Wednesday, February 07, 2007


Ha fürödni mégy, vess számot magadban mindazzal, ami a fürdő­ben történni szokott: lefröcskölik, lökdösik, szidják és meglopják az embert.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Ocsmány beszélgetésekbe bocsátkozni is veszélyes. Ha előfordul veled ilyesmi, ha a körülmények engedik, utasítsd rendre, aki túlment a mértéken; ha nem lehet, akkor hallgatással nyilvánítsd ki, hogy nincs ínyedre a beszélgetés.

Epiktétos Kézikönyvecskéje
(Fordította: Sárosi Gyula)

Tuesday, February 06, 2007

NORAN-Kiadó 2004 Kft. 2005. 616 oldal - Fordította Kerényi Gábor








































Képmellékletek - asszociációk -"áthallások"

("feldolgozatlan dolgok")




























A budapesti új Turul szobor...























Sunday, February 04, 2007

A legfontosabb kérdés!!!















Nagyban...












Kicsiben...

"Kiotói Egyezmény" Klikkelj IDE !


És... v.ö.:



















Ryoanji ~ a kiotói templom kőkertje

Klaus Schöning: Ryoanji
avagy az üresség kertjei

A kép: fehér téglalap kavicsokból.
Benne öt sziklacsoport.
Kétszer két kő.
Kétszer három kő.
Egyszer öt kő.
Tizenöt objets trouvés. Talált tárgyak.
Messziről hordták ide a zen-szerzetesek.
Gondosan keresték évszázadokkal előttünk.
A csillogó homok,
egyenesen gereblyézve hosszában
és a jobb sarokban széltében.
Koncentrikus gereblyézett körök,
kis hullámokhoz hasonlók,
az öt mohán nyugvó sziklacsoport körül,
mint szigeteket mossák körül őket.
A kép kerete:
sötét téglalap
tenyérnyi kövekből,
melyek körülölelik a kép felületét.
Ryoanji - a kiotói templom kőkertje.
Sok-sok időn át omladozva, elfelejtve,
néhány évtizede újra felfedezve.
Szeki-tei, a kőkert. A kövek kertje.
Ku-tei, az üres kert. Az üresség kertje.
Formát és tant összhangba hozni.
A térben.
A felületek ürességét
kövek ott-léte teszi érzékelhetővé.
Csönd.





Joni Mitchell










Above, members of the Alberta Ballet rehearse “The Beat of Black Wings” from Joni Mitchell’s “Fiddle and the Drum.”

New York Times see: HERE

Egy keveset a CD design-ról...

Tömegesen készülnek házilag a másolatok. Ezeknek nincsen külsejük, cetlik vagy filctollas firkantások jelzik az eredetüket, tartalmukat. Pedig van már lehetőség, hogy tökéletes másolatot készítsünk a design-ról is, vagy - ha például az internetről töltöttük le a zenét -, magunk tervezzünk külsőt a lemezhez. Nagyon fontos, hiszen a CD amúgy is kevesebb lehetőséget kínál, mint a nagy alakú fekete lemezek, így a CD esztétikus "tárgy volta" is elvész a hevenyészett másolatok miatt...


Az alábbiakban néhány szép CD borítót, design-t láthatunk


Diamanda Galás két lemeze, pontosan kifejezi a tartalmát...


~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~


Változat Yatsuo Motoki zenéjéhez: a nagyvárosi zsúfoltság, sokféleség és kopottság ötvözete...

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

~~~

~~~

DJ Spooky lemezének boritója, de még inkább érdekes magának a lemeznek a design-ja, amely egyrészt DJ Spooky egyértelmű dícsérete, jelzi azt, hogy alapos zenei és egyéb (pl. filozófiai) ismeretek birtokában dolgozik, de azt is jelzi, hogy ehhez a Sub Rosa kiadó nagyszerű archivuma is hozzátette a magáét...




