Magyar Rádió ~ plusz - mínusz...

Az mégiscsak jó, ha kilenc évvel az ősbemutató után a Bartók Rádió hallgatója meghallgathatja Gubajdulina János Passióját. Az akkori Bach-évben, még három kortárs passió is elhangzott (Wolfgang Rihm német zeneszerző Lukács Passiója, az orosz származású dél-amerikai Golijov Márk Passiója és a kínai Tan Dun Máté passiója) - egyik izgalmasabb a másiknál, talán még sorra kerülnek, de ne legyünk telhetetlenek.

A kilenc évvel ezelőtti ősbemutató, amit még mi is láthattunk az egyik német televízió jóvoltából, s amely akkor hamarosan megjelent lemezen, a szentpétervári Marinszkij Színház zenekarával és kórusával hangzott el Stuttgartban fantasztikus énekesekkel, közülük is kiemelkedett Gennagyij Bezzubenkov hatalmas basszusa az ortodox hangulatú zene nagyszerű előadásával (maga Gubajdulina hangsúlyozta, hogy nem templomi zenét komponált, hiszen az ortodox szertartás nem enged meg hangszereket. Bezzubenkov hangja mégis templomi volt.) Akkor Valerij Gergijev vezényelt.

Fontos viszont megemlíteni - s ezzel a rádióadás adós maradt -, hogy Gubajdulina két évvel a János Passió bemutatója után egy húsvéti oratóriumot is komponált (Johannes Oster) s a Helmut Rilling vezényelte lemezen már ez is hallható. Valószínűnek tartom, hogy ez adta az egész együttes kiadását, a János Passió új (német nyelvű) felvételét. Ez a felvétel nem érte el a közel tíz éve történt bemutató ízzását, de persze minden rendben volt: nagyszerű zene, hivatott előadók.

A lemez könnyen hozzáférhető. Még a mai nehéz forint körülmények között is 4600.- Ft-ért letölthető a két CD a ClassicsOnline honlapjáról.

Ami a rádióközvetítést illeti... Öröm volt hallgatni a rádió igazán pocsék műsorai között, a szerkesztés minden gondolatot nélkülöző hálójában és az irdatlan mennyiségű locsogás között. Gubajdulina mindenesetre legyőzte a "szavak erejét", ahogy negyedóránként halljuk a Kossuth adón.

És a mínusz? Utalok a mai újságcikkre (ITT), aminél rosszabb ízű történés még az effélékhez edződni kénytelen honunkban sincs sok. S hogy az elnök nem ér rá a bírálatok olvasására, mert amúgy sem igazolta azokat az idő?! Gyülekeznek a kor árnyékai...

"Álmodom, álmodom talán?..."

Korányi Tamás rádiószínpada a Sanyi és Aranka Színházban 2009. március 20-án, pénteken, este 7 órakor

A kép: Édes álmok (Sweet Dreams) balett - Jiří Kylián koreográfiája

A szövegek:

1. Babits Mihály: A gólyakalifa

2. Anton Csehov: Sirály

3. Sigmund Freud: Michelangelo Mózese

4. Carl Gustav Jung: Emlékek, álmok, gondolatok

A zenék:

1. Anton Webern: Sechs Stücke für Orchester, Op. 6b

2. Henryk Górecki: Lerchenmusik

3. Egyison Gyeniszov: Sonata for Solo Clarinet

4. Arvo Pärt: Sarah Was Ninety Years Old

5. Einstürzende Neubauten ~ Haus der Lüge

6. John Cage: Branches

7. Gavin Bryars: BIPED

8. Brian Ferneyhough: Mnemosyne

9. Luc Ferrari: Petite Symphonie

Meredith Monk filmje: Book of Days

A 14. században játszódó történet egy akkori város polgárainak (zsidóknak és nem zsidóknak) életéből idéz.

ˇ

(A nagyszerű film megnézhető: ITT)

ˇ

A fenti szöveg a korabeli rendelkezés szövegének angol fordítása. Utolsó bekezdése szerint "A zsidók kötelesek bizonyos jeleket viselni, hogy felismerhetők legyenek: sárga kör a felső ruházaton".

ˇ

A film a 14. században játszódik tehát.

ˇ

Hat évszázad elmúltával - a 20. században - Magyarországon az itt olvasható rendelkezés születetett (klikkeljen rá, nagyítható):

És a 21. század eljutott oda, hogy a kérdés felvethető immár úgy is, hogy mindez igaz volt-e. Papok, értelmiségiek használhatják a történéseket a maguk igazolására.

ˇ

Egy Dunába lőtt ember holtteste a Dunában 1945 januárjából... Kísért a múlt...

ˇ

A 20. század kísértetei kelnek életre a mai kísértetek képein...

ˇ

"Ha az európai humanizmus - írta Thomas Mann Európa, vigyázz! című tanulmányában - képtelenné vált arra, hogy eszméit harcias formában újjászülje; ha nem képes többé arra, hogy lelkét bajvívó frisseségre ébressze, el fog pusztulni, s egy olyan Európa lép a nyomába, amely csak történelmi hagyományként viseli nevét és amely elől jobb lenne közömbös időnkivüliségbe rejtőzni."

