Ez a pécsi Periszkóp Rádió
A műsor hallgatható:
Pécs belvárosában az Fm 97.1. Mhz frekvencián (lásd térkép),
valamint Interneten:
160 kbps mp3 formátumban, illetve 32 kbps mp3 formátumban
Hangtöredékek ~ Hamuhang
ˇ
Hallgatható és letölthető: ITT (kattintani a "Hangtoredekek Celan mix.mp3" jelzetre!)
A műsor szövegei:
1. Paul Celan: Meridián
2. Összeállítás (szövegmontázs)
Paul Celan költészetével kapcsolatban lásd:
Kiss Noémi: Határhelyzetek
(Anonymus Kiadó, 2003.)
Paul Celan ~ HUHEDIBLU
Schwer-, Schwer-, Schwer-
fälliges auf
Wortwegen und -schneisen.
Und - ja -
die Bälge der Feme-Poeten
lurchen und vespern und wispern und vipern, episteln.
Geunktes, aus
Hand- und Fingergekröse, darüber
schriftfern eines
Propheten Name spurt, als
An- und Bei- und Afterschrift, unterm
Datum des Nimmermenschtags im September -:
Wann,
wann blühen, wann,
wann blühen die, hühendiblüh,
huhediblu, ja sie, die September-
rosen?
Hüh - on tue... Ja, wann?
Wann, wannwann,
Wahnwann, ja Wahn, -
Bruder
Geblendeter, Bruder
erloschen, du liest,
dies hier, dies:
Dis-
parates -: Wann
blüht es, das Wann,
das Woher, das Wohin und was
und wer
sich aus- und an- und dahin- und zu sich lebt, den
Achsenton, Tellus, in seinem
vor Hell-
hörigkeit schwirrenden
elenohr, den
Achsenton tief
im Innern unsrer
sternrunden Wohnstatt Zerknirschung? Denn
sie bewegt sich, dennoch, im Herzsinn.
Den Ton, oh,
den Oh-Ton, ah,
das A und das O,
das Oh-diese-Galgen-schon-wieder, das Ah-es-gedeiht,
auf den alten
Alraunenfluren gedeiht es,
als schmucklos-schmückendes Beikraut,
als Beikraut, als Beiwort,
als Beilwort,
ad-
jektivisch, so gehn
sie dem Menschen zuleibe, Schatten,
vernimmt man, war
alles Dagegen -
Feiertagsnachtisch, nicht mehr, -:
Frugal,
kontemporan und gesetzlich
geht Schinderhannes zu Werk,
sozial und alibi-elbisch, und
das Julchen, das Julchen:
daseinsfeist rülpst,
rülpst es das Fallbeil los, - call it (hott!)
love.
Oh quand refleuriont, oh roses, vos septembres?
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Hulla-, hulla-, hulla-
nehéz szó-
utakon s -csapásokon.
S - igen -
a vésztörvényköltők gúnya,
gúnyája, vedlett ir-
hájuk két-
éltű: pikkel, hülled és pusmogva föl- le-
ckéztet.
Elkvartyant, kész,
kéz- és ujjfondorlatból, írás
távolban egy pró-
fétanév nyoma, cím-
ke, melléklet és utószó gyanánt, szept-
emberben, az embertelenség-
nap dátumán -;
Mikor,
mikor nyílnak, mikor,
mikor nyílnak a, hühendiblüh,
huhendiblu, na ők, a Szeptember-
rózsák?
Hüh - on tue ... Na mikor?
Mikor, mikormikor,
tébolykor, igen, téboly, -
testvér,
megvakított, testvér
kioltva, olvasod
ezt itt, ezt:
Dis-
parates -: Mikor
nyílik ez, a Mikor,
a Honnan, a Hová, és az ami
és aki
magából és magához és kifelé magának él, éli a
Tengelyhangot, Tellus , a tisztán-
hallástól
zúgó lélek-
fülében, a Tengely-
hangot mélyen a csillag-
kerekű lakhely bensejében /
megtörtség? Hogyne, ha
egyszer mozog, a szívértelem nyomán.