~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

~~~~~~~~~~~~~~~

A francia rádió zenei adójának (France Musiques) kitűnő sorozatából. Signature címen rengeteg kortárs zenei felvételét adja ki a rádió, különös gondot fordítva a külsőre. A lemezen Martin Saint-Pierre dobjátéka hallgatható (Mémoires des Reves, Magies et Pays Lointains ~ Álmok, varázslatok és távoli tájak emlékei címen), s a három M betű adja a lemez design-jának ötletét. A borító és a lemez képe pozitív illetve negatív kép, a művész ködös fotója külön is látható a füzet tetején, de az M betűbe is bekerült. Fontos, hogy a képek mind fekete-fehér kivitelben készültek!

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~


Manfred Eicher az ECM lemezkiadó vezetője számára nagyon fontos, hogy miként jelennek meg a lemezek. Kialakult tehát az ECM-külső. A CD kísérőfüzetek általában hátrányba kerültek a régi nagy alakú kísérőfüzetekkel szemben. Ez és a tömegtermelés vezethetett oda, hogy a nagy cégek lemezeinek kisérő anyaga inkább
felszínesen feltűnő, s a szövegekben hemzseg a hiba, pontatlanság és tévedés. Eicher kísérőfüzetei önmaguk­ban is megállják helyüket, valóságos vizuális kompozíciók. A Tenebrae címen kiadott dupla Gesualdo lemez kísérőfüzete igazi telitalálat. A régi zenéhez itt az ECM tervezői olyan mai fotókat asszociáltak, amelyek elsősorban Gesualdo sorsát és kálváriáját hivatottak kifejezni.

Egy tájrészlet, egy arcát kezébe temető lány, egy sor kereszt árnyékban és napon - mindez mondandót hordoz annak számára, aki tudja, hogy Gesualdo szerelem-féltésből megölte feleségét, ám élete végéig hordozta ennek terhét, hiszen amúgy - nemesi származá­sa folytán - büntetlenséget élvezett. S a szövegek a kísérőfüzetben! Paul Celan verse - Tenebrae -, amely címében elsősorban az evangéliumi elsötétedésre utal, tartalmában azonban

sokkal több: utal a huszadik század iszonyaira, a holocaustra - „imádkozz, uram. Mi közel vagyunk".

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Néhány saját "tervezésű" design...




A 35-minute color film by Cocteau entitled "La Villa Santa Sospir." Shot in 1952, this is an "amateur film" done in 16mm, a sort of home movie in which Cocteau takes the viewer on a tour of a friend's villa on the French coast (a major location used in Testament of Orpheus). The house itself is heavily decorated, mostly by Cocteau (and a bit by Picasso), and we are given an extensive tour of the artwork. Cocteau also shows us several dozen paintings as well. Most cover mythological themes, of course. He also proudly shows paintings by Edouard Dermithe and Jean Marais and plays around his own home in Villefranche. This informal little project once again shows the joy Cocteau takes in creating art, in addition to showing a side of his work (his paintings and drawings) that his films often overshadow.

Watch the Film: HERE

With English subtitle: HERE

Saturday, February 03, 2007

Modern magyar zene New Yorkban
Ligeti emlékfesztivál a Juilliard School évi Focus! fesztiválján
Népszabadság • Horváth Gábor • 2007. február 3.
A legendás előadó-művészeti akadémia, a New Yorki Juilliard School évi Focus! fesztiváljának igazgatója semmit nem bíz a véletlenre. A New York Times szerint Joel Sachs előbb szakértőkkel tanácskozott, majd elutazott Budapestre, végül egy gyorstalpaló nyelvi kurzust is elvégzett, mielőtt összeállította volna az e héten rendezett kortárs magyar zenei sorozat programját. A New York-i Magyar Kulturális Intézettel közös rendezvény eredetileg is jórészt Ligeti György előtt tisztelgett volna, ám a világhírű zeneszerző tavaly nyáron bekövetkezett halála után a szervezők az ő emlékének és a másik kortárs nagyság, Kurtág György közelgő 81. születésnapjának szentelték a fesztivált. A program címe: Magyar örökség - Magyar zene Bartók után. Az összesen hat koncerten Szőllősy András, Durkó Zsolt, Kurtág Görgy, Eötvös Péter, Ligeti György, Jeney Zoltán, Dargay Marcell, Csapó Gyula, Sári József, Bánkövi Gyula, Szigeti István, Vidovszky László, Dinynyés Dániel, Dukay Barnabás, Sugár Miklós, Márta István, Serei Zsolt, Pintér Gyula, Horváth Balázs, Varga Judit, Szervánszky Endre és Tihanyi László művei szerepeltek. A darabok zöme először hangzott el élőben a nyugati féltekén.