ˇ

Tehát: EURÓPA, VIGYÁZZ!

Medley...

ˇ

Where did I take it from?

Egy újsághír nyomán...

Non ridere, non lugere neque detestari, sed intelligere
[Nem kinevetni, nem is siránkozni, sem gyűlölni, hanem megérteni]
(Spinoza: Tractatus theologico-politicus)
~~~~~~~~~~~~~~

Ma este kérdéseket váltanak:
A bölcs, az istentelen, az együgyű és a gyermek.
S az idő visszájára fordul,
A ma visszahömpölyög a tegnapba,
Mint a torkolatánál elzárt folyam.

(Primo Levi)

~~~~~~~~~~~~~~~~~
„Akárhogyan végződik is ez a hábo­rú, az ellenetek vívott háborút máris megnyertük; egyetlenegy sem marad meg közületek tanúnak, és ha valamelyikőtök mégis megúszná, a világ úgysem hinne neki. Egyesekben talán ébred majd némi gya­nú, lesznek talán viták is, a történészek kutakodnak talán a múltban, de bizonyosság nem lesz, mert a bi­zonyítékokat veletek együtt meg fogjuk semmisíte­ni. És ha valami bizonyíték mégiscsak fennmarad­na, ha valamelyikőtök mégiscsak megmaradna, az emberek akkor is azt mondják majd, hogy az olyan szörnyűségeket, mint amikről beszéltek, egyszerűen nem lehet elhinni: azt mondják majd, hogy mindez merő propaganda, egyszóval nekünk hisz­nek majd, akik mindent letagadunk, nem pedig nek­tek. A lágerek történetét mi mondjuk majd tollba."

(Simon Wiesenthal idézi az SS-katonákat)

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
A nyelvi zűrzavar mélyben tengő életünk egyik legfontosabb ve­lejárója: örök Bábel vesz bennünket körül, melyben az­előtt sosem hallott nyelveken mindenki parancsokat és fenyegetéseket üvöltözik, s jaj annak, aki nem ért azonnal a szóból. Itt senkinek sincs ideje, senkinek sincs türelme, senki se figyel oda ránk; mi, utolsónak érkezők ösztönö­sen a sarokba húzódunk, a fal mellé, hogy legalább hátulról védve érezzük magunkat.

...éppen mesélek: a hár­mas füttyszóról, a kemény priccsről, a hálótársamról, akit odébb szeretnék tolni, de nem merem felébreszteni, mert erősebb nálam. Hosszan mesélek még az éhségünkről, a tetűvizitről meg a kápóról, aki orrba vágott, aztán elkül­dött mosakodni, merthogy vérzem. Kimondhatatlanul intenzív fizikai élvezet ez: otthon lenni, barátok között, tele mesélnivalóval; de nem tudom nem észrevenni, hogy a hallgatóságom nem figyel rám. Mi több, teljességgel közömbös: összevissza beszélnek egymással, mintha ott se lennék.

Vallásos barátom szerint azért maradtam élet­ben, hogy tanúságot tegyek. Tettem is, amennyire tellett tőlem, nem is volt más választásom; és teszek továbbra is, valahányszor alkalom adódik rá; szo­rongva gondolok azonban rá, hogy csakis azért le­hetek tanú, mert abban a kiváltságban volt részem, hogy életben maradtam, és hogy hosszú éveken át nagyobb gond nélkül élhettem: szorongva gondo­lok rá, mert nem látom, hogy a kiváltság arányban állna az eredményével.
(Primo Levi)

~~~~~~~~~~

Primo Levi negyvenkét évvel szabadulása után öngyilkos lett... Elie Wiesel mondta: Primo Levi Auschwitzban halt meg negyven évvel korábban...

Ez a Pécsi Periszkóp Rádió!
ˇ
A műsor hallgatható:Pécs belvárosában az Fm 97.1. Mhz frekvencián,
valamintInterneten:160 kbps mp3 és 32 kbps mp3 formátumban

"Álmodom, álmodom talán?"

ˇ
A szövegek:

ˇ
1. Babits Mihály: A gólyakalifa
2. Anton Csehov: Sirály
3. Sigmund Freud: Michelangelo Mózese
4. Carl Gustav Jung: Emlékek, álmok, gondolatok

ˇ

A zenék:

ˇ
1. Giacinto Scelsi: Trilogy
2. Henryk Górecki: Lerchenmusik
3. Egyison Gyeniszov: Sonata for Solo Clarinet
4. Arvo Pärt: Sarah Was Ninety Years Old
5. Einstürzende Neubauten ~ Haus der Lüge
6. John Cage: Branches
7. Gavin Bryars: BIPED
8. Brian Ferneyhough: Mnemosyne
9. Luc Ferrari: Petite Symphonie

ˇ

Hallgatható ill. letölthető: ITT

A Windows Internet Explorer meglehetősen lassú, de türelemmel várva azért előjön. Javaslat: töltse le a jóval gyorsabb és sok egyéb előnyt biztosító Firefox böngészőt: ITT

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

A műsor egy készülő rádiószínpadi (Sanyi és Aranka Színház) produkció rádiós változata!

Loss of the Future

Memento!

65 éves lehetne!...