Csorba Piroska verset írt…

˙
Miskolcon Szabó Lőrinc otthon van – ott született…

˙
Miskolcon a Spanyolnátha című művészeti folyóiratot szerkesztik. Lásd: ITT (Itt jelent meg az inkriminált vers is!)

˙

A fiktív Szabó + … produkció olyan, amilyen.
A dadáról – egyáltalán az avantgardról lehet bárkinek ilyen vagy olyan véleménye.

˙
Szabó Lőrincből az irodalomtörténet ki szokta hagyni a szégyent.
˙

Nézzük csak:
˙

Babits Mihály Beszélgető Füzetei (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest - 1980; két kötet) abból az időből származnak, amikor a költő – betegsége miatt – nem tudott beszélni, s napi szavait kénytelen volt leírni.

˙
1938. március 12-én szállták meg a németek Ausztriát (Anschluß).

˙
Mit olvashatunk Babits Beszélgető Füzeteinek első kötetében (426; 429. oldal):

˙
„Ausztria? Borzasztó
Mi lesz belőle?
(ezután hosszabb részletben a költő betegségével foglalkozik, majd visszatér a közügyekre)
………
Vajjon Lőrinc mit szól?
Kik lesznek az első hitleristák <íróink>
Baloldali íróink közül?”
˙

Mármost olvassuk el Szabó Lőrinc írását, amely a Pesti Napló 1939. április 29-i számában (Szabó Lőrinc: Emlékezések és publicisztikai írások, Osiris Kiadó, Budapest - 2003. 478. oldal) jelent meg.
˙

A cikk címe: Hitler, a szónok (részlet)
˙

„Hát igen, az volt, aminek várták, világrészeknek, világbirodalmaknak szóló üzenet. Hatása tovább rezg a nap és az este idegeiben, tovább a holnapban és a holnaputánban.
……….
Olyan természetesen „lazán" mozog, mintha százezrek között is intim körben lenne. Néha, persze, nagy katonai parádékon kissé szoborszerűen kell viselkednie, általában azonban a teljes közvetlenség jellemzi. S ha más is van benne, akkor az, úgy hiszem, inkább valami kis feszélyezettség, sőt - tiszteletből mondom - valami gyermekien megnyerő vonás.
Ember és államfő, aki minden porcikájában érzi az üllő vagy kalapács goethei parancsát. Művész, aki a sorssal birkózik, amikor beszél.”

˙

Bizony ez is hozzátartozik az irodalomtörténethez. Az esztétikához kevésbé persze: Szabó Lőrinc jelentős költő volt. ˙

˙
Ám ha az avantgard és az aktuálpolitika összemosása révén ír valaki ugyancsak bután előítéletes verset, akkor annak megítélésekor bizony nem szabad elfeledkeznünk a fentebb idézett "gondolatokról" sem. Az ilyes előítéletek nem ritkák, s szinte átszövik a korszerű kortárs (avantgard! - egykor dada!) törekvéseket (amelyeket nem egyszer politikailag a baloldaliság jellemez). V.ö. ITT

˙

Ezért gondolom, hogy Csorba Piroska „viccelgető” verse miatt szégyenkeznem kell.

˙
Az Eszmék című 1937-ben írt Szabó Lőrinc vers megítélése is fontos itt, hiszen az említett Csorba Piroska-féle - hogyan nevezzem? – „gúnyvers” erre a versre utal.

˙
Íme - további kommentár szükségtelen:

˙

Csorba Piroska
Az én dadám

˙
Szabó Lőrinc: Böszmék

˙
Böszmék vagy balfék Zürichben hagyjatok
Dada van mert én is dadagok
Bár fogalmam sincs mi az a dada
Az irányzat az mégiscsak baba
A dada gázáremelés szökőár lepel
A dada fejbekólint megkúr lefejel
Lehetne bármi más: mama vagy papa
Bibi töftöf zsizsi gogo vagy kaka
A mondat a szó a név a hang kevés
Hisz jelentés úgysincs csak jelenés
A versírás kávépörkölő automata
Tupírozott cipőfűző mézes bakancs ez mind dada
Differenciálámítással győz egy tulipán
A költészet nem templom inkább kupi tán
A dada szörnyszülött szárnyszülött az égen
Dadázzak nektek itt a semmiért egészen?
KIVÁLÓ HOLTTEST ez a dadavers
Poénja nulla és az állaga nyers
Húzz a zacskómból :) egy szót majd egy másikat
Így készül a dadavers így az átirat
Dada az egyetlen romolhatatlan:
A halandzsavilág a köldökét néző katlan
Ideje van a némaságnak ideje a dadának
— Kit Tamkó Sirat (ó!) — és Déry-tatának
Kétezerhét ősze van döglött november
A dada vasmacska a dada tű a dada tenger
Én Dada Lőrinc vagyok alias Szabó Dada
Költőrinocérosz kit bolház kritikusok hada
Értelmetlen próbálok lenni de nem bírok
Már rég nem élek — ám még mindig írok