Korányi Tamás

2012-02-16T19:18:00.002+01:00

Stefano Scodanibbio ~ in memoriam

1956-2012
A fiatalon elhúnyt kitünő olasz zeneszerző és bőgőművész mindent tudott, amit erről a nehéz hangszerről tudni lehet. Használta hagyományos módon, de olykor úgy is mintha pengetős hangszer lenne.

Négy előadását idézem most.
1. En la siesta el gladiator [a Terry Riley-val közös lemezen (Lazy Afternoon Among The Crocodiles) a második track Scodanibbio kompozíciója]
2. Tritono [ez a lemez is Riley-val közös: Diamond Fiddle Language, itt azonban a kompozíció is együttes munka]
3. Mantram ~ Canto anonimo [ Giacinto Scelsi olasz zeneszerző kompozíciója]
4. Scodanibbio improvizációja saját szerzeményére

2012-02-15T18:44:00.000+01:00

Korányi Tamás Rádiószínpada

a Sanyi és Aranka Színházban (IX. Mátyás utca 9.)
2012. február 22-én, szerdán, este 8 órakor

Átváltozások

Euripidész, Antonin Artaud, József Attila, Thomas Bernhard, Robert Desnos, James Joyce, Viktor Jerofejev, Vlagyimir Majakovszkij, Jean Louvet, Pier Paolo Pasolini, Antonio Ghislanzoni és Francisco Tanzer szövegei

Antonio Vivaldi, Christoph Willibald Gluck, Laurie Anderson, Charles Albert Tindley, Bob Dylan, Björk, Giuseppe Verdi és Szofija Gubajdulina zenéi

Bob Wilson operarendezéseinek részletei (Alceste; Aida), továbbá Laurie Anderson, Joan Baez, Björk és Antony közreműködése
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Egy Pasolini asszociáció nyomában:

2012-02-15T10:19:00.001+01:00

Klaus Stoll ~ Bassonoble

Frescobaldi, Cage, Kurtág és a többiek…

Klaus Stoll (bőgő) José Vítoresszel (gitár) közös lemeze (2011) annak remek bizonyítéka, hogy a régi zene és a kortárs zene tökéletesen megfér egymás mellett. Stoll ugyanolyan tökéletes érzékkel szólaltatja meg a többszáz évvel ezelőtti komponistákat, mint a ma élőket.

Külön érdekessége a lemeznek, hogy mindezt bőgőn adja elő.A lemezen több mint tucatnyi szerző opuszai szólalnak meg. Itt hármat idézek:

1. Girolamo Frescobaldi: Canzona (bőgő-gitár)

2. John Cage: Ryoanji (lásd még: ITT ) (bőgő)

3. Kurtág György: Message-Consolation ~ szóló bőgőre

2012-02-14T11:03:00.001+01:00

Egy ütődött megfigyelései
avagy a kényszeresség rezignált termékei...

Tárlat ~ ©: nincsen!...

