
~~~~~~~~~~~~~
Lábjegyzet (újsághír):
˙
Havonta átlagosan 10 ezer forint egyéni számlán elhelyezett nyugdíjcélú megtakarítást von el a kormányzat több mint 3 millió aktívan dolgozó magyar munkavállalótól azzal, hogy 2010. november 1-től 2011. december 31-ig befagyasztják a magánnyugdíjpénztári befizetéseket – állapította meg a Stabilitás Pénztárszövetség elnöksége a szervezet Siófokon tartott konferenciáján...
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Részletek Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényéből:
˙
Csónakos a kis szőke Nemecsekhez fordult:
- Nekik még nem mondtad el?
- Nem - mondta Nemecsek.
A többi mind egyszerre kérdezte: - Mit?
Csónakos felelt a kis szőke helyett:
- A múziumban tegnap megint einstandot csináltak!
- Kik?
- Hát a Pásztorok. A két Pásztor. Nagy csönd lett erre.
˙
Ehhez tudni kell, mi az az einstand. Ez különleges pesti gyerekszó. Mikor valamelyik erősebb fiú golyózni, tollazni vagy szentjánoskenyér-magba - pesti nyelven: boxenlibe - játszani lát magánál gyöngébbet, s a játékot el akarja venni tőlük, akkor azt mondja: einstand. Ez a csúf német szó azt jelenti, hogy az erős fiú hadizsákmánynak nyilvánítja a golyót, s aki ellenállni merészel, azzal szemben erőszakot fog használni. Az einstand tehát hadüzenet is. Egyszersmind az ostromállapotnak, az erőszaknak, az ököljognak és a kalózuralomnak rövid, de velős kijelentése.
˙
Csele szólalt meg elsőnek. Borzadva mondta a finom Csele:
- Einstandot csináltak?
- Azt - mondta erre nekibátorodva a kis Nemecsek, miután látta, hogy a dolog mily hatást tett.
- Hát hogy történt?
- Az einstand?
- Az. Mikor volt?
- Tegnap délután.
- Hol?
- A múziumban.
˙
A múzeumkertet hívták így...
˙
- Hát mondd el úgy. ahogy volt, de pontosan úgy, ahogy
volt, mert nekünk az igazat kell tudnunk, ha csinálni akarunk ellenük valamit...
A kis Nemecsek izgatott volt, mikor érezte, hogy egy fontos dolog központjává válik. Ez ritkán esett meg vele. Nemecsek mindenkinek levegő volt. Se nem osztott, se nem szorzott, mint az egy a számtanban. Senki se törődött vele. Jelentéktelen kis sovány fiú volt, gyönge gyerek. És talán éppen ez tette őt alkalmassá arra, hogy jó legyen áldozatnak. Elkezdett beszélni, s a fiúk összedugták fejüket.
˙
- Úgy volt - mondta -, hogy ebéd után kimentünk a múziumba… Előbb métát akartunk játszani az Eszterházy utcában, de a labda a reálistáké volt, és azok nem engedték. Akkor azt mondja Barabás: „Menjünk be a múziumba, és golyózzunk a falnál" - és akkor mind bementünk a múziumba, és golyózni kezdtünk a falnál. Azt játszottunk, hogy mindenki gurít egy golyót, és akinek a golyója eltalál egy olyan golyót, ami már oda van gurítva, akkor azé az összes golyó. És sorba gurítottuk a golyókat, már volt a falnál vagy tizenöt golyó, és volt közte két üveg is. És akkor egyszerre csak azt kiáltja a Richter: „Vége van, jönnek a Pásztorok!" - és a sarkon jöttek is a Pásztorok, zsebre volt dugva a kezük, és lehajtották a fejüket, és olyan lassan jöttek, hogy mi mindnyájan nagyon megijedtünk. Hát hiába is voltunk mi öten, ők ketten olyan erősek, hogy tízet is elvernek. És nem is szabad minket úgy számítani, hogy mi öten vagyunk, mert ha baj van, akkor a Kolnay is elszalad, és a Barabás is elszalad, hát csak hármat szabad számítani. Esetleg én is elszaladok, hát csak kettőt szabad számítani. És ha esetleg mind az öten elszaladunk, akkor se ér az egész semmit, mert a Pásztorok a legjobb futók az egész múziumban, és mink hiába szaladunk, mert utolérnek. Hát csak jöttek a Pásztorok, egyre közelebb jöttek, és nézték nagyon a golyókat. Mondom a Kolnaynak: „Te, ezeknek tetszik a mi golyónk!" - és még a Weisz volt a legokosabb, mert ő mindjárt mondta: „Gyönnek, gyönnek, ebből a gyövésből nagy einstand lesz!" - de én azt gondoltam, hogy nem fognak minket bántani, hiszen mi soha nem csináltunk nekik semmit. És eleinte nem is bántottak, csak odaálltak, és néztek a játékot… csak ott álltak, zsebredugott kézzel. Akkor aztán én gurítottam és találtam. Megnyertem az összes golyókat. És oda akarok menni, hogy összeszedjem, volt már vagy harminc golyó, de elémbe ugrott az egyik Pásztor, a kisebbik, és rám kiáltott: „Einstand!" - én hátranéztem, és a Kolnay meg a Barabás már szaladtak, a Weisz a falnál állt, és sápadt volt, a Richter meg még gondolkozott, hogy szaladjon-e vagy nem. Én próbáltam előbb becsületesen. Azt mondtam: „Kérem, ehhez maguknak nincs joguk" - de akkor már az öregebbik Pásztor szedte fel a golyókat, és rakta be a zsebébe. A fiatalabbik meg megfogta a mellemen a kabátomat, és rám kiáltott: „Nem hallottad, hogy einstand?" Hát persze, aztán én se szóltam semmit… És a Pásztorok mind fölszedték a golyókat, és egy szót se szóltak, csak továbbmentek. Ez volt az egész.