A hangot, oh,
az Oh-hangot, ah,
az A és az O,
az Oh-ez-a-bitófa-már-megint,
az Ah-hisz-növekszik,
a régi
mandragóramezőn tenyészik,
mint dísztelen-pompázó gyom,
mint alnövény, mint melléknév,
mint bárdige,
mell-
éknévleg, így érnek
gyomorszájat, árnyak,
megvallatott, s mind
ellenére szólt –
Ünnepi desszert, semmi több, -:
Kimérten,
korszerűen és törvénytudón
ered Schinderhannes a dolgára,
szociálisan és alibi-elbásan, és
a Julcsa, a Julcsa
daseinzsírt böfög,
elböffenti a nyaktilót, - call it (hott!)
love.
Oh quand refleuiront, oh roses, vos septembres?
[Marno János fordítása]
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Huhediblu
~~~~~~~~~~~~~~~~
hü, die blühen
~~~~~~~~~~~~~~~~
melyek nyílnak
~~~~~~~~~~~~~~~~
Senkirózsája
~~~~~~~~~~~~~~~~
Die Niemandsrose (Celan)
~~~~~~~~~~~~~~~~
Óh, nyílnak-e megint a szeptemberi rózsák
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
A Semmi-,
Senkirózsája
Senki se gyúr újra földből és agyagból, (Celan: Zsoltár)
porunkból se szólít fel senki.
Senki.
Dícsértessél te, Senki.
Kedvedre szöknénk
virágba.
Szemben
veled.
Semmi voltunk, vagyunk,
maradunk virulva:
A Semmi-,
Senki rózsája.
Bibénk
lélekvilágos,
porzóink égkopárak,
pártánk piros
a tövisen, ó, a tövisen
túl zengett
bíborszónktól.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Ragyog a jó remény, mint pajtában a szalma. (Verlaine)
Mit félsz? Donghat az a szárnyarészeg darázs!
Nézd, beporzik a nap, mindig van egy nyílás.
Itt az asztal, aludj, hajtsd fejed a karodra.
Szegény, sápadt kölyök, de ezt a kis hideg
Vizet csak kiiszod? Aludj. Látod, ígérem,
Itt maradok, te meg el fogsz aludni szépen,
És dudorászni, mint bölcsőben a gyerek.
Húzzák a delet. Most menjen, asszonyom. Alszik.
Különös, hogy a nők lépése hogy visszhangzik
Benned, boldogtalan agy, te szegény, szegény.
Dél. Aludj, no! Szobánk jó hűvös, fellocsolták.
Mint gödör kavicsa, világít a remény.
Óh, nyílnak-e megint a szeptemberi rózsák!?
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
TÜBINGEN, JANUÁR (Celan)
Vakságra rá-
beszélt szemek.
Rálel - „egy
szűzjegy-
eredetű " -, rálel
emlékezésük
úszó Hölderlintornyokra, sirály-
örvénylésben.
Megfúlt asztalosok vendégjárása
eme
merülő szavaknál:
Jönne,
jönne egy ember,
jönne egy ember a világra, ma,
a pátriárkák
fényszakállával: szólna,
vakmerőn, erről
a korról,
szólhatna
balgán s csak balgán,
szűnhet-, szűnhet-
etetlen.
(„Pallaks. Pallaks.")
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Hulla-, hulla-, hulla- (Celan ~ Huhediblu)
nehéz szó-
utakon s -csapásokon.
S - igen -
a vésztörvényköltők gúnya,
gúnyája, vedlett ir-
hájuk két-
éltű: pikkel, hülled és pusmogva föl-le-
ckéztet.
Elkvartyant, kész,
kéz- és ujjfondorlatból, írás
távolban egy pró-
fétanév nyoma
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Mivelhogy prófétált néktek Semája, holott én nem küldtem őt, és hazugsággal biztatott titeket. Azért azt mondja az Úr: Ímé, én megfenyítem a nehelámiti Semáját és az ő magvát… (Jeremiás 29. 1-32)
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
cím-
ke, melléklet és utószó gyanánt, szept-
emberben, az embertelenség-
nap dátumán -;
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Datum des Nimmermenschtags
/im September
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Mi egy dátum? (Derrida)
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Nincs megállapítva a halál időpontja…
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Törődtünk-e valaha is azzal a kérdéssel, „mi egy dátum"?