2012-02-12T21:40:00.002+01:00

Szöveg ~ zaj ~ zene

Az alábbi hang- (és kép-) sor egy egykori rádiós kísérlet felújítása. (Egy éjszakai műsorban tettem próbára a hallgatók idegeit.) A képek itt csak illusztrációs funkciót hordoznak, segítségükkel tájékozódhatunk, hogy melyik nyelv szól éppen.
Három nyelvmintát kerestem: magyar, angol és kínai szövegeket. Abból indulok ki, hogy a magyar szöveget mindenki érti, az angolt ki-ki mennyire, a kínait mifelénk valószínűleg nagyon kevesen.
Előbb lejátszom a három (magyar, angol, kínai) mintát külön.
Ezután lejátszom együtt a magyar és kínai szöveget (sztereo készüléken hallgatható jól, hiszen az egyik hangszórón magyar, a másikon kínai szöveg szól – egyszerre).
Most a magyar és angol szöveg egymásra játszása következik.
Végül pedig az angol és kínai szöveg egymásra játszását hallgathatjuk meg.
~~~~~~~~~~~~~~~
A magyar hallgató az első mintán érthetően a magyar szövegre figyel, a kínai csak kísérő zaj (vagy zene?)
A magyar és angol szöveg egymásra játszásánál azok, akik angolul egyáltalán nem értenek semmit, ugyanabban a helyzetben vannak mint az előző minta hallgatói, vagyis a magyarra figyelnek, az angol pedig kísérő zaj (vagy zene?). ~ Aki ért angolul, annak a szöveg iránti figyelme csapongani fog, hol az egyik játssza a zaj szerepét, hol a másik. Mindenesetre valószínű, hogy itt is a magyar szöveg szövegként hallgatása dominál.
A harmadik esetben, amikor az angol és a kínai szöveg szól egyszerre, az angolul értő hallgató arra figyel majd, s a kínai szöveg ebben az esetben is zaj (vagy zene?). Aki angolul sem ért, annak mindkét oldalról zaj (vagy zene?) hallatszik majd.

A kínai szöveget egyik esetben sem hallgatjuk szövegként. Vagyis a kínai szöveg ezekben a példákban a zaj (vagy zene?) funkcióját látja el. Mert a szövegként nem felfogható „szöveg” ugyan mi is voltaképpen?
Ami a figyelmet illeti: a jól vagy kevéssé jól értett szövegre akkor is jobban figyelünk, ha az halkabban szól, mint a kíséret.

2012-02-10T23:05:00.004+01:00

Paolo Conte

Valamelyes nosztalgia…
A múlt század nyolcvanas éveinek első felében Rómában betértem egy hanglemezboltba. Elegáns úr fogadott. Elmagyaráztam, hogy mai olasz dalt keresek, de nem afféle édeskés bel cantot, hanem a mai kor hangulatát tükröző, jó színvonalú valamit…
Si, si, capisco – mondta az elegáns úr.
S előhozott egy lemezt (természetesen bakelit lemezről volt szó), 1979-es kiadás, Paolo Conte Dancing című lemezét.
Végignézett rajtam és átadta a lemezt, miközben így szólt:
Nostalgico e depressivo… Volt ott emberismeret.

Paolo Conte azért jó, mert pontosan ismeri a határait, s azon belül maradva produkál jó minőséget. Maga szerzi a zenéit, írja a szövegeket, s ő adja elő. Zongorázik, énekel – inkább énekelve beszélget…
Szeretetre méltó…
Itt arról az egykori lemezről idézek két számot, majd egyet egy újabb lemezéről a 2008-ban megjelent Psiche címadóját.

2012-02-07T00:10:00.001+01:00

Verdi ~ Michelangelo ~~ Dies Irae

Kísérlet egy rádiószínpadi alkalomra...

2012-02-02T22:25:00.003+01:00

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Nemecsek meghalt... Boka visszamegy a grundra... Janó pipálgat...

Melyik az a Nemecsek?... Szeginy.
Ennyi...

Lassú léptekkel közeledett a grund felé, melynek kisajtaja nyitva volt. Az ajtó előtt a deszkapalánkhoz támaszkodva pipálgatott Janó. Mikor Bokát meglátta, vigyorogva intett feléje:
- Megvertung őket!
Boka szomorú mosollyal felelt. De Janó tűzbe jött:
- Megvertung!.. . Kidobtung . . . Kikergetung ...
- Igen - mondta csöndesen a tábornok.
Aztán megállott a tót előtt, kis ideig hallgatott, majd ezt mondta:
- Tudja-e, Janó, mi történt?
- Mi?
- Meghalt a Nemecsek.
A tót nagyot nézett. Kivette a pipát a szájából.
- Melyik az a Nemecsek? - kérdezte.
- Az a kis szőke.
- Aha! - mondta a tót, és visszatette a pipát a szájába. - Szeginy.

2012-02-01T12:23:00.010+01:00

Euripidész ~ Gluck ~ Verdi ~ Wilson

(Egy színházi előadás vázlatai)

Gluck Alceste című operájának első jeleneteit Bob Wilson rendezésében már idéztem. (Lásd: ITT)

Most a Gluck opera ősének (Euripidész: Alkésztisz) szövegét, Apollón és a Halál párbeszédének részleteit csatolom a Gluck opera nyitányához.
Indokolt ez azért is, mert Wilson az Euripidész szöveg ismeretében állította színpadra az ókori, ám ma is érvényes történetet, hiszen az eredeti Euripidész drámát is megrendezte. Úgy érzem tehát, hogy a hatalmas Apollón szobor előtt forgó kockaként a sors és annak végét jelző halál mozdul kérlelhetetlenül. Euripidész filozófiája megengedi, hogy a halált átvállalja az, aki egy másik életét akarja meghosszabbítani. Az áldozat általánosabb érvényűvé válik tehát, annak belátása, hogy a halál vállalása is lehet küldetés…

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Verdi Aidája nem tartozik a kedvenceim közé. A bel cantoval nem sikerült szoros barátságba kerülnöm – pontosabban: ez a barátság más alkotások nyomán színét vesztette. Hogy mégis ide csatolom az Aida rövid részletének Wilson által megvalósított vizióját? Annak bizonyítását érzem, hogy a zsenialitás átüti a határokat, elsimíthatja a jónak vagy rossznak ítélt határait. (Számomra – ebben a vonatkozásban – Wagner a példa, aki közismerten előítéletes, kissebrendűségi érzettel kevert zsenitudata folytán valódi rossz ember volt. Viszont a művészetének magasságához nem érhetett fel ez az alacsonyság. Nem véletlen talán, hogy Wilson a Parsifalt, a Lohengrint és a Ringet is megrendezte.)

Ám nézzük a wilsoni Aida értelmezést:

2012-01-31T19:00:00.004+01:00

Egy perc ~ Pier Paolo Pasolini… ~ Mantegna
~ Vivaldi

A Mamma Róma végén látunk egy képet.
Ettore, Mamma Róma fia, lekötözve fekszik egy priccsen miután lopás miatt lecsukták, s idegei nem bírták a fogságot. A priccset sem bírja, így anyját szólítva meghal…

Andrea Mantegna A halott Krisztus siratása című festménye (1490) "elevenedik" meg Pasolini filmjének utolsó perceiben…

2012-01-20T20:50:00.001+01:00

Bob Wilson...
...újra meg újra...
Két Gluck opera (Alceste; Orphée et Eurydice) rendezése kapcsán.
A helyszín azonos: Theatre Musical de Paris ~ Chatelet

A karmester azonos: John Eliot Gardiner
A kórus azonos: Monteverdi Choir
A rendező azonos: Bob Wilson

Már az első képek alapján felismerhető a stílus. A mozgás, a fények (elsősorban a kék), az árnyak, amelyek kísérik a mozdulatokat, a teljes, olykor lassan szétnyíló színpadkép ~ megannyi értelem, intuíció.
Bob Wilson a barokk operákkal is a 20. (21.!) századnak üzen. Archaizált képei vérbően maiak vagy inkább a mának szóló intelmek, kérések, hogy ne így, valahogy máshol kell megtalálni az értelmet, bármilyen legyen is a sors.
Ezúttal nem a zenéről, a kitünő énekesekről, a karmesterről, a zenekarról beszélek itt.
A lenyűgöző látvány, amely döbbenetesen értő tolmácsolása a zenének, a kornak, a mának.

A két operából idézek, mindkettőből az első perceket...

2012-01-16T14:37:00.002+01:00

A vándorok dalai

[Songs of the Wanderers]
A tajvani Cloud Gate Dance Theatre előadása

Koreográfia: Lin Hwai-min
Zene: grúz népdalok
~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Az idézett szövegrészletek forrása: Georges Duhamel ~ A vígasztaló zene, I. fejezet

2012-01-16T00:24:00.000+01:00

Ryoanji

Változatok

John Cage kompozíciója az egyik legtökéletesebb meditációs opusz. Ihletője a kiotói templom meditációs kőkertje (Ryoanji) volt, amelyet Klaus Schöning írt le kitűnően:

A kép: fehér téglalap kavicsokból.
Benne öt sziklacsoport.
Kétszer két kő.
Kétszer három kő.
Egyszer öt kő.
Tizenöt objets trouvés. Talált tárgyak.
Messziről hordták ide a zen
szerzetesek.
Gondosan keresték évszázadokkal
előttünk.
A csillogó homok,
egyenesen gereblyézve hosszában
és a jobb sarokban széltében.
Koncentrikus gereblyézett körök,
kis hullámokban hasonlók,
az öt mohán nyugvó sziklacsoport
körül, mint szigeteket mossák
körül őket.
A kép kerete: sötét téglalap
tenyérnyi kövekből,
melyek körülölelik a kép felületét.
Ryoanji — a kiotói templom kőkertje.
Sok-sok időn át omladozva, elfelejtve,
néhány évtizede újra felfedezve.
Szeki-tei, a kőkert. A kövek kertje.
Ku-tei, az üres kert. Az üresség kertje.
Formát és tant összhangba hozni.
A térben.
A felületek ürességét
kövek ott-léte teszi érzékelhetővé.
Csönd.
A hangok csak buborékok a felszínén.
Szétpukkannak, hogy eltűnjenek.
A fehér kertek a kövektől lesznek
üressé.
A téglalap geometriája
asszimmetrikusnak tetszik
a kövek elhelyezkedése folytán.
Formátlan forma.
Sokan kísérelték meglelni az értelmét.
Minden egyes kő helyzetét a felületen
a véletlen által előhívott keresztezési
pont határozza meg: a Változások
könyve hatvannégy jeléből
kettőnek a kereszteződése.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Az alábbi idézetet hét előadásból (mindig valamilyen hangszer vagy ének és ütős) állítottam össze:

1. Ives Ensemble
2. Roland Dahinden ~ trombon
3. Isabelle Ganz ~ ének; Michael Pugliese ~ ütő
4. Joëlle Léandre ~ ének, bőgő; Ninh Lê Quan – ütő
5. James Fulkerson ~ trombon; Frank Denyer ~ ütő
6. Malcolm Goldstein ~ hegedű; Matthias Kaul – ütő
