Soldiers (digital compilation)

"Ego~ism"

"Sic transit gloria mundi"

Doubtfulness

Öcsödi Vénusz

A FotoRace-ről átvéve; a szerző - Maria - hozzájárulásával.
Eredeti cím: "Az elmúlás"

Buddha











Alma

Kagel: Ludwig van... ~ Ligeti: Poem Symphonique for 100 Metronoms ~ Steiner: H2O

Három film...

Megtekinthető (bal oldalon a "Film & Video" szavakra klikkelni, majd szerzők szerint keresni): ITT

Saját szöveg 1999-ből. Nyolc éve!

Például ahogy a médiákban – rádió, televízió – jószerint nem kap helyet a kortárs zene, az már a szabotázzsal egyenértékű. Azzal a veszéllyel jár, hogy – már csak azért is, hiszen a mai zene megismerésére sincs lehetõség – összekenődik minden, a nagyérdemű már azt sem tudja, miről van szó, nemhogy azt: mi a jó vagy rossz. A zenei megismertetésben a rádiónak juthatna a legnagyobb szerep. Ehhez képest a rádió jelenlegi műsorában gyakorlatilag nem szólal meg a jelen. És ezen nem segít az, hogy egy-két koncert közvetítésébe mégis csak belekerül egy-egy új mű, hiszen a kiiktatására nincsen mód. Kortárs zenei program nincsen, a rádión kívüli koncertprogram e tekintetben szánalmasan szegényes. Nem csodálható hát, ha a közönség egyrészt azt gondolja, hogy nincsen mai zene, másrészt azt gondolja, hogy ami van, az bizonyára rossz, hiszen a média „szakemberei” nem tartják érdemesnek a közvetítésre. Mit tehetnek a zeneszerzők? Gazdagabb tájakon a legtehetségesebbnek megmarad a lehetőség a következetességre, megnemalkuvásra. Vagyis: zenéjük nem piacgazdasági. A második vonal viszont vagy képtelen az érvényesülésre, s így sohasem válhat az elsõ vonal képviselõjévé, vagy hátraarcot csinál és a múltból próbál jól bevált sémákat előhalászni, amivel aztán a tömegízlés közelében sikerül maradnia. Magyarország – különösen a kultúra vonatkozásában – nem tartozik a gazdagabb tájak közé. Akkor hát: hátra arc!… Csodálkozhatunk-e, ha a koncertek fölött ott lebeg a piacgazdaság szürke felhője? Ha komponistáink műveiből nem az új izgalma süt, hanem a megfelelni törekvés „verejtékillata"... Így aztán sok minden keveredik, sőt a jobb is devalválódik.

Aktuális utóirat:

A minap a kitünő Tan Dun új operáját meghallgathattuk a rádióban. De úgy látszik az effajta vállalkozások fölött nem lebeg az áldás. Bizony – sajnos – ez az opera nem tartozik a szerző legsikerültebb művei közé. Olykor esztrád hatású, indulószerű – na persze azért a nagy tehetség átüt e hibákon, de mégis… Vajon mi történt a Met-ben? Hiszen az rendelte a művet...

KZ

Memento!

Két idézet "A holokauszt krónikája" című könyvből

(Park Könyvkiadó, Budapest, 2004.)

Egynémely "megnyilvánulások" okán...

Spring?















Cím nélkül...

















Walk...
















Mártír

Petri…
(Néhány mondat egy ízlésficamról…)

Petri Györgyről hallom Valaki (hadd legyen mindegy, hogy ki) hosszasan fogalmazott laudációját…
Rádióműsor lévén csak emlékezetből idézhetek:
... útjaink elváltak. Ő az ellenállás ismert alakja lett, én beilleszkedtem… Éveken át nem publikálhatott… stb.
Ami meghökkentett: a „beilleszkedtem” szó.
Hiszen valamennyien – akik nem lettünk az ellenállás résztvevői (és hadd mondjuk el: ez a túlnyomó többség) – „beilleszkedtünk”.
Nincs baj ezzel.
Csak akkor, ha olyas valaki mondja, aki nem „beilleszkedett”, hanem olyan poziciókat foglalt el, amelyek (ugyan nem közvetlenül) mégiscsak elősegítették Petri György szilenciumait…
Szinte semmi sem történt? Mindössze leheletfinom „stiláris” botlásról beszélhetünk?
Le style est l'homme même – mondotta Buffon. Vagy az egész nem egyéb, mint az ízlés tüköre?…

Néhány saját CD és DVD design-terv...

Jin Jang

Pollock Vision (Hommage à „Photoshop”)

Elmúlás (Budapest ~ Dohány utcai zsinagóga)