Public affairs

"Felháborodom, tehát vagyok"   

            (Bálint György)

Azon rágódom, hogy szóvá tegyem-e megdöbbenésemet, ha úgy tetszik felháborodásomat, az ATV közvetítése okán.

Az Auschwitzi megemlékezés rendezvényét "közvetítette" az ATV.

Hogy miért kezdték a műsort a megemlékezés kezdetéhez képest jóval később - örök titok marad. Mindenesetre a lengyel államfő beszédét vagy annak summáját egy ATV munkatárs olvasta fel.

Hosszú ideig hiába vártam a közvetítést, mert a műsorvezető Bánó András és a meghívott Ungvári Tamás locsogásával teltek a percek, miközben a képernyő kisebb részén némán tátogtak a helyszínen a megemlékezés felszólalói. Így aztán hosszú ideig nem derült ki: ki beszél és mit mond. 

A két locsogó "anekdotázva" valósította meg magát az auschwitzi  megemlékezés kapcsán. Beszéltek mindenféléről, egyebek között például megtudtuk, hogy az Auschwitzből hazatérő zsidók miként találták meg a párnacihájukat a monogramjuk alapján és így tovább.

Döbbenten vártam, hogy valamit mégiscsak láthatok majd a helyszínről, de nem. Aztán végre közvetítették a Zsidó Világkongresszus elnökének, Ronald Laudernek a beszédét. 

A beszéd figyelemre méltó volt, de magam inkább néhány túlélő megszólalását hallgattam volna.

Mindent egybevetve: ez a "közvetítési produkció" nemcsak szakmailag lett botrányos, de éppen az elhibázottsága folytán valami olyan kísérteties jelentése lett, amit ki kellene küszöbölni, amit ki kellene beszélni. 

Ám a megemlékezés csakis mint megemlékezés érvényes. Ehelyett értéktelen és jóindulattal is csak közhelyesnek tartható szószátyárkodást adni  --  súlyos hiba.

Ungvári Tamásnak ajánlom Kövér György hatalmas tanulmányát az 1882-83-ban zajlott  tiszaeszlári vérvádról (A tiszaeszlári dráma, Osiris, Budapest, 2011) vagy Ady Endre publicisztikáját az antiszemitizmus tárgykörében a 19. és 20 . század fordulóján vagy például azt, hogy az Országos Antiszemita Pártot Istóczy Győző és társai 1883-ban alapították és még sok minden mást, s akkor talán nem tenne olyan sugallatú kijelentéseket az auschwitzi megemlékezés alkalmából, hogy a magyarázat a "legegyszerűbb", az antiszemitizmus az első világháborút követő társadalmi és közgondolkodási probléma. 

A teljes "közvetítés" megnézhető: ITT

Tomoko Mukaiyama
"megint"...

A Hollandiában élő japán zongoraművész nevét a Raszkatovéval együtt ismertem meg   (lásd: ITT ). Azután a YouTube-on megnéztem néhány produkcióját,  s világossá vált, hogy ez a művész valóban minden műfajban otthonos.

Játszik "komoly" zenét, kortárs művek tolmácsolója, de performanszok szereplőjeként is ismert. Annyiféle, mint a külseje. Az alábbi videóban néhány arcát is bemutatom.

Sokat lehetne mondani Tomoko Mukaiyama zongorajátékáról. Minden kompozíciót pontosan érzékel, s ha kevésbé avatott fül számára ezek a szerzemények talán nagyon "egy fán termettek", érdemes többször is belehallgatni, hogy a lényeges különbségeket is felfedezzük.

Az itt idézett lemezen (Tomoko plays Amsterdam x Tokyo) öt zongora szóló kapott helyet. Tomoko Mukaiyama japán és holland zeneszerzőket kért fel, hogy komponáljanak számára.

Itt három opuszból hallgatható részlet:

Passiók

Hogy ki mondta: nem tudom. Hogyan mondta: körülbelül tudom. De nagyon fontos és igaz:

Az emberek állandóan az örökkévalósággal és a végtelennel foglalkoznak, de egy esős vasárnap délutánnal nem tudnak mit kezdeni.

Holnap alighanem esős lesz a délutánunk...

Két passiót ajánlok.

1. Bach: János Passió (Robert Wilson rendezése!)  -  ITT

2. Szofija Gubajdulina: János Passió - ITT

Két világ találkozása!

Myeczysław Weinberg

2014-ben egy kamarazenei lemez jelent meg Weinberg műveiből. Egy zongoratrió, egy hegedűszonáta és egy nagybőgőre írt szólómű.

Korábban már feljegyeztem néhány tudnivalót Weinbergről (lásd: ITT).

Most két részlet hallgatható itt. 

Egy rész a trióból és egy rész a bőgő szólóból. Ez utóbbi azért is érdekes, mert bőgőre ritkán írtak szólóművet.

 Szergej Zsukov

A Zsitomirban született ukrán zeneszerző  is azok közé tartozik, akit mifelénk aligha ismernek. Pedig érdemes volna rá. A zenéjét ugyan többen eklektikusnak tarják, de ezt mondták már Schnittkéről is, akinek a nyomait érzem Zsukov zenéjében.

Noha az itt idézett lemez 1998-ban készült, magam nem Zsukov nevére figyeltem fel, hanem a mostanában megismert zongorista, Tomoko Mukaiyama, a kiváló és sokoldalú zongorista terelt Zsukov felé.