7. Stefano Scodanibbio ~ bőgő; magnetofon felvétel

2012-01-15T07:12:00.022+01:00

Bob Wilson

...elképesztő mindaz, amit a most hetvenéves Wilson produkál.
Szinte minden vizuális művészeti ágban nagyszerűt alkotott és alkot ma is. Wagner operákat rendezett, Heiner Müllert (Hamletmaschine), Brechtet, Shakespeare-t, Gertrude Steint (az ő képe van a falon az itt mellékelt Wilson fotón!), Philip Glass operákat - szinte mindenütt a nyugati világban...
A fantázia és a bonyolult egyszerűség mesterművei a Shakespeare szonettek asszociációi, mozdulatai, hangjai - meddig folytassam?

Itt a 66. Shakespeare szonett vizióját idézem. A zene Rufus Wainwright műve.
[ Ezt a szonettet Wilson egy másik ragyogó klipben is illusztrálta (ITT)]

2012-01-10T21:25:00.001+01:00

Én és Énke

Korányi Tamás Rádiószínpada ~ 2012. január 14-én, szombaton, este 7 órakor a Sanyi és Aranka Színházban (IX. Mátyás utca 9).

A Biblia, Halász Péter, Albert Einstein, Sigmund Freud, Karinthy Frigyes, Horatius, William Shakespeare, Samuel Beckett szövegei;

Tom Waits, Brahms, Kurtág György, Philip Glass, Leonard Cohen zenéi,
valamint balettrészletek, koncertfelvételek részletei és klipek

Részlet (Philip Glass zenéjével).

2012-01-09T13:12:00.066+01:00

Hallelujah
Rádióműsor
[Periszkóp Rádió]

Szövegek:

1. Karlheinz Stockhausen: Stockhausen, mint mítosz
2.                ’’                   : Pillanatok
3.                ’’                   : Kedd – a Fényből
4.                ’’                   : Hangolat
5.                ’’                   :  A hét napból
6. Biblia – Énekek éneke
7. Énekek éneke
8. Mary Bauermeister levele Stockhausenhez
9. Paul Verlaine: A fülemüle
10. Assisi Szent Ferenc: Az erények köszöntése
11. Helmut Heissenbüttel: Sötét figurák
12.            ’’                     : Kombináció
13.            ’’                     : Kétsorosak
14.            ’’                     : mentem
15.            ’’                     : Topográfiák
16.            ’’                     : kalkuláció arról, amit mindenki tudott
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Zenék:

1. Karlheinz Stockhausen: Momente
2.                ’’                   : Samstag aus Licht
3.                ’’                   : Diensttag aus Licht
4.                ’’                   : Donnerstag aus Licht
5.                ’’                   : Stimmung
6.                ’’                   : Aus den sieben Tagen
7.                ’’                   : Mikrophonie
8. Björk: Prologue
9. DJ Spooky (Paul D. Miller): Ibid. Désmarches
10. Hideki Kozakura: Johali
11. Környezeti hangok (tenger, sirályok, mennydörgés)
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
A műsor [ 50:22 perc] ITT hallgatható illetve INNEN letölthető!
(Meg kell keresni az Hallelujah.mp3 jelzetet!)

2012-01-08T21:10:00.001+01:00

Martin Smolka
cseh zeneszerző - szinte teljesen ismeretlen mifelénk...

2006-os kompozíciója a hat tételes Semplice - régi és új hangszerekre.

Egy részlet - asszociációkkal:

2012-01-03T16:06:00.006+01:00

Presser Gábor ~ Parti Nagy Lajos
rutinglitang

Presser zenéi, Parti Nagy szövegei...

Szürreális szövegek? Nem! - Valódi reális szövegek!
Retro zenék? Nem! ~ Mai hangzás!

És mégis, az egész a valóság fölött hullámzik, aki akarja nosztalgikusként is hallgathatja. Csak hallgassa! Remek!...

A szövegek [rákattintással nagyíthatók!]

Itt a Bárzongok "ciklus" három verse-zenéje hallgatható Presser Gábor előadásában

N.B.! Itt, alant Tom Waits új lemezéről valami. Érdekes találkozás!

2011-12-23T11:11:00.002+01:00

És akkor: Tom Waits

új lemeze. Bad As Me.

Az itt idézett szám: Talking At The Same Time

Ebben a számban hallható egy közgazdasági alapvetésnek is beillő mondat: Mindenki tudja: az esernyő drágább, ha esik az eső!

2011-12-18T18:51:00.001+01:00

Születésnapomra
(József Attila nyomán)

ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
magam
magam
("Happy Birthday" variációk)

2011-12-13T19:16:00.003+01:00

Szofija Gubajdulina

Új lemezén két opusz hallgatható. Egy 2007-ben komponált hegedűverseny (In tempus praesens) és a 2008-ból való Versenymű ütőegyüttesre és zenekarra (Glorious Percussion). Utóbbinak ez az első lemezfelvétele (a lemez 2011-ben jelent meg). Az űtőegyüttesben játszik Robyn Schulkowsky is. Róla az 1999-es tavaszi fesztivál kapcsán írtam a Balkonban, idézve gondolatait.
Gubajdulina maga is ütőhangszeres zenész, így vonzódása ezekhez a hangszerekhez érthető. Ezen a lemezen nagyszerű mű hallgatható. A karmester: Jonathan Nott.
A közel negyven perces űtőverseny rövid részletét idézem:

2011-12-11T15:00:00.003+01:00

Eötvös Péter
egy interjú-részlet

Zene-"rajongók", tudósok, kritikusok, kultúrnyikok stb. - kéretik válaszolni!...

"...nálunk miért a klasszikus kortárszene a művészetekben a nemecsek? Kár, hogy a magyar zenei életben nem jelenik meg semmi információ arról a nagyon gazdag kortárszenei tevékenységről, amely a világban zajlik. A kortárs irodalomban itthon is természetes, hogy széles körben olvassák, a kortárs galériák iránt nagy az érdeklődés, a színházak jól működnek, nekem meg gyakran fölteszik a kérdést, mit szólok ahhoz, hogy a közönséget nem érdekli a kortárs zene. Dehogynem! Nekem sem zeneszerzőként, sem karmesterként nincsenek negatív tapasztalataim. Ahol én dolgozom a világban, ott telt házak vannak. Berlinben három koncertünk volt ugyanazzal a programmal, Bécsben négy. A Wien Modern záró koncertjét vezényeltem, a feleségemnek állnia kellett, mert nem volt hely. Az élő zeneszerzők elismerése ott teljesen természetes, ők jelentik a jelent, a mi korunkat. Minden fesztiválnak van kiválasztott zeneszerzője vagy csoportja, együtt az előző korok klasszikusaival, mint egy jó családban. Különböző korok és kultúrák kommunikálnak egymással."
(Kiemelések tőlem- K.T.)

(A teljes interjú olvasható: ITT)

2011-12-05T13:01:00.008+01:00

Beckett ~ Cage ~ Bryars

Etűd három szerzőre

A művek:
1. Samuel Beckett: Akkor
2. John Cage: One'' and 103 (film)
3. Gavin Bryars: The Church Closest to the Sea

2011-12-02T20:07:00.001+01:00

Tan Dun

kínai zeneszerző

Pipa Concerto

A lemezen a verseny első felvétele kapott helyet Hayashi és Takemitsu szerzeményei mellett.

Tan Dun mesterien használja a hagyományos kínai pengetős hangszert és a jól érzékelhetően hagyományos, mégis borongósan modern hangzású zenekart.

Itt a Pipa Verseny harmadik tétele hallgatható. A felvétel Japánban készült, 1999-ben a Sapporói Fesztiválon. A szólót Wu Man adja elő.

2011-11-29T15:35:00.012+01:00

Graham Reynolds
amerikai zeneszerző hármas versenye (zongora, hegedű és cselló) - kamaraegyüttessel; a zongorán a szerző játszik.
A lemez ( The Difference Engine) 2011-ben jelent meg.
Külön érdekessége, hogy a hármas koncert után ugyanennek a műnek elektronikus feldolgozása (remix) is meghallgatható.
A remix-tételeket olyan ismert muzsikusok készítették, mint például DJ Spooky. Vagy maga a szerző.
Itt a mű harmadik tétele (Cam Stack & Crank Handle) hallgatható (öt percig!), majd a szerző remixe ugyanebből a tételből.

2011-11-26T08:52:00.003+01:00

Kuniko

„kitünő ütőhangszeres zenész, aki számos fontos gondolattal és a teremtés óráival hozta létre ezt a CD-t. Új és nagyon szép átiratokat készített” ~ Steve Reich 2011. 11. 26.
Ezekben a sorokban két fontos üzenet van.
Egyrészt az, hogy Kuniko egészen rendkívüli zenész, az adott művekből valóban újat teremtett, a régen ismert hangok, ütemek új életet élnek, új hatásokat keltenek. Érdemes tehát Kuniko zenéjét keresni.

A másik nagyon figyelemreméltó jelenség Steve Reich viszonya ahhoz a – nevezzük posztmodern – felfogáshoz, amivel valaki a zenéjét kezeli, használja. Ismert történet, hogy amikor DJ Spooky remixet készített egyik kompozíciójából, azt mondta: jobb, mint az eredeti.
Vagyis Steve Reich nem féltékeny az alkotásaival kapcsolatban, nem rivalizál, műveit közkincsnek tekinti, s egyetlen igénye: a minőség. Mondjuk ki: teheti… ~ Ezen a lemezen nincs ebben hiány.

Itt a Vermont Counterpoint című opusz szólal meg Kuniko vibrafonjátékában, adekvát elektronikus kísérettel.

2011-11-24T21:38:00.000+01:00

"Lélekbugyrok"

Korányi Tamás Rádiószínpada

a Sanyi és Aranka Színházban (IX. Mátyás utca 9.)
2011. november 27-én, vasárnap, este hét órakor

A képek a klipen a szövegidézetek sorrendjében tűnnek elő...

Felhasznált szövegek:

Sigmund Freud: Álomfejtés
Carl Gustav Jung: Emlékek, álmok, gondolatok
Carl Gustav Jung: Hét tanítás a halottaknak
E. Solmi: Leonardo da Vinci (Idézi: S. Freud –
Leonardo da Vinci egy gyermekkori emléke
S. Freud: Rossz közérzet a kultúrában
Goethe: Szelíd xéniák
S. Freud: A költő és a fantáziaműködés
S. Freud: A múlandóságról
S. Freud: Michelangelo Mózese
Michelangelo: 105. szonett
Michelangelo: 29. szonett
Szondi Lipót: Mózes, a törvényalkotó
József Attila: Ha nem veszik észben
Szophoklész: Oedipus király
Shakespeare: Hamlet
Ferenczi Sándor: Klinikai napló (1932. ápr. 26.)
Ji King (Idézi: John Cage – A csend)
John Cage: Orditórium
~~~~~~~~~~~~~~~
Továbbá balett- és filmrészletek, montázsok