Egy dátum kitör, elszáll, eltűnik - tehát eltörli magát tulajdon olvashatóságában. A törlés nem holmi balesetként éri, nem érinti értelmét vagy olvashatóságát, ellenkezőleg, beleolvad annak lehetőségébe, hogy az olvasás hozzáférhessen ahhoz, amit egy dátum még jelenthet. De ha az olvashatóság eltörli a dátumot, éppen azt, amit olvasásra kínál, akkor ez a furcsa folyamat már a
dátum inskripciójával elkezdődött. Ez utóbbinak az egyediség bizonyos stigmáit kellett magában elrejtenie ahhoz, hogy hosszasan fennmaradjon - és ez a vers, az, amire visszaemlékezik. Egyetlen esélye, hogy visszajövetelételét biztosítsa. A törlés vagy az elrejtés, a visszatérés gyűrűjére jellemző megsemmisülés a datálás mozgásához tartozik. Aminek vissza kell idéződnie, egyszerre összeszedődnie és ismétlődnie, az ennélfogva egyszerre a dátum megsemmisülése is, egyfajta semmi vagy hamu. A hamu vár ránk.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Mikor,
mikor nyílnak, mikor,
mikor nyílnak a, hühendiblüh,
huhendiblu, na ők, a Szeptember-
rózsák?
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Óh, nyílnak-e megint a szeptemberi rózsák!?
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Hüh - on tue ... Na mikor?
Mikor, mikormikor,
tébolykor, igen, téboly, -
testvér –
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
És mit tettetek Oszip Mandelstamért? Adtatok-e neki ruhát és ennivalót? (Celan)
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
tudom, (Celan)
tudom és tudod, tudtuk…
és néha, mikor
köztünk csak a semmi állt,
egészen egymáshoz találtunk.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
megvakított, testvér
kioltva, olvasod
ezt itt, ezt:
Dis-
parates -: Mikor
nyílik ez, a Mikor,
a Honnan, a Hová, és az ami
és aki
magából és magához és kifelé magának él, éli a
Tengelyhangot –
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Achsenton! – tengelyhang Aschenton? – hamuhang…
A hamu vár ránk…
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Tellus , a tisztán-
hallástól
zúgó lélek-
fülében, a Tengely-
hangot mélyen a csillag-
kerekű lakhely bensejében /
megtörtség? Hogyne, ha
egyszer mozog, a szívértelem nyomán.
A hangot, oh,
az Oh-hangot, ah,
az A és az 0,
az Oh-ez-a-bitófa-már-megint,
az Ah-hisz-növekszik,
a régi
mandragóramezőn tenyészik,
mint dísztelen-pompázó gyom,
mint alnövény, mint melléknév,
mint bárdige,
mell-
éknévleg, így érnek
gyomorszájat, árnyak,
megvallatott, s mind
ellenére szólt –
Ünnepi desszert, semmi több, -:
Kimérten,
korszerűen és törvénytudón
ered Schinderhannes a dolgára –
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Erdő; pihenő elrendelve – (Apollinaire)
dől le Schinderhanns, a vezér;
s mert májusban a párzás elve,
bandájában hévül a vér.
Még Jacob Bornt is az izgatja,
lövése célba ér-e mind,
amott Benzel lyukas kalapja,
papja az Írás felett ing.
Julcsa böffent, az ég tartsa meg –
s panaszt a csuklásért emel.
S Hannesnek is a torka reped,
hogy Schulz botlik, bő cseberrel.
Felbődül (s patakban a könnye):
Ó, cseber, borszagú anyám!
Hitemre, van mit higgyünk benne –
jussunkra! májusé a máj!
Nosza, Mamsell, ne sajnáld magad!
Kész sokk a fűszere, a szám,
Moselból való, ez megragad –
Koccints velem, nőstény zsivány.