- Hallatlan!
- Valóságos rablás!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Eddig az einstand története. Ám a vörösingesek vezére, Áts Feri, másként fogta fel a dolgot:
˙
Mikor a vörösingesek magukra maradtak, Áts Feri megindult, és odament az idősebbik Pásztor elé. Egészen közel állott elébe, úgyhogy az arca majdnem érte Pásztor arcát. Csöndesen kérdezte tőle:
- Te vetted el ettől a fiútól a golyóját a múzeumkertben?

Pásztor csöndesen felelt:
- Én.
- Az öcséd is ott volt?
- Igen.
- Einstand volt?
- Az.
- Hát nem megtiltottam, hogy a vörösingesek kis gyönge gyerekektől golyót raboljanak?
A Pásztorok hallgattak. Áts Ferivel szemben nem volt ellenkezés. A vezér szigorúan végignézett rajtuk, és ellentmondást nem tűrő hangon, de nyugodtan szólt:
- Fürödjetek meg!
A Pásztorok értelmetlenül néztek rá.
- Nem értitek? Úgy, ahogy vagytok, ruhástul. Most fürödjetek meg.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Most Áts Feri kerestetik!...

Szegény, szegény Balassi Bálint! ~ avagy a téboly stációi
˙
Vitézek! mi lehet ez széles föld felett
szebb dolog az végeknél?
Holott kikeletkor az sok szép madár szól,
kivel ember ugyan él;
Mező jó illatot, az ég szép harmatot
ád, ki kedves mindennél.

Ellenség hírére vitézeknek szíve
gyakorta ott felbuzdúl,
Sőt azon kivűl is, csak jó kedvéből is
vitéz próbálni indúl;
Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik,
homlokán vér lecsordúl.
~
A fenti három vitézek: Harrach, Makovecz, Semjén...
~~~~~~~~~~~
S miközben odafent folyik a vitézkedés, odalent ömlik a vörös iszap. De sebaj: meg fogják találni a felelősöket. Hogy is mondta a Big Brother? -
"A helyzet úgy áll, hogy nincs olyan információnk (...), amely szerint természeti okai lennének ennek a katasztrófának" - mondta a kormányfő a Kormányzati Koordinációs Bizottság budapesti ülése után, kedden, hozzátéve, hogy ha egy katasztrófának nincs természeti oka, akkor az emberek által okozottnak tartható. "Élünk a gyanúperrel, hogy itt erről van szó" - hangsúlyozta, megjegyezve, hogy az erre irányuló vizsgálatok a kárelhárítással párhuzamosan zajlanak.
~~~~
A belügyben regnáló smaller brother szerint fürödjön a vörös iszapban, aki nem hiszi, hogy árt...
~~~~~~~
Szóval van igérete a felelősségrevonásnak, fürdőpróba kínáltatik a hitetlenkedőknek. De ki és mikor tünteti el a brotherek gyülekezetében az emberek testéből-lelkéből a vörös iszapot?
˙
Az a helyzet ugyanis, hogy a felelősségrevonás (amúgy persze szükségeltetik), mint az első csípőből leadott durrintás, meg a fürdőpróbás intelem nem tünteti el a vörös iszapot.
~~~~~~~~~~~
Azt hiszem!...