Zenék:

Gamelán zene, valamint Anton Webern, John Cage, Joachim Kühn szerzeményei és zajok, effektek

2011-11-24T21:03:00.000+01:00

Angyali Párbeszéd
Rádióműsor
[Periszkóp Rádió]

(A sorrend követi a Derek Jarman Angyali Párbeszéd című filmjében követett sorrendet. Minden Shakespeare szonett szövege teljes, az első (LVII) kivételével, amelyből Jarman az utolsó két sort elhagyta. A szonettek magyar fordítása Szabó Lőrinc műve.)
~~~~~~~~~~~~
A zenék:
Coil: The Angelic Conversation

Benjamin Britten : Sea Interludes

LVII
Rabod lévén, más dolgom mi legyen,
Mint várni vágyad percét, hogy hivatsz?
Életem üres, vesztegethetem,
Célom nincs semmi, míg csak te nem adsz.
A világhosszú időt se szidom,
Fenség, folyton az órát lesve érted,
S felejtem, bár keserű volt nagyon,
Hogy szolgád egykor távozásra kérted.
Kérdezni se merem féltékenyen:
Hol jársz s miért? Semmit se gondolok,
Legfeljebb sóhajt rabszolga szivem,
Hogy akikkel vagy, milyen boldogok.

XC

Gyűlölj, ha akarsz, ha valaha, most;
Most, hogy a világ a munkámba köt;
Balsors cinkosa, fejem ma taposd,
S ne jövendő hóhéraim között:
Lebírt fájdalom hátvédje, az élre
Ne akkor törj, ha már győzöm a gyászt;
Ne hozz esős reggelt viharos éjre,
Halasztva a tervelt megrohanást.
Ha el akarsz, hagyj, de ne majd, mikor
Már végzett a sok kis keserűség;
Rohammal jőjj; hadd igyam, bárha forr,
A balszerencse legvadabb dühét;
És sok más kín, mely ma vigasztalannak,
Vesztésed mellett majd nem látszik annak.

XLIII
Lecsukva lát legjobban a szemem,
Mert nappal csak lim-lom tűnik elébe:
De ha álmodom, terajtad pihen,
És, sötét tűz, tűzként csap a sötétbe.
Kinek árnyadtól árny felvillan, ó,
Láng-nappal mily láng-képet tárna fel
Árny-képed, a még jobban ragyogó,
Ha másod csukott szemnek így tüzel!
Hogy üdvözülnék (mondom) eleven
Nappal látva tégedet, ha halott
Éjben, nehéz álmom s vak szemeken
Szép, vértelen képed így átlobog?
Minden nap éj, míg nem látlak, barátom,
S az éj fénylő nap, ha meghoz az álom.

LIII

Mily lényeg formált, hogy oly árnytömeg,
Millió idegen kép vesz körül?
Mindennek van, mindennek, árnya, egy,
S te kölcsönként szállsz, mindbe, egyedül.
Írd le Adonist, s ha a kép remek,
Koldus másod születik meg vele;
Rakd Helénára száz varázs-szered,
S téged fest újjá Graecía disze;
Dicsérd a tavaszt, s kincstárát az évnek,
Ez szépségedet mutatja nekünk,
Az mint gazdag jóságod jelenik meg,
S mindben áldott mintádra ismerünk.
Társ vagy valahogy minden testi szépben,
De senkivel, senki veled, hűségben.

CXLVIII
Mily szemet rakott fejembe szerelmem,
Hogy nem jól jelzi, amit összeszed,
Vagy, ha jól, mivé lett bennem a szellem.
Hogy elrontja az igaz képeket?
Ha szép, ami úgy üdíti szemem,
Mért véli a vílág, hogy nem való?
Ha nem szép, jól mondja a szerelem,
Hogy szeme rosszabb, mint máséi! Ó,
Mért lenne jobb?! Hogy lásson tiszta fényben.
Ha könny s virrasztás veti rá ködét?
Nem csoda hát, hogy szemem félreértem,
A nap se lát, míg nem derül az ég. A
Álnok szerelem, könnyed megvakít:
Tiszta szem látná bűnös folt

CXXVI

Kedves fiú, ma a te birtokod
Az Idő sarlója s a gyors homok:
Nőttél, más fogyott; s tükrünkként kigyúlsz:
Barátaid hervadnak s te virúlsz.
Ha a Természet (romon nagy király!),
Ahogy mégy, mindig visszainvitál,
Azért tart, hogy gúnyolhassa veled
Az időt, s Ölje a gaz perceket.
Félj mégis, ó, kedvence, gyönyöre:
Még véd, de nem vagy örök ékszere!
El kell számolnia (bár halogat),
S nyugtát csak úgy kap, hogyha visszaad.

XXIX
Ha, vesztve nép és Szerencse kegyét,
Árvultan sírok kivert voltomon,
És zaklatlak, hiába, süket Ég,
S nézem magam és sorsom átkozom,
S irígylem a reménykedőbb eket,
Különbeket és tapsoltabbakat,
Est, mert többet tud, azt, mert verse szebb,
S fő-kéjem öröme is szikra csak:
Akkor, magam már-már megvetve, rád
Gondolok - s lelkem (mint a hajnali
Pacsirta, mely a föld árnyain át
Kitör) az ég kapuit zengeti;
Mert édes emléked is annyit ér,
Hogy balsorsom sem adnám trónokért.

XCIV
Ki nem árt, bár van benne rá erő,
Ki nem teszi, mit legjobban mutat,
Ki mást megindít s maga, mint a kő,
Kísérthetetlen és lassú marad,
Méltán örökli az az Ég kegyét
S a föld kincseit joggal rendezi,
Arcán hordja a gazda s úr jegyét,
S a többi mind csak kasznára neki.
A nyár virágát szereti a nyár,
Bár csak magáért van, ha él, ha hal,
De érje csak fertőzés és ragály,
Szebb lesz nála a legrosszabb paraj:
Édes mézet ecetté ront a kontár;
Rothadt liliom büdösebb a gyomnál.

XXX
Ha a merengés édes ünnepén
Együtt ülök a múlt árnyaival,
Sóhajt bennem a sok vesztett remény
S elmúlok: sír újra a régi jaj:
És noha nem szoktam, megkönnyezem
Egy-egy barátom, kit időtlen éj fed,
S felzokog a rég-megölt szerelem
S köddé vált arcok fájnak, messzi képek,
És tűnt bánatok új bánata hasgat
S ahogy kín kínra feltámad megint,
Bús számláját sok panaszolt panasznak,
Nem először, fizetem újra mind.
De ha közben eszembe jutsz, barátom,
Nincs veszteségem és a gyász csak álom.

LV
Márvány s királyi arany oszlopok
Nem élik túl hatalmas versemet;
Tündöklőbb őreid e verssorok,
Mint vénségmarta, mosatlan kövek.
S bár zord háború szobrokat tipor
És gyökerestől szaggat házakat
S Mars kardja sujt s gyors tüze ránk omol:
Emléked örök híradás marad.
Büszkén haladsz át halálon, irígy
Feledésen; babérod üdezöld:
Rajtad minden jövendők szeme, míg
Végítéletre nem kopik a Föld.
Míg a harsonás angyal föl nem ébreszt,
Versem és a szeretők szeme éltet.

XXVII
Kimerült utas, esem édes ágyba,
Minden tagom esdi a pihenőt;
De akkor a fejem kezd utazásba,
S lelkem gyötri, mikor a test kidőlt;
Mert akkor (innen, messziről) mohón
Indul zarándok agyam tefeléd,
Oly sötétbe meresztve roskadó
Pillámat, amilyen a vakoké:
Hacsak lelkem látomása ide
Nem hozza, üres szemeimbe, árnyad,
Mely, mint a rémteli éj ékszere,
Szép s új díszt ad vén s komor éjszakámnak.
Lásd, így nappal testem, éjjel szivem,
Miattad, s miattam, sose pihen.

LXI
Te akarod, hogy képed nyitva tartsa
A fáradt éjszakán nehéz szemem?
Te kívánod, hogy szenderem rabolva,
Gúnyos árnyaid játsszanak velem?
Szellemed küldöd messziről utánam,
Hogy tetteimet fürkészd és elég
Züllést és szégyent találj a barátban,
Féltékenységed célját s jogcimét?
Ó, nem; szeretsz, de annyira nem; álom
Csak a saját szivem miatt kerül;
Saját hű szívem zaklat: érte játszom
Virrasztót, őt téve meg őrödül.
Álmom én itt, te máshol veszted el,
Tőlem messze, másokhoz túlközel.

LVI
Újítsd erődet, édes szerelem;
Ne mondják: éled tompább, mint az éhség,
Melynek, bár ma torkig lakva pihen,
Étvágya holnap újra feni kését.
Tégy így te is; és ha éhes szemed
Ma gyönyörök el is nehezitették,
Holnap nézz újra: így nem öli meg
Szellemed az örök túltelítettség.
E bús időköz legyen óceán két
Part közt, ahová folyton kiszalad
Két szerető, s a másik visszatértét
Látva mindegyik egyre boldogabb.
Vagy mondjuk télnek: épp, mert oly sivár,
Háromszor oly szép utána a nyár.

CIV
Nem öregedsz szememben, szép barátom:
Amilyennek először láttalak,
Ma is oly szép vagy: fagyával a fákról
Három tél szórt le három dús nyarat,
Három szép tavaszt kevert sárga őszbe
A gyors idő, balzsamos április,
Háromszor lett vad, júniusi hő, s te
Ma is az vagy, mi akkor, üde-friss.
Pedig suhan a szépség, észrevétlen,
Ahogy óralapon a mutató:
Arcod színe is, mely látszatra tétlen,
Illan, s talán az én szemem csaló.
Ezt félve, halld, jövendő távola:
Előtted meghalt a szépség nyara!
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
A műsor [ 49:57 perc] ITT hallgatható illetve INNEN letölthető!

(Meg kell keresni az Angyali.mp3 jelzetet!)

2011-11-24T14:17:00.012+01:00

Kaija Saariaho

Finn zeneszerző eddig komponált összes csellószerzeménye hallgatható ezen a lemezen.

A bravúros előadó Alexis Descharmes.
A csellót elektronikus effektzene kíséri, de a hangszer jószerint szólócsellóként uralja a hátteret.
Itt a Près harmadik tétele hallgatható.

(A teljes lemez 10 $-ért letölthető INNEN. ~ A Classicsonline-on érdemes körülnézni, többezer klasszikus kompozíció tölthető le!)

2011-11-24T08:46:00.003+01:00

Kultikus alakok (Cult Figures)

A három éve (2008) megjelent lemezen a kanadai elektronikus zene kiemelkedő művelőinek legjobb szerzeményeit gyüjtötték össze. A lemez közel tíz év „terméséből” válogat. Ezek a nevek mifelénk alig ismertek.

Különösen érdekes Don Ross alakja. Ő ugyanis elsősorban az akusztikus gitár művésze, de - mint a jelentősebb komponisták esetében általában – az elektronikát is kipróbálta (régen mondogatom unos-untalan: ha Bach korában lett volna elektronika, akkor ma elektronikus Bach szerzeményeket is hallgathatnánk!).
Ross kompozíciója a klarinét akusztikus hangját, ugyanennek a hangszernek elektronikán átszűrt változatát és az emberi hangot keveri csöndes, békés, meditatív zenévé.
Itt a My Dad’s Story című szerzemény hallgatható.

2011-11-22T12:43:00.008+01:00

Cage és Fellini
Vajon összehozhatók-e avagy minden mindennel összefügg?...
1. Cage: Cursive II
Koreográfia: Lin Hwai-min ~ Cloud Gate Dance Theatre of Taiwan
2. Fellini: Nyolc és fél ~ Claudia Cardinale, Marcello Mastroianni (villanásra a mai Cardinale!)

2011-11-03T11:52:00.000+01:00

Thomas Bernhard

adaptáció
&&&&

Magyarország ~ 2011

2011-11-01T21:33:00.000+01:00

Halottak napján...

Budapest, Szabadság híd...

2011

2011-10-31T20:06:00.000+01:00

Derek Jarman

Egy két és fél évvel ezelőtti Rádiószínpad (és Jarman Blue című filmje) nyomán készült klip...

2011-10-28T20:39:00.000+02:00

Rádiószínpad ~ Korányi Tamás

2011. október 29-én, szombaton, este 7 órakor
a Sanyi és Aranka Színházban (IX. Mátyás utca 9)

Régi és új

Az est arra tesz kísérletet, hogy bebizonyítsa: a régi és az új nem esik olyan távol egymástól, mint sokan gondolják - mi több hirdetik is. Sőt, a régi és az új gyakran kitünően megfér egymás mellett.

Úgyhogy: lazaság, elengedettség és semmi előítélet!

A műsorban Bach, Mozart; például a Don Giovanni számos részlete éppen úgy megszólal, mint a kínai Tan Dun Máté Passiója…

Itt részlet következik egy mai kínai balettből, amely voltaképpen hegedűverseny, az előadó japán, a táncosok kínaiak, a zene: régi és új.

Egy másik részlet Tan Dun kínai zeneszerző Máté Passiójából:

2011-10-27T23:15:00.006+02:00

Ifj. Kurtág György

Rádióbeszélgetés (beszélgető társ Váradi Júlia ~ Dobszerda).
Részlet a beszélgetésből a Zwiegespräch kapcsán, amely az ifjabb és idősebb Kurtág György többször előadott produkciója. A közelmúltban ifj. Kurtág György nagysikerű koncertet adott Budapesten.

Az alábbi - a beszélgetést követő - zenei részlet a beszélgetés illusztrációja, majd a Kurtág: 80 című lemezről [a BMC kiadása]hangzik el a Zwiegespräch részlete (Introduction ~ Tears)

Ifj. Kurtág így beszél a műről:
Zwiegespräch
"1999-ben Baselban mutattuk be először a szintetizátorra és vonósnégyesre közösen komponált darabot. A munka során lett nyilvánvaló számomra, apámmal mennyire másképpen gondolkozunk, ami nem csak abból származhat, hogy a zene fogalma is megváltozott a minket elválasztó harminc év alatt, hanem abból is, hogy még ugyanaz a hang is mást jelent számunkra. Az, hogy egyáltalán nem ugyanazt halljuk, kezdetben félreértésekre adott okot, de amikor rájöttünk erre, már meg tudtuk egymástól kérdezni: te mit hallasz?
Ezután következett: a hogyan tovább? De ez nem zenében történt, hanem szóban, metaforák révén informáltuk egymást elképzeléseinkről, amiből aztán olyan zene született, amilyet külön-külön nem komponáltunk volna. Az egyik ilyen kísérlet alkalmával mondtam, hogy olyan zenére gondolok, mint amikor egy vízcseppről tudom, hogy le fog esni, de nem tudom, mikor. Erre írta meg apám a mű első tételét Te a r s címmel.
Szétválaszthatatlan, ki mit csinált a darabban, amely előadásról előadásra változik; ma már nincs egyetlen közös hangja sem az első koncerten elhangzottakkal. Nyolcadik éve dolgozunk rajta, és talán nem is fogjuk sohasem befejezni, hiszen arról is szól, hogyan folytatódik közöttünk a párbeszéd.

A Zwiegespräch CD-adaptációja voltaképpen a mű átkomponálását jelentette. Felcseréltem a tételek sorrendjét is, hogy a forma érthetőbbé és dinamikusabbá váljék. És ami a legfontosabb, a fent említett Tears eddig megoldatlan szintetizátor szólama itt nyerte el végleges - vagy legalább is annak tűnő - formáját."

2011-10-25T12:47:00.009+02:00

Kaija Saariaho

finn zeneszerző új lemezén három mű hallgatható.

Az első egy klarinét verseny (D’om le vrai sens – magyarul kb.: Az ember valódi érzéke). A művet a párizsi Cluny Múzeumban (Musée du Moyen-Âge) található középkori faliszőnyegek (A hölgy és az egyszarvú) hatodik darabjának képe ihlette, amelyen a következő szöveg olvasható: À mon seul désir ~ Az én valódi vágyam (érzékem). A mű hat tételes. Az első öt az ember öt érzékének (érzékszervének) nevét viseli. A hatodik érzék tehát a valódi.
Azt hiszem ritka érdekes alkotás, fantasztikus tartalom.
A második opusz egy zenekari mű Ingmar Bergman naplójának címét viseli: Laterna Magica (de Tarkovszkij hatását is említi a szerző).
A harmadik mű a talán legjelentősebb finn költő, Eino Leino négy versét zenésíti meg.

Itt a klarinétverseny ötödik (Az ízlelés) és hatodik (À mon seul désir) tétele hallgatható.

2011-10-18T23:10:00.012+02:00

Steve Reich

új lemeze

A WTC 9/11 címet viselő kompozíció 2010-ből való (talán nem is kellene mondani, hogy a mű a World Trade Centert ért szeptember 11-i terrorista támadás hatására készült.

A műben szövegek és zenék szólnak vonósnégyesre (Kronos Quartet - a Vonósnégyes kérése volt a szöveges kombináció).
A Mallett Quartet című 2009-ben készült mű háromtételes. (Ebből DVD felvételt is tartalmaz ez az album!)
Itt a vonósnégyes harmadik tételét és a Mallet Quartet lassú tételét idézem:

2011-10-14T12:25:00.014+02:00

„Jönne egy ember…”

Paul Celan
Rádióműsor

[Periszkóp Rádió]

Senki se gyúr újra földből és agyagból, porunkból se szólít fel senki. Senki. (Paul Celan) – Óh, nyílnak-e megint a szeptemberi rózsák!? (Paul Verlaine) – Jönne, jönne egy ember, jönne egy ember a világra, ma,… szólna, vakmerőn, erről a korról (P. Celan) – Mi egy dátum? Törődtünk-e valaha is azzal a kérdéssel, ,mi egy dátum’? Aminek vissza kell idéződnie, egyszerre összeszedődnie és ismétlődnie, az ennélfogva egyszerre a dátum megsemmisülése is, egyfajta semmi vagy hamu. A hamu vár ránk. (Jacques Derrida)
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Szövegek:
Paul Celan: Huhediblu; Zsoltár; Tübingen január; Készül valami… Paul Verlaine: Ragyog a jó remény
Biblia
Jacques Derrida: Sibbolet
Nagyezsda Mandelstam: Emlékeim
Gerhard Baumann: Emlékeim Paul Celanról
Guillaume Apollinaire: Schinderhannes
Hans Magnus Enzensberger: Call it Love
Byron: Többé nem csatangolunk
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Zenék:
Ilhan Mimaroglu: The Last Largo
J. S. Bach: Máté passió
Angus Maclise, Tony Conrad, John Cale: Trance #2
Lisa Gerrard: Whalerider
Arvo Pärt: Sarah was Ninety Years Old
Liszt Ferenc: At the Grave of Richard Wagner
Anton Webern: Five Pieces/5. Op. 5.
Gerhard Stäbler: Karas. Krähen
Hideki Kozakura: Johali
Steve Reich: Pendulum Music
Yoshihisha Taïra: Hiérophonie V.
Per Nørgård: I Ching; Waves
Leonard Cohen: Go No More A-Roving
Arvo Pärt: De Profundis
Dukay Barnabás: A mélység színén
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
A műsor Paul Celan Huhediblu című verse kapcsán készült. Ennek a versnek a címe német nyelvű értelmet kap, ha francia kiejtéssel olvassuk: hű di blű, vagyis hü die blühen (melyek virágoznak). Ez viszont Verlaine Ragyog a jó remény című versének zárósorára utal: Óh, nyílnak-e megint a szeptemberi rózsák!? Ha továbbmegyünk, eljutunk Celan Senkirózsája (Die Niemandsrose) című kötetéhez.
A meglehetősen rejtélyes, nehezen felgombolyítható értelmű vers a továbbiakban is vagy Celan saját soraira, vagy mások verseire utal. Ehhez még egyéb asszociációkat kapcsolva készült el a műsor szövege.

(A műsor szövegét és egyéb információkat lásd: ITT )
A műsor hallgatható: ITT (Letölthető INNEN - a Celan.mp3 jelzetre kell kattintani)

2011-10-13T14:12:00.016+02:00

„Melankóliám, a leghűségesebb szerető”

Søren Kierkegaard

Rádióműsor

[Periszkóp Rádió]

Az emberek gondolatai vékonyak és törékenyek, mint a vert csipke… szenvedélyeik álmosak; megteszik kötelességüket … szatócslelkek… - Ne fogd vissza lelked szárnyalását, ne szomorítsd meg a benned levő jobbik részt…, amit felismertél, az a tied… semmiféle hatalom nem ragadhatja el tőled… - A költő? Szerencsétlen ember, aki mély kínokat rejt szívében… És előlépnek a kritikusok, mondván: így helyes, így kell lennie az esztétika szabályai szerint… A kritikus szakasztott mása a költőnek, csak nincsenek kínok a szívében és muzsika az ajkán. Ezért inkább disznópásztor lennék, kit megértenek a disznók, semmint költő, kit félreértenek az emberek… - Søren Kierkegaard (1813-1855)
~~~~~~~~~~~~~
A szövegek:
Søren Kierkegaard: Vagy-vagy; Félelem és reszketés

