[Rebi néni... Nagyanyai nagynéném, akit annyira megviselt a német megszállás, hogy - noha jószerint német anyanyelvű volt - esküt tett: soha többé nem ejt ki német szót a száján... Sokat vitatkoztam vele kiskamaszként, miszerint Goethe meg a többiek nem tehetnek Hitlerről... Meg az is bosszantotta őt, hogy elítéltem a halálbüntetést még a háborús főbűnösök esetében is, a nyilvános kivégzéseket pedig a résztvevő tömeg vonatkozásában is szörnyűnek minősítettem...
És a fia, Zoli... A Török Patika rt. könyvelője (a főkönyvelő - mondtuk mi, gyerekek), naponta végigbaktatott a Király utcán a hivatalig. De az a ház is más lett (ha szerencsére nem is bontották le), és tessék csak nézni a régi és új kövezetet a képen!]
Egyszóval a mai negyedben nem találom a kis, megkeseredett Rebi néni nyomát. Nem látom a vastag szemüveges Zolit, amint reggel baktat az utcán...
A házak földszintjein olyan boltok sorakoznak, amelyeknek szinte semmi közük a negyed hagyományos életéhez. Az utcák egy részét gyorsan romló sétáló utcás kövezettel látták el, mint sok helyen a városban...
Szóval - és akkor nem beszélek még a pusztításról, ami folyik - eltűnőben ez a városrész... a "lakóházak a zsidó negyedben" - ahogy a szerény alcím jelzi. Lábass Endre fényképeivel... Mert hiszen sokkal többről van szó, mint lakóházakról! Házak, amelyek őrizhetnék - megőrizhetnék! - az eltűnő életet, ha nem pusztítanák el őket!...
"Ami… megmaradt, most veszélyben van. Egyre gyorsabb ütemben bontják a negyed lakóházait, változtatják meg utcáinak jellegét. Az épületekkel, utcaszakaszokkal együtt eltűnnek a lakók, a szokások, a történelmi tradíció. Az értékes épületek helyét pedig kirívóan értéktelen, egyben túlméretezett újak foglalják el."
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Irók Boltja
1061 Budapest, Andrássy út 45.
~ 2008. május 28. (szerda) 16 órakor
Bemutatja: Ikvai-Szabó Imre és Konrád György
Vendégünk: Perczel Anna és Lábass Endre
A tudós és feddhetetlen felszólaló beszorulva önnön kényszerébe mit tehet: egyetért az előtte szóló alpolgármester úrral...
A könyv szomorúan gyönyörű... Milyenek is voltak a dolgok, milyenek voltunk a huszadik században, meg az ezredforduló idején...? Meg folyvást... mindig...
Loss of the Future...