Beckett és a zene

[Samuel Beckett and Music
 Edited by Mary Bryden
Clarendon Press Oxford, 1998]

A könyv számos tanulmányt tartalmaz, igen sok részlettel ismertet meg Beckettnek a zenéhez való viszonyát illetően.

Próbát teszek arra, hogy röviden összefoglaljam a témát, hozzátéve a magam tapasztalatait.

Beckett szövegeinek számos részlete zeneileg is értelmezhető, ám konkrétan zenét csak kevés művében alkalmazott. A legérdekesebb  talán a Words and Music című rádiójátéka, amelyben a zenét megszemélyesíti, az egyik szereplő zenével szólal meg. A zenét Beckett unokatestvére, John Beckett, komponálta, ám mégsem ez a feldolgozás vált ismertté, hanem a

Morton Feldmané. Hasonlóan zenét szerepeltet Beckett a Cascando című rádiójelenetében, Marcel Mihalovici kompozícióját. Itt azonban a zene közjátékszerű, nem "szereplő", mint a Words and Music-ban.

Beckett nem szerette, ha szövegeit megzenésítették, kifejezetten zenére, operára egyetlen librettót írt Feldman kérésére.

A Neither című egyfelvonásos, egyetlen énekesre írt opera szövege mindössze egyetlen oldal, amelyet az énekesnő számtalan variációban, mintegy repetitív módon ad elő.

Sokkal inkább hatott rá a képzőművészet. Ismert történet, hogy amikor barátjával a berlini Nemzeti Galériában járt, s Caspar David Friedrich festményét (A holdat néző férfi és nő) is megnézték, Beckett elárulta, hogy ez a kép ihlette a Godot-ra várva színpadképét.

Valójában az ehhez a festményhez nagyon hasonlító Két férfi a holdat nézi című képre gondolt.

Beckett lakásában a falon függött

Bram van Velde festménye, amelyet Beckett közvetlenül a festőtől vásárolt. 

Kurtág György Mi is a szó? című kompozícióját Monyók Ildikó énekesnő számára írta, aki egy baleset következtében elvesztette hangját, majd óriási erőfeszítéssel részben visszanyerte. Éppen erre a nyers hangra volt szüksége Kurtágnak, hogy Beckett művére zenét komponáljon.

Az itt meghallgatható klip valójában egy montázs, amelyet azoknak a zenéknek részleteiből állítottam össze, amelyeket Beckett szövegek ihlettek.