A zenék:
Per Nørgård: Waves
Richie Hawtin: Plastikman ~ Contain
Wolfgang Amadeus Mozart: Don Giovanni
Olivier Messiaen: Quatuor pour la Fin du Temps
Kaija Saariaho: Nymphea
Michael Denhoff: Unreceding on Op. 83e – Nebenweg V.
~~~~~~~~~~~~~
A műsor (49:57 perc) ITT hallgatható, illetve INNEN letölthető!
(Meg kell keresni a Kierkegaard.mp3 jelzetet!)

2011-10-12T21:31:00.013+02:00

„… merészséget… ember…”

(Szapphó)

Rádióműsor
[Periszkóp Rádió]

Rosszul mondják azt, hogy a Múzsák száma kilenc csak. Leszboszi Szapphó lett, el ne feledd, tizedik! (Platón?) – Mért nem jössz inkább, ahogy egyszer jöttél, hallottad kérő szavamat… Menj,… mint ahogy látjuk… sáraranykarú.. és… óriási végzet… Sóvárgok, s elemészt a vágyam… Enyhül már a szivem, mit vágy tüze égetett. El nem érhetem én az eget, tudom…sötét fürtjeimet dér lepi, ősz vagyok már… gyenge a térdem, kibicsaklik egyre. De én puhaságot szeretek, s ezt meg is adta sorsom, napos ragyogást csak szerelem nyújthat: övé a szépség. Méz se jut nekem, ámde a méh se… Hiszem azt, megemlékeznek rólam a jövőben is! (Szapphó Kr. e. 628-568)

~~~~~~~~~~~~~~~~

A műsor [ 49:55 perc] ITT hallgatható illetve INNEN letölthető!
(Meg kell keresni a Szappho.mp3 jelzetet!)

2011-09-29T13:40:00.016+02:00

Hét esztendő

1938 ~ 1945

Apám emlékének

Egy színházi előadás blogszínpadi változata.

A szövegben igyekeztem tárgyszerű maradni. Nem borzalmakat akartam megjeleníteni, hanem egy túlélő család és családfő küzdelmét a terrorral szemben. A képtelenség a szöveg mögött van...

(A szöveg elmondásában elkövetett "bakikat" csak akkor javítottam, ha a megértést zavarják. Egyébként meghagytam azokat: így természetesebbnek gondolom a szöveg hangosítását, amúgy túlságosan sterilnek)

Első rész [25:07 perc]

Második rész [25:07]

Harmadik rész [21:54 perc]

2011-09-27T00:25:00.001+02:00

Esti monológ

2011-09-23T14:52:00.013+02:00

................................
az Örök Női visz
magasba fel.
................Goethe ~ Faust
................Második rész
[Zene: Wolfgang Rihm: Lichtes Spiel]

Goethe: Charlotte von Steinhez

Miért adtad mély tekintetünket,

hogy jövőnket sejtse szüntelen,

s ne ringasson üdvösségbe minket

földi boldogság, se szerelem?

Miért adtad, végzet, azt az érzést,

mely a furcsa forgatagon át

kémlelőn egymás szemébe néz és

tudja kettőnk igaz viszonyát?

Ó hiszen oly sokezernyi tompa

ember alig ismeri szivét,

céltalan lebeg s a fájdalomba

váratlanul taszitja a lét,

ujjong, ha az égre uj sugárnak,

gyors örömnek hajnalpírja tör,

csak nekünk, szerelmes, árva párnak

tiltott az a kölcsönös gyönyör:

szeretni, de egymást meg nem értve,

látni egymást vágyaink szerint,

menni mindig álmok közt veszélybe,

hol az álmok üdvössége int.

Boldog, kinek álma hiu nemlét!

Boldog, akit sejtelme becsap!

Bizonyitja már nekünk minden jelenlét

a sejtelmet és az álmokat.

Mondd, a végzet mit akar mivélünk?

Mondd, hogy köthetett meg ily nagyon?

Mi már egyszer, tünt időkben, éltünk,

s nővérem voltál vagy asszonyom.

Tudtad lényem mindegyik vonását,

tudtad, hogy peng minden idegem,

tekinteted engem játszva járt át,

kit aligha értett földi szem.

Irányt szabtál féktelen futásra,

mérsékelted a vadlázu vért

és a szétdult szívnek nyugovása

angyali karodban visszatért.

Könnyed bűvölettel megkötötted,

s elfeledte, hogy rohan a perc,

volt-e boldogabb, mint amikor előtted,

lábaidnál, hálásan hevert,

érezte, hogy jobb lett a szemedben,

megdobogni szíveden szivét,

ösztönét ragyogni fényesebben

s csitulni a heves, ifju vért.

Mindez már bizonytalan ködökké,

halk emlékezéssé finomult,

fájdalom a jelen és örökké

valóság a szívünkben a mult.

Fél lelkünk maradt, úgy összeforrtunk.

Félhomály csak delelő napunk.

De akárhogy kínoz is a sorsunk,

már mi nem változhatunk.

2011-09-21T11:13:00.027+02:00

Anne-Sophie Mutter

Mély sprituális összefüggés van Gubajdulina és Bach között – mondta Anne Sophie-Mutter, amikor 2008-ban Gubajdulina neki ajánlott hegedűversenyét (In tempus praesens –London Symphony Orchestra, dir: Valery Gergiev) bemutatta. A mai zenét elutasító zenehallgató, ezeket az összefüggéseket nem hallja meg.

De Mutter programjaiban azóta is, mindig szerepelnek kortárs művek.

Currier.......................................................Rihm

A most megjelent Anne-Sophie Mutter lemez három zeneszerző új műveit tartalmazza. Egy rövid Penderecki mű (hegedű-bőgő), két Rihm opusz, az egyik zenekari, lényegében hegedűverseny (Lichtes Spiel), a másik – Dyade – hegedűre és bőgőre készült a kitünő Roman Patkoló közreműködésével. S harmadiknak egy mifelénk ismeretlen zeneszerző, az amerikai Sebastian Currier Time Machines című hegedűversenye. Valamennyit Mutter adja elő, mindegyik világpremier.

Itt egy részletet hallgathatnak Wolfgang Rihm Dyade-jéből, valamint Currier szerzeményének negyedik tételét (Overlapping Time). Mindkét kompozíciót a zeneszerzők Mutternek írták.

2011-09-20T14:47:00.001+02:00

A legkevesebb eszközzel...

Rádióműsor

[Periszkóp Rádió]

Ülök egy szobában... Felveszem a beszédhangomat, s aztán újra lejátszom a szobában... Ezt a műveletet korántsem tekintem egy fizikai tény demonstrálásának... (Alvin Lucier) – Képzeld el, ha ez egy szép napon, képzeld, ha egy napon, egy szép napon ez: megszűnik, képzeld – Jézus szerelméért törölj meg minket – ott lenni állkapcsok nélkül fogatlan, ahol a veszteség gyönyöre megcsökik, együtt a nyereség aligha csekélyebb gyönyörével (Samuel Beckett)

~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Szövegek:
1. Alvin Lucier: Ülök egy szobában
2. Klaus Schöning: Ryoanji
3. John Cage – Morton Feldman: Radió-happeningek

4. Samuel Beckett: Képzeld
5. Enueg II
6. Dieppe/3-4
7. Ha jót szól
8. Léprecsal embert
9. A légy
10. Arènes de Lutèce

11. Patti Smith: Gloria
~~~~~~~~~~~~~~~~~
Zenék:
1. Alvin Lucier: I am sitting in a room
2. Kylie Minogue: Can’t Get You Out Of My Head
3. DJ Food: Raiding The 20th Century
4. Alvin Lucier: Opera with Objects
5. Nothing Is Real

6. John Cage: The Wonderful Widow of Eighteen Springs
7. In a Landscape
8. Imaginary Landscapes No. 4.
9. The Seasons/Fall
10. Ryoanji

11. Björn Nilsson: CXLI Greetings to La Monte Young
12. Jeney Zoltán: KATO NK 300; July 22, 1979, 10:30 a.m. – Liptó Street, Budapest
13. Sorrel Hayes: Celebration of NO
14. Mauricio Kagel: ... nach einer Lektüre von Orwell
15. Robert HP Platz: Andere Räume
16. Hans Otte: Voicings
~~~~~~~~~~~~~~~~~~

A műsor [ 49:57 perc] ITT hallgatható. (A listán meg kell keresni az A legkevesebb.mp3 jelzetet és arra kell klikkelni!)

2011-09-19T13:59:00.178+02:00

Joyce – zeneszerzők műveiben…

James Joyce (1882-1941)

Luciano Berio (1925-2003) olasz zeneszerző több művét Joyce ihlette:

A Kamarazene - Chamber Music. Ez Joyce Kamarazene című ciklusának Ég alján, föld fölött; Hallom zaját nyögő vizeknek (a zenemű címe a vers egyetlen szavára utal: Monotone); és Májusi szél, ki lobogva kezdetű verseinek szövegére készült. (A versek olvashatók: James Joyce – Költemények, Orpheus, 1999. valamint kétnyelvű kiadás: James Joyce - Kamarazene, Európa Könyvkiadó, 1958.)
A lemezen a Monotone-t is

Cathy Berberian (1925-1983) énekli. És ő énekli az Epifanie című művet is, amely Proust, Machado, Sanguineti, Simon és Brecht szövegek társaságában több Joyce részletet is idéz.

Ez a mű az olasz Stradivarius lemezkiadónál jelent meg.