Az előadók a Juilliard tanárai és növendékei voltak.

Tuesday, January 30, 2007













Soldiers (digital compilation)
"Ego~ism"


















"Sic transit gloria mundi"

Monday, January 29, 2007

Sunday, January 28, 2007

Friday, January 26, 2007




















A FotoRace-ről átvéve; a szerző - Maria - hozzájárulásával.
Eredeti cím: "Az elmúlás"



















Buddha











Alma

Saturday, January 20, 2007



Kagel: Ludwig van... ~ Ligeti: Poem Symphonique for 100 Metronoms ~ Steiner: H2O

Három film...

Megtekinthető (bal oldalon a "Film & Video" szavakra klikkelni, majd szerzők szerint keresni): ITT

Friday, January 19, 2007

Saját szöveg 1999-ből. Nyolc éve!

Például ahogy a médiákban – rádió, televízió – jószerint nem kap helyet a kortárs zene, az már a szabotázzsal egyenértékű. Azzal a veszéllyel jár, hogy – már csak azért is, hiszen a mai zene megismerésére sincs lehetõség – összekenődik minden, a nagyérdemű már azt sem tudja, miről van szó, nemhogy azt: mi a jó vagy rossz. A zenei megismertetésben a rádiónak juthatna a legnagyobb szerep. Ehhez képest a rádió jelenlegi műsorában gyakorlatilag nem szólal meg a jelen. És ezen nem segít az, hogy egy-két koncert közvetítésébe mégis csak belekerül egy-egy új mű, hiszen a kiiktatására nincsen mód. Kortárs zenei program nincsen, a rádión kívüli koncertprogram e tekintetben szánalmasan szegényes. Nem csodálható hát, ha a közönség egyrészt azt gondolja, hogy nincsen mai zene, másrészt azt gondolja, hogy ami van, az bizonyára rossz, hiszen a média „szakemberei” nem tartják érdemesnek a közvetítésre. Mit tehetnek a zeneszerzők? Gazdagabb tájakon a legtehetségesebbnek megmarad a lehetőség a következetességre, megnemalkuvásra. Vagyis: zenéjük nem piacgazdasági. A második vonal viszont vagy képtelen az érvényesülésre, s így sohasem válhat az elsõ vonal képviselõjévé, vagy hátraarcot csinál és a múltból próbál jól bevált sémákat előhalászni, amivel aztán a tömegízlés közelében sikerül maradnia. Magyarország – különösen a kultúra vonatkozásában – nem tartozik a gazdagabb tájak közé. Akkor hát: hátra arc!… Csodálkozhatunk-e, ha a koncertek fölött ott lebeg a piacgazdaság szürke felhője? Ha komponistáink műveiből nem az új izgalma süt, hanem a megfelelni törekvés „verejtékillata"... Így aztán sok minden keveredik, sőt a jobb is devalválódik.

Aktuális utóirat:

A minap a kitünő Tan Dun új operáját meghallgathattuk a rádióban. De úgy látszik az effajta vállalkozások fölött nem lebeg az áldás. Bizony – sajnos – ez az opera nem tartozik a szerző legsikerültebb művei közé. Olykor esztrád hatású, indulószerű – na persze azért a nagy tehetség átüt e hibákon, de mégis… Vajon mi történt a Met-ben? Hiszen az rendelte a művet...


KZ

Wednesday, January 17, 2007

Memento!

Két idézet "A holokauszt krónikája" című könyvből

(Park Könyvkiadó, Budapest, 2004.)

Egynémely "megnyilvánulások" okán...
































Tuesday, January 16, 2007















Spring?















Cím nélkül...


















Walk...

















Mártír

Monday, January 15, 2007

Petri…
(Néhány mondat egy ízlésficamról…)

Petri Györgyről hallom Valaki (hadd legyen mindegy, hogy ki) hosszasan fogalmazott laudációját…
Rádióműsor lévén csak emlékezetből idézhetek:
... útjaink elváltak. Ő az ellenállás ismert alakja lett, én beilleszkedtem… Éveken át nem publikálhatott… stb.
Ami meghökkentett: a „beilleszkedtem” szó.
Hiszen valamennyien – akik nem lettünk az ellenállás résztvevői (és hadd mondjuk el: ez a túlnyomó többség) – „beilleszkedtünk”.
Nincs baj ezzel.
Csak akkor, ha olyas valaki mondja, aki nem „beilleszkedett”, hanem olyan poziciókat foglalt el, amelyek (ugyan nem közvetlenül) mégiscsak elősegítették Petri György szilenciumait…
Szinte semmi sem történt? Mindössze leheletfinom „stiláris” botlásról beszélhetünk?
Le style est l'homme même – mondotta Buffon. Vagy az egész nem egyéb, mint az ízlés tüköre?…