Viszockij töredékek

Bob Wilson Hamlet-mondása nyomán, amely mindössze harmincnégy másodpercben hallgatható a YouTube-on, s amelyre párizsi barátaim hívták föl a figyelmemet – Vlagyimir Viszockij jutott eszembe.
Viszockij a Wikipédia szerint énekes, dalszövegíró, költő és színész volt. Rövid életét (42 év!) javarészt a Szovjetúnióban élte, állandó tiltások és veszélyek közepette. Ez lehet az oka, hogy alig maradt róla film-dokumentum. A dalestjeiről gyenge minőségű amatőrfelvételek nézhetők csupán. 1987-ben – nyolc évvel a halála után -megjelent két orosz videószalagon egy gyűjtemény. De ahogy lenni szokott ezek a szalagok javarészt különböző visszaemlékezéseket tartalmaznak, amelyek persze érdekesek (Viszockij anyja is beszél a fiáról); egykori művésztársai vallanak róla, de például a Hamlet előadásból mindössze néhány percet örökítettek meg. Az is a próbákon készült. Pedig Viszockij a Hamlet előadással külföldön is megfordult, Magyarországon is előadták.

Viszockij felesége az orosz származású francia színésznő, Marina Vlady volt.

Viszockij versei oroszul két vaskos kötetben jelentek meg. Magyarul válogatott versei olvashatók.

Egy verse 1965-ből:

Ifjú koromnak ne szentelj időt!
Szóra sem érdemes, jobb elfeledni.
Jézus harminchárom volt, hogy Júdás elárulta őt,
Én tizennyolc, és besúgott valaki.

A többi tizenegy apostolban -
Jézusnak jobb volt, mert - mégiscsak hihetett,
Én meg azon töprengek cellámban,
Vajon melyikük volt, ki hűvösre tett.

Az itt következő videoklipben igyeztem a dalszerző és előadó művészt felidézni, egyik dalát éppen Marina Vlady hallgatja egy magnófelvételről. Néhány szóban vall pályafutásáról, s végül az említett. Hamletből a nagymonológ. Viszockij az előadás előtt, már Hamletként, egy dalt ad elő (Paszternák verse). Lázadó Hamlet volt. Hamlet, aki lázad a kor, a gyilkos szemlélet és a maga tehetetlensége ellen. Egy ember, aki nem tudta elhatározni magát – mondta volna állítólag Shakespeare maga. Mindenesetre Viszockij Hamletje sem képes dönteni, mígnem a körülmények rá nem kényszerítik, ám lázad önmaga, a konvenciók, az ember állapota ellen – éppen ez teszi mindenkor aktuálissá, s Viszockij alakítása ezt, a világ dolgait már-már az őrület határán érzékelő Hamletet jeleníti meg.