Hangversenyciklus 2009 ~ a XX-XXI. század zenéjéből...

ˇ

"Haj, haj mond Rovo - ajjaj, mond Abáje.

Itt van-e hát a nemzet műhelye?

Népünk lelke itt zubog, itt zihál-e

tüzes kohón az öröklét fele?

Itt nőnek jövőnk fényes tornyai?"

(Ch. N. Bialik)

ˇ

Íme itt látható a 36. évad. De hol van Lázár Eszter? Vagy nem ő jegyzi a dolgot immár? Akadt más talentumos szervező-szerkesztő? Csak nem a fő főszerkesztő vette kézbe a dolgot?

ˇ

De félre a keserves ironizálással. A Magyar Rádió iparcsarnoka vacak egy sorozatot mázol a nagyérdemű képébe - ráadásul, mintha korábban ezek a hangversenyek ingyenesek lettek volna, most szolid áron hallgathatók csak (nyugdíjasok, diákok, katonák féláron, csak tessék... tessék!)

ˇ

Az öt részből álló sorozatnak javarészt csak a koncepciójával foglalkozhatom, hiszen több majd csak ezután...

ˇ

Egyedül a negyedik rész igér valamit, hiszen a Rondino Együttes hangversenyén két Jeney ősbemutató, egy Vidovszky magyarországi bemutató, egy Cage magyarországi bemutató és Dukay valamint Feldman mű is szerepel. A Schönberg Szvit nosztalgia darabként meghallgatható.

ˇ

És ezzel készen is vagyunk! Arról van szó ugyanis, hogy ezek a programok ("távoli, ismeretlen" ausztrál komponisták [nono, azért legalább az 1929-ben született Peter Sculthorpe nevét illene ismerni: Nourlangie; From Kakadu; Into Dreaming című kompozícióit 1994-ben adta ki a Sony, 8. vonósnégyesét a Kronos Quartet játszotta lemezre 1986-ban stb.]; derék magyar "kismesterek" és kisebb mesterek, az érdemes Madarász koncert) bajt nem okoznak persze, csak az a baj velük, hogy akkor lenne helyük egy-egy estére, ha az év minden szerdáján este egy korunk zenéje koncert volna hallgatható. Akkor ez a névsor belesimulna a koncepciózus programba. Így azonban azt a látszatot keltik, mintha ez lenne századunk zenéje.

ˇ

Óriási adóssága van a Magyar Rádió iparcsarnokának a (magyar és nem magyar) kortárs zene felmutatásában. Ezen nem segít, hogy előveszik a már említett Schönberget, előadják a Zenét (Bartók) és Ligeti vonósnégyesét...