Ommagio a Joyce – ebből rádiókompozíció is készült.

Outis – opera. Modern Odüsszeusz feldolgozás, az Outis cím annyit jelent, hogy Senki. Modern utalásai között – gyilkosság, száműzetés, népirtás - Joyce asszociációk is fellelhetők. Az 1999-es előadás felvételét, amelyen a tapsokat még fogadhatta szerző, a Mezzo tévé csatornán lehetett megnézni.

~~~~~~~~~~~~~~~~~

Pierre Boulez (*1925) francia zeneszerző két művével kapcsolatban Joyce ihlető hatásáról beszél:

A három zongoraszonáta közül a harmadikat említi (Astrée-Auvidis lemezen) és a Répons-t (a cím a gregorián énekek responzórium formájára – cantus responsorius – utal. - Deutsche Grammophon sorozat - 20/21) Boulez a harmadik zongoraszonátájáról szóló Szonáta, mit akarsz tőlem? (Sonate, que me veux-tu? megjelent: Meditations no. 7. 1964.) című írásában említi: gondolkodását Joyce és Mallarmé mélyen befolyásolta.

~~~~~~~~~~~~~~~~~

John Cage (1912-1992) amerikai zeneszerző
talán legfontosabb „embere” volt Joyce. Számos un. mezosztihont írt (versforma, amely középen kötött). Sok olyat amelynek belsejében függőlegesen éppen Joyce nevét olvashatjuk. Híres Roaratorio (Orditórium) című rádiójátéka például így fejeződik be:

........Just a whisk...............................Jaj, baj

........Of..............................................Oh

....pitY ..................................... .búlegYintés

.....a Cloud ........................................Csepp felhő

..in pEace and silence .............békébEn és csendben

(John Cage: Roaratorio)........(John Cage: Orditórium)
(Mode Records, 1992.)

A rádiójáték alcíme: Ír cirkusz a Finnegan ébredése nyomán. Cage ebben a hang-”feature”-ben egy végtelennek tetsző, sok ír népzenei anyagot is feldolgozó hangmontázs alá mondta el Írás másodjára a Finnegan ébredése alapján című még 1976 és 79 között készült írását (végig James Joyce nevére!) E munkájában Cage a Joyce által kreált szavakat is használja, érthető hát, hogy a maga idején megütközést keltett a rádió értetlen szerkesztőiben („hosszú és unalmas” – mondták… „Igaz – válaszolt Cage -, és mi a probléma?”). Aztán elnyerte az egyik legrangosabb rádiós-díjat (Carl Sczuka-Díj, 1979).

Érdekes előadás a Joëlle Léandre (*1951) francia bőgőművésznőé,

aki hangszerét ezúttal ütőalkalmatosságként használja.
Két férfi előadóról is tudok:

Anthony De Mare (*1958) amerikai zongorista, aki a zongora fedelén dobolva énekel, és Paul Hillier (*1949) amerikai énekes és karmester, az egykori Hilliard együttes vezetője, ma a Theatre of Voices együttest vezeti. Az ő előadását is a zongora fedelén vert ritmus kíséri.

james joyce, marcel duchamp, erik satie: an alphabet címen Cage nagyszabású rádió-performansz keretében tisztelgett a 20. század három nagy művésze előtt. Mindhárman nagy hatással voltak Cage munkásságára. A Wergo lemezkiadó Ars Acustica sorozatában megjelent dupla lemezen a mű angolul és németül is elhangzik. Joyce szerepében mindkét változatban Cage játszik, de a szereplők között találjuk többek között Jerome Rothenberget, Malcolm Goldsteint, Klaus Schöninget, Gerhard Rühmöt, Mauricio Kagelt, Hans Ottét. Hagyományos értelemben véve nem zenemű ez, ám cage-i felfogás szerint a próza és zene közötti kategorikus különbségtétel értelmetlen. Ez magyarázza, hogy a felsorolt szereplők – de a többiek is – zenészek és költők.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Bernd Alois Zimmermann (1918-1970) német zeneszerző
Rekviem egy fiatal költőért (Requiem für einen jungen Dichter ~ A Sony és a WERGO is kiadta két különböző felvételét) című nagyszabású műve lényegében a 20. század tablóját próbálja megrajzolni. A performanszban irodalmi, liturgikus és politikai szövegek, idézetek, hangképek keverednek. A hagyományos rekviem keveredik a szerző látomásával, azzal, ahogyan korát megítéli. Terjedelmes részletek szólalnak meg Joyce műveiből. Az Ulysses-ből Molly Bloom monológját hallhatjuk és a Finnegan ébredését is idézi.

2011-09-17T23:23:00.013+02:00

„Miért a múltak?”
Rádióműsor
[Periszkóp Rádió]

[Előzetes megjegyzés: Amikor a Magyar Rádióban körülbelül száz műsort készítettem a Nevek ürügyén sorozatban, a sorozatcím után mindig egy név szerepelt. Szóvá tették, hogy miért foglalkozom zeneszerzőkkel is, amikor a Művészeti (irodalmi) szerkesztőségen dolgoztam. Mondták ezt akkor, amikor a nevek többségét más műsorban a zenei szerkesztők meg sem említették. Azt a stratégiát választottam, hogy a nevek helyett a műsorból vett idézettel adtam címet az új sorozatnak. Ráadásul még egyszer megcsináltam az ugyanazokra a nevekre épülő műsorokat. Ilyenformán jót tettek végülis velem. Sok részlet egyébként is ismétlődik a műsorokban. Az új változatok megmutatják azt a fejlődést, amelyen az idők során végigtapogatóztam. Az újabb verziókban több szerephez jut a zene, sőt általában egyenrangúvá válik a szöveggel.
Ezeken a műsorokon végeztem kisebb változtatásokat. A műsorok most a Periszkóp Rádió archívumában találhatók.]
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Mint jóindulatú és művelt ember feltételezem, hogy mindenkiben megvan a hit, mert különben hogyan is lehetne ,továbbhaladásról’ beszélni. (Søren Kierkegaard) - … ha minden nap … egyazon dolgot újra meg újra elvégzünk,… akkor megváltozik a világ! (Andrej Tarkovszkij) - Miért nő a fű, hogyha majd leszárad? Miért szárad le, hogyha újra nő? (Babits Mihály) - Aki a világgal viaskodik, a világ legyőzése által válik naggyá, és aki önmagával viaskodik, az önmaga legyőzése által; aki azonban Istennel viaskodik…? – (Kierkegaard)
~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Szövegek:
1. Søren Kierkegaard: Félelem és reszketés
2. Søren Kierkegaard: Vagy – vagy
3. Tarkovszkij: Áldozat
4. Thomas Mann: József és testvérei
5. Euripidész: Iphigeneia Auliszban
6. József Attila: Szabad ötletek jegyzéke
7. József Attila: Anyám meghalt…
8. Ingmar Bergman: Tükör által homályosan
9. Biblia
~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Zenék:
1. Kurtág György: Abraham – Versetto
2. Thierry de Mey: Landscape I.
3. Steve Reich: The Cave
4. Steve Reich: Drumming
5. Steve Reich: Tehillim
6. Richie Hawtin: Hypokondriak
7. Ari Ben-Shabetai: Elegie
8. Arvo Pärt: Mein Weg hat Gipfel und Wennentäler
9. Arvo Pärt: De Profundis
10.Johann Sebastian Bach: Messe h-moll
11. Alexander Knaifel: Psalm 51 (50)
12. Pierre Boulez: Rituel
13. Gregorio Paniagua: Musique de la Grèce Antique - Anakrousis
~~~~~~~~~~~~~~~~
A műsor [ 49:53 perc] ITT hallgatható. (A listán meg kell keresni a Miert a multak.mp3 jelzetet és arra kell klikkelni!)

2011-09-15T17:41:00.002+02:00

„Ahol tudomány van”

Rádióműsor

[Periszkóp Rádió]

Mert lesnek ránk a holtak, ők a holtak mibennünk, ébredjetek, alvóim, kiáltom felétek, bogozzátok szét a lét hálóit!… Az élve meghalás az igazi halál. Ó lelkek, égjetek éltetekben, égjetek most, hogy békétek legyen majd örökké, hogy legyen meg, amit áhítotok. Ó lelkek, áradjatok belé mindenbe, ne csúszhasson át ujjaitok közt egyetlen csomó sem - Charles Olson
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Szövegek:
1. A Talmud könyvei
2. Biblia
3. Ludwig Wittgenstein: Filozófiai vizsgálódások
4. Scheiber Sándor: Válogatott beszédek
(Kol Nidré-beszéd, 1976. október 2.)
5. Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz
6. Charles Olson: Mert lesnek ránk a holtak
7. Charles Olson: Maximus dalai
8. William Carlos Williams: A zenekar
~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Zenék:
1. Steve Reich: You Are (Variations)
2. Steve Reich: Tehillim
3. Steve Reich : Different Trains
4. Steve Reich : Music for 18 Musicians (Coldcut remix)
5. John Cage: Works of Calder/I.
6. Sofia Gubaidulina: Am Rande des Abgrunds
7. El Mule Rakhamin (Shalom Katz előadása)
Historical Recording, Prague, 1945.

Ima, zenéje tradicionális, szerző ismeretlen
~~~~~~~~~~~~~~~~
A műsor [ 49:56 perc] ITT hallgatható. (A listán meg kell keresni az Ahol tudomany.mp3 jelzetet és arra kell klikkelni!)

2011-09-15T11:34:00.010+02:00

Meredith Monk

Book of Days (1984)

Film, zene, tánc...
[CD-n is!]

Egy falat robbantanak...
S a robbanás után egy középkori utca nyílik föl.
A megkülönböztetett zsidók utcája tűnik elő, a fehér körrel (sárga csillag!) jelöltek tánca, "moralitása" és szimbolikája játszódik le előttünk - egy kislány (Toby Newman) víziója nyomán.
A több, mint negyedszázados opusz mindmáig naprakészen aktuális. Semmi nem változott? A modern világ falai mögött ugyanazok az előítéletek élnek mindmáig?
A megkülönböztetés, a kirekesztés, az intolerancia.
A másság elutasítása, annak megismerése helyett.

Meredith Monkról nagyszerű portrét készített 1983-ban Peter Greenaway (megnézhető ITT)

Egy "metszet-montázst" készítettem Monk filmjéből:

A teljes film [74:30 perc] ITT megnézhető. (A listán meg kell keresni a MonkMeredithBookofDays jelzetet és arra kell klikkelni!)

2011-09-12T18:59:00.000+02:00

Fellini-fantázia
Amarcord-töredék

Zene. Nino Rota

2011-09-10T12:15:00.007+02:00

Mark-Anthony Turnage

Anna Nicole
opera
Két felvonás, 16 jelenet

Alapját valós személy adja (bár Turnage hangsúlyozza, hogy csak a keret valódi, a történet fikció).

Anna Nicole Smith amerikai modell, színész- és énekesnő, negyven viharos évet élt, kábítószer túladagolás volt halálának oka.
Az opera azonban valóban nem az egyéni történetre teszi a hangsúlyt, hanem a sztárok, celebek kíméletlen életvitelére, s arra légkörre, arra a kegyetlen show-businessre, ami a celebek életét kilúgozza, s végülis akár elpusztítja.
Zeneileg Turnage korábbi operáihoz (például a Greek) hasonlóan eklektikus. Klasszikus részletek keverednek dzsesszes, sőt popzenei elemekkel, ami persze a témával adekvát.