A Concerto Mystery hegedűre, csellóra és zongorára épült kompozíció. A Residentie Orchestra The Hague-t George Pehlivanian vezényli.

Itt a második tételt (Allegro) idézem.

Rikárdó álma

Kétségbe vonta, mondván: nem ő. Nem ő az. Más. Más született. Vagy másnak kellett volna születni. Akkor jó. Akkor jó lenne neki.

Neki, a terroristának!

A lénytelen terrorista, a rémségre leső borzalom csak arra vár: meddig tarthat Rikárdó álma...

Vajon az ő gyermekei - a "fehérek" - mikor válnak Rikárdóvá?

Mert azzá kell lenniök.  A terrorista nem születik. A terrorista: termék.  

Rikárdó: kétségtelen. Ő az. Ő - az első! Ő született. Nem más. Így jó. Ha a terroristák nevelőjének jobban tetszenék is másként.

Fiú született.  

Levél egy művésznek, egy szomorú vita nyomán...

Kezdem ezzel:

"Aki élni, dolgozni és haladni akar ezért az országért, büszkén viseli a kozmopolita címet, amit klerikális nacionalisták adnak neki. Ha valamikor csakugyan lesz ebből az országból valami, ezeknek a kozmopolitáknak köszönheti, nem pedig a sújtásos, félig Ázsiában élő, a nyers hús és lótej daliás korán rágódó, zsidópüfölő s frázistgyártó hazaffffyaknak..."

( Ady Endre, Nagyváradi Napló, 1902. július 6.)

~~~~~~~~~~~~~ 

Ezt a szöveget azért írtam a magam története (lásd: ITT ) elé, mert immár több mint száz éve született, ám tökéletesen aktuális ma is. Sőt, azáltal, amit ez az ország a huszadik században elkövetett, még hangsúlyosabbá lett.

A szöveg létét kétségbe vontad, arra hivatkozva, hogy nem ismered Ady publicisztikáját. Tartalmát "elemzően" vitattad ("nyers hús, lótej" stb.), teljes értetlenséggel, holott eredetileg művész vagy, akinek a szimbolikus utalások szinte kötelezően érthetőek volnának.

Ilyenformán oda jutunk, hogy álláspontod olyan árnyékot vet rám, mintha én egy számodra elfogadhatatlan szöveget fogalmaztam volna meg  - Adynak tulajdonítva!

Ez tökéletesen felmutatja azt, amivel ennek az országnak, ennek a társadalomnak az állapota leírható. Vagyis, hogy még differenciált, érzékenyen gondolkodó emberek is az elintézetlenségek mocsarában dagonyáznak ahelyett, hogy becsületesen szembenéznének a bűnökkel. A bűnökkel, amelyeket te - az erkölcsileg és mentálisan nagyszerű, ám  tragikusan igen kevés és alig hatásos - egyedi példákkal próbálod menteni.

Az ország mai vezetői azt a kort igyekeznek rehabilitálni, amikor az ország akkori vezetői egy gyilkos szörnyűséghez asszisztáltak, mi több maguk is elkövették a rémtetteket.

Ez a gondolkodás másodszor is meggyilkolja a halottakat.

~~~~~~~~~~~~~~~~

"Beszéld el ezt neki, s minden körülményt,

Mi okozá - - A többi, néma csend"

(Shakespeare: Hamlet) 

Peter Sculthorpe

Az ausztrál zeneszerző összes olyan vonósnégyesét tartalmazza ez a 2014-ben megjelent dupla CD, amelyben megszólal a didjeridu is, ez az ausztrál bennszülöttek körében kedvelt népi hangszer.

Az itt meghallgatható egytételes vonósnégyes alcíme: From Ubirr.

Az ausztráliai Kakadu Nemzeti Parkban található Ubirr fantasztikus sziklás tájairól, valamint a sziklákra rajzolt ősi rajzokról híres. Ez ihlette Sculthorpe-ot e vonósnégyesének a megírására.

A sziklás táj, a sziklarajzok, a népi didjeridu együtt érdekes hangulatú zenét eredményeznek.

Anders Nordentoft

Light imprisoned

Kamara csellóverseny

A Copenhagen Classic Århus Sinfonietta és a csellószólista (Henrik Brendstrup) előadásában.

A múlt század kilencvenes éveiben készült mű csak 2014-ben került először lemezre. Ezen a lemezen hét rövid kompozíció kapott helyet. 

A lemez címadó művét idézem itt.

A bezárt fény - szomorú meditáció...

Random klip

"Kellett" néhány kép az íróasztalra tett képváltó ketyeréhez.

Hát akkor?...

Egy halom kép váltogatja egymást. Festmények, szobrok az Altamira-barlangtól napjainkig. A válogatásnak nincsen "koncepciója". Ahogy jött!

Ha az ember laza tartással végignézi ezt a huszonöt percet, akkor egyrészt sok minden az eszébe ötlik, másrészt meg kiderül, hogy az egymástól időben, térben, stílusban stb. messze eső alkotások zavartalanul "passzolnak" egymáshoz.

Ismert alkotások sorakoznak itt. 

Az egész arra is jó, hogy megpróbáljuk: hány alkotót ismerünk fel...