Petri…
(Néhány mondat egy ízlésficamról…)

Petri Györgyről hallom Valaki (hadd legyen mindegy, hogy ki) hosszasan fogalmazott laudációját…
Rádióműsor lévén csak emlékezetből idézhetek:
... útjaink elváltak. Ő az ellenállás ismert alakja lett, én beilleszkedtem… Éveken át nem publikálhatott… stb.
Ami meghökkentett: a „beilleszkedtem” szó.
Hiszen valamennyien – akik nem lettünk az ellenállás résztvevői (és hadd mondjuk el: ez a túlnyomó többség) – „beilleszkedtünk”.
Nincs baj ezzel.
Csak akkor, ha olyas valaki mondja, aki nem „beilleszkedett”, hanem olyan poziciókat foglalt el, amelyek (ugyan nem közvetlenül) mégiscsak elősegítették Petri György szilenciumait…
Szinte semmi sem történt? Mindössze leheletfinom „stiláris” botlásról beszélhetünk?
Le style est l'homme même – mondotta Buffon. Vagy az egész nem egyéb, mint az ízlés tüköre?…