Az operát az angol Királyi Operaház mutatta be 2011. február 17-én. Az operaház zenekarát és kórusát Antonio Pappano vezényelte, a címszerepet a kitünő Eva-Maria Westbroek alakította.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Az itt látható-hallható keresztmetszet a nyitánynak, Anna Nicole belépőjének és az opera utolsó perceinek részleteiből áll.

2011-09-08T12:01:00.008+02:00

„A járható híd csak a fényből épül”

Rádióműsor
[Periszkóp Rádió]

Csak ,szavakat’ mondhatsz. Ez nem jelent semmit. Egy szót kell mondanod vagy egy másikat. Ezt a szót vagy azt a szót. – De nem akarom mondani ezt a szót vagy azt a szót. Mindet mondanám. Minden szót. Szavakat. (Paul Auster) – Mi is a szó? – Hiábavaló. (Samuel Beckett) – Halál? vagy élet?... – látni akarok! a járható híd csak a fényből épül! (Somlyó Zoltán)
~~~~~~~~~~~~~~~~
A szövegek:
Christian Wolz: „El Castata”
Paul Auster: Elveszve és megtalálva
Deborah Artman: Elvesztett tárgyak
Samuel Beckett: Mi is a szó?
Berthold Schneider: A mosolygó hulla
Ady Endre: Vízió a lápon
Karinthy Frigyes: A költő
Somlyó Zoltán: Vers a költészetről
~~~~~~~~~~~~~~
A zenék:
Christian Wolz: „El Castata”
Michael Mantler: Hide and Seek
Michael Gordon-David Lang-Julia Wolfe: Lost Objects
M. Mantler: Folly Seeing All This
Andrea Molino: The Smiling Carcass
Szemző Tibor: Деца – Fëmijët – Children
~~~~~~~~~~~~~~~~
A műsor [ 50:12 perc] ITT hallgatható. (A listán meg kell keresni a Jarhato hid.mp3 jelzetet és arra kell klikkelni!)

2011-09-07T17:17:00.001+02:00

Teizo Matsumura
[1929 ~ 2007]
japán zeneszerző lemeze a Naxos gondozásában.

Az RTÉ National Symphony Orchestra (a legjelentősebb ír zenekar) adja elő, Takuo Yuasa vezényletével.

Matsumura zenéje egybeötvözi az európai hatásokat az ázsiai hagyományokkal.
A lemezen két szimfóniája (a második tulajdonképpen zongoraverseny) és egy kamarazenekarra írt műve kapott helyet.
A To the Night of Gethsemane - a komponista utolsó szerzeménye - Giotto freskójának a Judás csókjának hatására készült.
Itt meghallgatható ez az utolsó kompozíció.

2011-09-03T19:22:00.001+02:00

Dante és az MKB (bank)
A cím nem poén, ritka jelenséget takar. Az MKB Professzori Klubja a Világgazdasággal karöltve eszmei és gazdasági hátteret adott egy kitünő eseményhez.

Az itt bemutatott hangoskömyv rövidesen kapható lesz, ám a látvány nem volt akármi. Egy parányi világ teljes részletességgel épült meg egy asztalon, a teljes dantei történetet kísérve. A színész ennek a "liliputi" világnak a közepén ülve mondta el az ugyancsak nehéz szöveget - kitűnően.

Nagyot alakítottak az operatőrök. Ugyanis nagyméretű kivetítőkön összejátszották a színésszel a díszletet, s így emberi méretűvé nagyobbítódott a "terepasztal". Nagyszerű munka.
Viszont: csak egyetlenegyszer adták elő. A díszlet előreláthatóan múzeumba kerül. Vajon miért? Hiszen az előadás költségei többszöri előadás esetén relatíve csökkennek.
Ennek a megítélése és kibogozása már nem az én kompetenciám. Mindenesetre örültem az eseménynek és annak, hogy részese lehettem. A színész a kitűnő Kolovratnik Krisztián, a rendező Lukáts Andor volt.
A helyszín: a Lurdy Ház...
Az alábbiakban megpróbálok impressziót kelteni a látványról, amit Gyöngyössy Zoltán fuvolajátéka kísér (az előadás során ezek a részletek az egyes énekeket vezették be).

2011-08-31T20:06:00.008+02:00

Janus Pannonius

Rádióműsor

[Periszkóp Rádió]

... amikor a 30-as évek elején megkezdődtek egy irodalmi társaság szervezésének előkészületei, és a szervezők azt javasolták, hogy nevezzék el Janus Pannoniusról a társaságot, a gondolat egyes vezetőkben megdöbbenést keltett, mondván, miért legyen a társaság névadója egy olyan püspök, aki obszcén verseket írt - olvasom egy tanulmányban, A társaság aztán mégis az ő nevén alakult meg, s elnöke szerint az a gondolat, hogy a társaság a nagy humanistára és a reneszánsz emberére függeszti tekintetét, történelmileg, irodalmilag és hangulatilag termékeny és hatásos. Valósággal szimbolikus jelentősége van.
~~~~~~~~~

Ez csak játszadozás. Aki nem szigorú, nosza, jöjjön;
Túl szigorú aki vagy, persze te messze kerülj.
Vaskalapos vagy, az én csacsiságaimat ne is olvasd,
Vagy ha netán mégis, tedd le a vaskalapot.
~~~~~~~~~~~~~~~
Janus Pannonius , Kolta Ferenc, Plutarkhosz, Martialis, Marsilio Ficino, Petrarca és Ingmar Bergman szövegei;
Ligeti György, Faragó Béla, Lajtha László Poul Ruders, Bartók Béla, John Cage és Veress Sándor zenéi.
~~~~~~~~~~~~~~~~
A műsor [58:59 perc] ITT hallgatható. (A listán meg kell keresni a Janus Pannonius.mp3 jelzetet és arra kell klikkelni!)

2011-08-30T23:14:00.001+02:00

Sebastian Fagerlund (*1972)

A finn zeneszerző új lemeze 2011-ben jelent meg, s három művet tartalmaz, mindhárom a kétezres évekből. Egy klarinétverseny, egy Partita vonószenekarra és ütősökre, s végül egy szimfonikus mű – Isola.
Szeretik a zeneszerzőket besorolni. Fagerlund esetében Steve Reich, Gubajdulina és Saariaho nevét említik (magam még Bartók rokonság nyomait is felfedezni vélem), a klarinétversennyel kapcsolatban Gershwin és Bernstein nyomokat vélnek hallani.
Mindazonáltal egyéni világ ez, a modern hangzások és hagyományosabb megoldások jól megférnek a kompozíciókban.
A Klarinétverseny szólistája Christoffer Sundqvist; a Gothenburg Symphony Orchestra működik közre Dima Slobodeniouk vezénylésével.

Itt a Klarinétverseny negyedik tételét (Urbana) valamint az Isola második tételét idézem.

2011-08-28T21:02:00.001+02:00

Káin és Mózes

Rádióműsor

[Periszkóp Rádió]

Káin uralkodik a világon. Aki ebben kételkedik, olvassa el a világtörténelmet... A sorsanalitikus azt vallja: a világtörténelem nagyobbára Káin történetének állandó megismétlődése. A testvérgyilkosság folytatódik. Nagyjából ugy, mint ahogy már a világtörténelem kezdeten a bibliai mondák tanúsítják. Csak a fegyverek változtak. A testvér indulatok azonosak maradtak... Káin mások befeketítésével, hazug vádaskodással, rágalmazással uralja a világot. Ezt nevezik politikának és diplomáciának, így harcolnak az erősek. A gyengék lelkiismeretük nyomásától összeroppannak, neurotikusok vagy pszichotikusok lesznek. Csak ritkán lépnek a világ színpadára olyanok, akik Káin bűneit jóvá kívánják tenni. Jelképesen Mózes-alakoknak nevezzük őket. Ők a vallás, az állam, a művészet és a tudomány törvényalkotói. (Szondi Lipót: Káin, a törvényszegő, Mózes, a törvényalkotó)
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
A szövegek:
Biblia
Parasztbiblia - Éva álma
Babits Mihály: Fekete ország
Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek
Szondi Lipót: Káin a törvényszegő ~
Mózes a törvényalkotó
Baudelaire: Ábel és Káin
Ady Endre: Káin megölte Ábelt
Weöres Sándor: A kerub sodrában
Schönberg: Mózes és Áron
Thomas Mann: A törvény
Freud: Mózes
Rónay György: Káin és Ábel
~~~~~~~~~~~~~~~
A zenék:
Galas, Diamanda: Deliver Me!
Britten: Sinfonia da Requiem
D'Adam a Abraham - Versetto (Kurtág)
Bach: Capriccio
Seter, Mordechai: Jeruzsálem
Schönberg: Verklärte Nacht
Schönberg: Mózes és Áron
Lipcsei Zsinagóga Kórusa (liturgikus dallamok)
Cherubini - c-moll Requiem
Nørgaard, Per: Waves
Tómasson, Haukur: Trio Animato
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

A műsor [49:33 perc] ITT hallgatható. (A listán meg kell keresni a Kain es Mozes.mp3 jelzetet és arra kell klikkelni!)

2011-08-27T18:24:00.015+02:00

Rádióműsor

[Periszkóp Rádió]

Heiner Goebbels

Nem kenyerem az igazság, mint ahogyan a hazugság sem, ami végső soron egyre megy. Amolyan felfedező-féle vagyok, eltökélt, rosszul felfegyverzett, vigyázatlan, aki nem hisz sem a múltjában, sem pedig a jövőjében annak a vidéknek, amelyen napról napra járható utat tör. Nem vagyok szellemi vezére senkinek, inkább útitársa mindazoknak, akik felfedező útra, kockázatos kutatásra vállalkoznak - írta Alain Robbe-Grillet, Heiner Goebbels egyik kedvenc szerzője, s ez a szöveg így akár Goebbels ars poeticája is lehetne - Heiner Goebbels (*1952) német zeneszerző, az egyik legismertebb rádió- és videó-művész. Rádiódarabjai /Hörstück/ számos díjat nyertek. Ihletői között olyan neveket találunk, mint Heiner Müller, Edgar Allan Poe, Hugo Hamilton, Paul Auster, Edmond Jabès, Franz Kafka...

