Találtam az alábbi szöveget az interneten...


(Mint "életfilozófia" is jó helyezést kaphat...)


"Ma megint rámjött a bőgés. Nem szabad hatos busszal közlekednem. Amíg X-szel laktam, mindig azzal jártam munkába. Aztán a kádban letisztáztam magammal, hogy menjen a fenébe X... Ezentúl nem ülök fel a hatosra."

Próbáljuk megérteni azt a drámát, ami ebben a szövegben található. Kis formai átrendezés:

ma megint rámjött a bőgés
nem szabad hatos busszal közlekednem
amíg X-szel laktam, mindig azzal jártam munkába
aztán a kádban letisztáztam magammal, hogy menjen a fenébe X
ezentúl nem ülök fel a hatosra

Nézzük mármost soronként - mi történik ebben a versben:

ma megint rámjött a bőgés
érzelmi kitörés – ráadásul nem először…
nem szabad hatos busszal közlekednem
egyelőre csak sejtetem az okot, hogy ez a busz váltja ki fenti érzelmi kitörést…
amíg X-szel laktam, mindig azzal jártam munkába
régi szép idők, hogy' szerettem a hatos buszt! – talán még most is?
aztán a kádban letisztáztam magammal, hogy menjen a fenébe X
nem tűröm, hogy X nyomorítson ezzel a busszal!
ezentúl nem ülök fel a hatosra
mindenesetre legjobb lesz, ha elkerülöm a hatos buszt, fenti
kellemetlenségek (?) elkerülése végett…



Tessék összevetni az alábbi svéd "gyerekverssel". A svéd költőnő:

Siv Widerberg

Szerelem

Sten-Malténak nagy, vörös és elálló
füle van.
Nekem tetszik
a nagy, vörös és elálló
fül.

Tótfalusi István fordítása