S az mint a sár, fortyanva tárul –
de Hansnak hágnia ráér:
Harapjunk előbb, amit hátul
költünk ki, díjul a bájér'!
Irány a Rajna, a zsidóhoz,
kinyírom az éj folyamán,
aranya mécs, májust virágoz,
ott lepjük meg, a terasszán!
És körbe nyerít a bősz horda,
kúrva, fetrengve vacsorál,
s belebágyad, hogy német dolga
hívja - no, vért csapolna már.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
szociálisan és alibi-elbásan, és
a Julcsa, a Julcsa
daseinzsírt böfög,
elböffenti a nyaktilót, - call it (hott!)
love.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
CALL IT LOVE (Enzensberger)
Csupasz házakban zsibongnak a kasok
fel és alá
lódulnak a lámpák
bódítanak
április vág keresztül a lombok üvegén
felhasítván a nők szőrméit a parkban
úgy ám a tetőkön át üdvözlik a tolvajok az estét
mintha már a galamb fehér batisztból
mintha hírtelenül és tisztán ragyogva
a hegyek, a fonnák mögött az odaveszett
a lecsupált csillagokra elüldözött
száműzve emlékezetéből
papír cipő nélkül
ereszkedne alá az ó' keserű
holtfáradt vadászaira
Szép az este
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Óh, nyílnak-e megint a szeptemberi rózsák!?
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
A cserepeire zúzott (Celan)
tébolyból
állok fel
s nézek a kezem után,
amint azt az egy
egyszeri
kört írja
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Többé nem csatangolunk hát (Byron)
ily késő éjbe már,
bár szívünk csöppet se lomhább,
s ragyog még a holdsugár.
Kardról lehull a hüvely
és a lélekről a mell,
nem liheghet szűntelen:
a szívnek béke kell.
Bár az éjben érzelem gyúl
s túlhamar megtér a nap,
nem csatangolunk ezentúl
holdas ég alatt.
~~~~~~~~~~~~~~~
Zenék:
ˇ
1. Murcof (Fernando Corona): Martes(Hailing from Tijuana, Mexico, Fernando Corona's musical background runs the gamut from an acoustic rock to experimental multimedia. A phase of composing for dance ensembles led him to develop a taste for 20th century classical music, particularly the emotional music of eastern european composers like Henryk Gorecki and Arvo Pärt.
Corona was born in Tijuana in 1970 but lived most of his life in Ensenada, a small port eighty miles south of Tijuana. Returning to the city in mid-2000, Fernando finds himself at the peak of his creative powers as a sought after musical producer working with local bands, remixing other musical projects (including the Kronos Quartet and Miles Davis), producing musical scores for short films and video games.
A former member of the Tijuana-based Nortec Collective of electronic musicians and artists (whose members also include Panoptica), his debut as Murcof was the Monotónu EP, released through Sutekh's Context label.
In 2002 he played shows all over Europe and North America, including the Mutek and Sonar festivals, and there are plans to put together a full live act. Murcof will release a brand new EP in April 2003, to complement another European tour.)
2. Ilhan Mimaroglu: The Last Largo
3. J. S. Bach: Máté passió
4. Angus Maclise, Tony Conrad, John Cale: Trance #2
5. Lisa Gerrard: Whalerider
6. Arvo Pärt: Sarah was Ninety Years Old
7. Liszt Ferenc: At the Grave of Richard Wagner
8. Anton Webern: Five Pieces/5. Op. 5.
9. Gerhard Stäbler: Karas. Krähen
10. Hideki Kozakura: Johali
11. Steve Reich: Pendulum Music
12. Yoshihisha Taïra: Hiérophonie V.
13. Per Nørgård: I Ching; Waves
14. Leonard Cohen: Go No More A-Roving
15. Arvo Pärt: De Profundis
16. Dukay Barnabás: A mélység színén
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Hangtöredékek - kommentárokkal ~ Hamuhang
ˇ
Hallgatható és letölthető: INNEN (Klikkelni a "Hangtoredekek Celan komment.mp3" jelzetre
~~~~~~~~~~~~~~~Ad notam