~~~~~~~~~~~~~~

A szövegek:

Hannah Arendt: Levél Jaspershez (1949. szeptember 29.)
Edmond Jabès: A kérdések könyve
Alain Robbe-Grillet: Tavaly Marienbadban

Alain Robbe-Grillet: Rések
Hugo Hamilton: Pótváros
Beszélgetés Heiner Goebbelsszel
Franz Kafka: A város címere
Paul Auster: A végső dolgok földjén
Shakespeare: A vihar
Heiner Müller: Héraklész II. avagy a Hidra
Heiner Müller: Prométheusz megszabadítása
Heiner Müller: A megbizás
T. S. Eliot: Átokföldje
E. A. Poe: Árny
~~~~~~~~~~~~~~
A zenék:
Heiner Goebbels:
Surrogate Cities
Suite for Sampler and Orchestra
La Jalousie
In the Country of Last Things
Herakles 2.
Die Befreiung des Prometheus
Der Mann im Fahrstuhl
Shadow
~~~
Graeme Revell: Musique Brut – Nocturne
Bent Sørensen: The Lady of Shalott
~~~~~~~~~~~~~~~~~~
A műsor [49:53 perc] ITT hallgatható. (A listán meg kell keresni a Heiner Goebbels.mp3 jelzetet és arra kell klikkelni!)

2011-08-23T12:41:00.005+02:00

Morgenstern

Rádióműsor

[Periszkóp Rádió]

A bitópoézis az egy darab világszemlélet. A benne megnyilatkozó félrevetettnek és anyagtalanítottnak gáttalan szabadsága... Senkit se vezessen félre az iróniám. Az én iróniám naiv, akár a pátoszom. A hihetetlent szeretném ironikusan kimondani, de a frivolság minden nyoma nélkül... igen, mindent a legkomolyabb képpel irtam... Legszívesebben egy toronyban laknék. Naponta fürdőt vennék alant, az életben, alámerülnék, s aztán újra felhágnék őrtornyomba... Minél öregebb leszek, annál inkább lesz egy szó az én szavammá, s ez: a groteszk. - Christian Morgenstern német költő /1871-1914/

~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Christian Morgenstern és Örkény István szövegei; Satie, Coppe, Scelsi, Cage, Ligeti, Leandre, Partch, Stockhausen, Pärt és Badings zenéi

~~~~~~~~~~~~~~~~~

A műsor [58:08 perc] ITT hallgatható. (A listán meg kell keresni a Morgenstern.mp3 jelzetet és arra kell klikkelni!)

2011-08-21T18:10:00.007+02:00

Cvetajeva

Rádióműsor

[Periszkóp Rádió]

Ó, élők, a becéző csóközöntől

először nem húzódozom, először.
Tetőtől talpig rám borul puhán
komor pompájú halotti ruhám.
Szégyentől többé lángban égni nem kell.
Szent ünnepem, húsvétom érkezett el.

Moszkva utcáin hintón vonulok,
s ti botorkáltok utánam - gyalog.
Útközben meg-megálltok, elmaradtok,
és koporsómra zuhognak a hantok,
és akkor végre álmodnom szabad
magamba zárt, magányos állmomat.

S elnyugszik, többé semmit sem kívánva,
Marina, Isten szolgálóleánya.

Marina Cvetajeva /1892-1941/ „Isten kegyelméből költő - írta róla Rilkének Paszternák -… ugyanazon a napon, amikor Magáról hírt kaptam, eljutott hozzám ennek a költőnőnek egy olyan verse, amelyet itt már egyikünk se tud írni... szeretném, hogy neki is része lehessen abban az örömben, amely a Maga jóvoltából rám sugárzott...”
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Cvetajeva, Paszternák, Blok, Ahmatova, Rilke és Mandelstam szövegei; Sosztakovics, Vegyel, Feldman, Prokofjev, Britten, Krupickij, Mozart, Turcsinyov, Lomahin és Schnittke zenéi
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
A műsor [59:17 perc] ITT hallgatható. (A listán meg kell keresni a Cvetajeva.mp3 jelzetet és arra kell klikkelni!)

2011-08-19T21:56:00.014+02:00

Marcin Masecki
[*1982]

Furcsa az egész. A hangszermegnevezés a biográfiában: wurlitzer és zongora. A sajtófotók: kiadója honlapján beöltöztetett "mesefiguraként", egy másikon rajzolt bajusszal, a harmadikon turbánban és atlétatrikóba betűrt nyakkendőben, a negyediken óriásira torzított fogakkal. A fizimiska: pont, mint egy britpop zenész, csak éppen tenisz shortban.

A karrier: 12 évesen már saját triója van és rendszeresen hívják menő helyekre jam sessionökre, majd csatlakozik az Alchemik zenekarhoz (4 CD-t rögzítenek és számos európai turnén vesznek részt), mellyel 16 évesen már megnyerik a rangos Jazz Hoeilaart Competitiont Belgiumban, ő pedig a legjobb szólista díját kapja. Közben párhuzamosan végzi a jazz és a klasszikus tanszakot, szintén 16, amikor Rachmaninov 2. zongoraversenyével koncertezik.
18 évesen felveszik a bostoni Berkley-re, a diploma után visszatér Varsóba, ahol az improvizatív színtér aktív szereplője lesz, Tomasz Stankótól kezdve szinte mindenkivel játszik, megválasztják "a lengyel jazz jövőjének legnagyobb reménységévé"; 2005-ben megnyeri a Nemzetközi Jazz Zongoraversenyt Moszkvában. Időközben egy időre kiköltözik Londonba, jelenleg pedig argentin származású felesége okán Buenos Aires és Varsó között ingázik.
A zene: 2005-ben megalakítja a TAQ nevű improvizatív jazztriót, 2008-ban énekes feleségével a Paristetrist, egy avantpop triót, melyet 2009-ben az "Év lengyel zenekarának" jelölnek. Ezen formációk mellett számos lemezfelvételen működik közre, majd első szólólemeze 2009-ben Bob címen félórás kicsavart Gesualdo-blokkal, a következő rá egy évre John cím alatt lát napvilágot. 2011 nyarán jelenik meg új "weirdojazzish" (furajazzes) szextett CD-je, a Profesjonalizm: Chopin, Chopin, Chopin; továbbá három éve dolgozik Bach monumentális művének, A fúga művészetének felvételén.
A kritika: "Masecki zenéje koncentrációt, képzelőerőt és a megszokott jazz-hallgatással való szakítást igényel." (Jazz Forum) "Szóló produkcióit nehéz megemészteni, néha úgy hangzik, mint amikor egy komisz kölyök értelmetlenül püföli a zongorát. Aztán egyszer csak kiderül az a kifinomultság és virtuozitás, amely csak az erős klasszikus műveltségű, kiváló zongoristák sajátja. Bizonyosan az egyik legérdekesebb fiatal művész a lengyel színtéren." (polish-jazz.blogspot.com)
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Fentieket a BMC honlapjáról vettem át. Masecki tudása, stílusa és zenei felfogása elképesztő. Mindent tud. És mindent magára alakít. Igazi teremtő előadó. Nehezen mondanám (a fentiek is okot adnak rá) dzsessznek. Az alternatív zene megjelenése. Egymagában bizonyítja, hogy mennyire más és több a zene, mint az ortodox kaloda hívei gondolnák.
Szeptember 8-án a Trafóban élőben is meghallgatható.
Itt a lemez címadó számát - Bob - hallgathatjuk:

2011-08-19T16:27:00.013+02:00

Ligeti György
[a BMC új lemeze]
A kölni WDR Szimfonikus Zenekar, a WDR rádió-énekkar, az SWR Stuttgarti Vokálegyüttes előadása. Eötvös Péter vezényel.

A lemezen a Requiem, az Apparitions és a San Francisco Polyphony hallgatható.
A Requiemben a kitünő Barbara Hannigan (szoprán) és Susan Parry (mezzoszoprán) énekel.
Röviden azt hiszem a lemezen hallgatható művek - mindenekelőtt a Requiem - legjobb felvétele.

Itt a De Die Judicii (Dies Irae):

2011-08-16T22:30:00.002+02:00

Ruttkai Éva

[1927 ~ 1986]

Ruttkai klip

A nyolcvanas évek elején rádióra alkalmaztam Ingmar Bergman Jelenetek egy házasságból című filmjének a szövegét. A film voltaképpen egy párbeszéd, s így alkalmasnak éreztem rádiós megszólaltatását. A női főszereplő (a filmben Liv Ullmann játszotta) ki is lehetett más, mint Ruttkai Éva. Akkor még egészséges volt.
Ide kívánkozik Weöres Sándor zseniális négysorosa:

Éva Ruttkai
Összes titkai
Bőrbe kötve
Mindörökre

Az itt hallgatható klip képeiben egymás mellé tettem a két nagyszerű színésznőt. Néhány olyan részletet választottam ki, ahol Ruttkai szövege önálló volt, elválasztható volt partnerétől. Mert ez a műsor Ruttkai Éváé volt.
Zene: Phill Niblock ~ friedl erratum mix

Néhány perc, néhány megszólaló részlet:

2011-08-16T19:59:00.003+02:00

Rádiót hallgattam…

Nagyon régen nem hallgatom a „közszolgálati” rádiót, egykori munkáim helyének termését. Ma az ötlött fel bennem, hogy talán igazságtalan vagyok, előítéletes, s a rádió megújult, vagy megújulóban van – ahogy mondják mostanában szerte.
Sajnos aggodalmaim igazolódtak. A Kossuth Rádió valami vallási műsorfélét adott, olyan kenettel a hangvételében, hogy igazgatni kezdtem a készüléket: nem a Mária adót hallom-e véletlenül?
Aztán jöttek a Hírek. Bemondóink régebben sem tündököltek azzal, hogy természetes hangon szólaljanak meg, s erre a mikrofonbízottság bornírtságai kényszerítették is őket. De ami most folyik? Vagy elszoktam ettől az énekelve, habarogva, danászva, „értelmező okostojásos” mammogástól?
Aztán a Bartók Rádió (művészeti, zenei adó!) műsorát próbáltam viselni. Persze lehet, hogy este azért adnak valamit egészben is, meg jót is, meg aztán a jó felvételeket nem lehet (szerencsére) elrontani. De amit Farkas Zoltán csinált az könnyfakasztó volt. Olyan hangon ismeretterjesztett, hogy szinte láttam lelki szemeimmel a balmaznádudvari ötven éve a helyi iskolában tanító nyolcvanéves zongoratanárnéniket, amint bólogatnak: istenem, de szépen mondja.
A Petőfi Rádió rendben van. Elültek a viták, hogy közszolgálat-e a pop, alternatív, világzene stb. A Petőfi a maga jelenlegi műfajában jó színvonalat képvisel. Csak ne lennének Hírek, amikor csendben dalolgat a bemondó, majd egy erotikától sem mentes hang kötelezően közli velem, hogy „nagyon zene”.
Hát erről ennyit. Nem érdemes hallgatni ezt a rádiónak nevezett dolgot. S akkor még mi mindent meg sem említettem!

2011-08-14T21:55:00.000+02:00

Godot-ra várva...

2011-08-13T10:52:00.002+02:00

Vestigium
Pasolini

A képek hátterében Pasolini Máté evangéliuma című filmjének befejező képsora

(Az utolsó képek: Pasolini temetése és közös sírja anyjával, aki a Máté evangéliumában Máriát játszotta)

Az elhangzott művek (Pasolini írásai): A Botrány iskolása; A boldogtalan fiatalok; Eső kívül mindenen

A zenék:
Ligeti György: Szonáta szóló csellóra
Karlheinz Stockhausen: Samstag aus Licht
Autechre ~ Melve
William Kraft: Concerto for Four Percussion Soloists & Orchestra

Közreműködik: Bertalan Ágnes és Végvári Tamás