Thomas Bernhard ~ Díjaim
ˇ
Humor vagy irónia, meg szarkazmus...

ˇ
Ez a Bernhard kötet kétségkívül elüt minden korábban megismert Bernhard írástól - ám csak annyiban, hogy itt valóságos eseményekhez kötődő irásokról, beszédekről van szó...
ˇ
Ez itt a bökkenő! Mert valamennyi Bernhard írásról elmondható mindez - no jó: mutatis mutandis (ez a felmentő kifejezés az ilyes zavarban)...
ˇ
Ha úgy tetszik: kiméletlen világ- és ön-látás jegyében született szövegek ezek . Alapállás: a nyomorult humán "próféta" nagyonis rászorul a pénzre, s noha utálja az egészet, mégis elmenni kényszerül a díjátadásokra (ráadásul öltönyben, amit szintén utál)... Dehát élni is kénytelen, emberek között létezni kénytelen, holott utálja ezeket is. Megintcsak a kényszer: csinálni kell!
ˇ
Nem is folytatnám, csak egynémely reakciót idéznék. Valaki beszélt a könyvről nekem, s a nevetéstől alig volt képes elmondani, amit akart. Rezignáltan hallgattam, mert a könyv olvasása kapcsán alig érzek nevetés-ingert. Tragikus írások ezek. Vagy jó - tessék választani - irónikus szövegek...
~
De úgy látom nem lehet irónia-érzékről beszélni, nem használják a szarkazmus-érzék kifejezést. S mert ezeket egyszerűbb a humor csoportjához csapni, hát jót röhögünk az egészen.... Valaki mesélte, hogy állítólag amikor Kafka felolvasta Az átváltozás című írását valahol, mindenki dőlt a röhögéstől...
ˇ
Egy rádiószínpad produkcióban majd talán felolvasom az egyik nagy díj átadásának a történetét. Aki kiváncsi, próbát tehet. A szöveg részlete meghallgatható egy rádióműsorban (ITT) vagy az itt mellékelt video klipen...